165620. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektrogázdinamikus csatornák üzemeltetésére és ezek alaklazásával kialakított elektródarendszer

2 165620 3 elektródában elektromos megoszlást létesít. Az új elektróda csőbemenet felé eső hegyes 6a végződésénél a térerősség akkora lesz, hogy az E emitter által szolgáltatott koronakisülés megindul, és a 6a csúcson pozitív töltés lép ki az 5 elektródából. Áramló gáz esetén ez pótolja a töltésveszteséget, leosztólánc azonban nem szükséges, mert ugyanennek az elektródának a lapos 6b részén pozitív töltés válik ki az áramló gázból. Ugyanakkor a lapos rész mellett az 1 10 csőben levő töltés az elektróda lapos felületére negatív töltést polarizál ki, amely gondoskodik a gázban levő töltés káros, radiális elektromos terének kompenzálásáról, ami a töltéseknek a falon történő kiválását okozza. Az elektródák 2. 15 ábrán látható, váltakozóan eltolt elrendezéséből kifolyólag, a cső (vagy más alakú pl. lapos csatorna) elektródák közötti szigetelő szakaszai mentén a radiális térerősség kicsiny, a-szigetelő falra kiváló töltés kevés. E töltés elvezetése 20 céljából az 1 fal szigetelőrészének is kismérvű, ül. rossz vezetőképességgel kell rendelkeznie. Ez a rosszul vezető vékony réteg gondoskodhat arról, hogy az elektródák potenciálja az EGD 25 csatorna működésének megindulásakor a kívánt, a csőbemenet és vég között egyenletesen növekvő, értékeket vegyen fel. Más elrendezésben ugyanezt a célt szolgálhatja egy, az 1. ábrán szereplő osztólánchoz hasonló ellenállás leosztólánc. Lé- 30 nyeges különbsög azonban, hogy az ezen létrejövő elektromos veszteség a találmány szerinti elrendezésben lényegesen kisebb, mivel az egyes elektródákon be- és kilépő töltés különbsége — helyes méretezés esetén — rendkívül kicsiny, így 35 az igen nagy ellenállásokat tartalmazó osztóláncon is a veszteségeket tekintve elhanyagolható áram folyik. A gáz munkavégzését az teszi lehetővé, hogy pl. az elektróda 6a csúcsos részén belépő töltés zömében a következő elektróda lapos 6b 40 részén válik ki, hasonlóképpen az 1 cső mentén a többi elektródák esetében is. Hasonlóan, ha nem tiszta gázzal, de részecskéket vagy cseppeket tartalmazó munkagázzal 45 történik az energia átalakítása, a javasolt elektróda rendszer ekkor is felhasználható. Ebben az esetben . a koronakisülés a megfelelő számú szemcse feltöltését végzi el. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy az 50 elvesző töltéseket pótló és a falon kiváló töltéseket összegyűjtő elektródák funkcióját egyazon alkalmasan kiképzett hasonló típusú csúcsos és ahhoz csatlakozóan lapos felülettel kombinált elektródák lássák el, függetlenül az elektromos 55 térerősség polaritásától. így a gyakorlati okokból váltakozó polaritású nagyfeszültségű szakaszokból kialakított EGD csatorna minden szakaszában a javaslat szerint működő elektróda rendszer felhasználható. 60 Az EGD csatorna kialakítható a 2. ábrán szemléltetett szakasz elemi csatornakénti egymás után sorakoztatott 3. ábra szerinti elrendezésével, amely elemi csatornák elején mindig az E emitterek végzik a feltöltést, a sorozatból kivesznek és 65 bevisznek töltéseket. Az emitterek polaritását változtatva, a V0

kollektorok potenciálja is változó lesz. A 3. ábra szerinti elrendezésnél láthatók az 1 csőbe beáramoltatott gázokba koronakisülést szolgáltató E emitterek, a töltést adó áramforrásokkal összekötött A attraktorok, ezek után a csőfal mentén sorban vannak a 6a csúccsal és 6b lapos felülettel kialakított P elektődák, melyek ezen kialakításuk révén a potenciál helyes eloszlását biztosítják, az ily módon folyamatosan sorakoztatott elrendezésű és hosszirányban kiterjesztett csatornában. A csatorna keresztmetszetileg kialakítható többféle módon, pl. egymást koncentrikusan körülvevő vagy más kivitelben. A 4. ábrán példaképpen laposan kialakított csatorna látható, egy vagy akár több szintben is elrendezhető E emitterekkel, A attraktorokkal és új megoldású 6a csúcsos — 6b lapos felületi kialakításban kombinált P elektródákkal. Az 1 fal szerepe az elektródák tartása és elektromos szigetelése. Egy esetleges gyakorlati elrendezésben az elektródák rögzítése más módon is megoldható, továbbá az elektródák közötti szigetelő szerepet maga a munkagáz is elvégezheti. Ilyenként kivitelezhető megoldás szerint az elektródák nem a falon vannak elrendezve, ill. beépítve, hanem térközökkel vannak elrendezve a csatornában, ill. szabadon vannak egymás mellett és sorjában elhelyezve. (4. ábra.) Ebben az esetben és a berendezés gázdinamikai szempontból lehető megoldásai szerint az egymás melletti párhuzamos vagy egymás fölötti szinteket elválasztó szigetelőfalak vagy azok esetleges átvezetései megszüntethetők úgy, hogy a munkatér a gáz áramlására merőleges vagy haránt irányban is kiterjeszthető. Hasonló célt szolgálhat és a gázdinamikai tulajdonságokat kedvezően módosíthatja az 5. ábrán látható olyan megoldás, melynél a gázáramoltató csatornákat egymás mellett rendezzük el oly módon, hogy a fal helyén lukacsos vagy egyéb célszerűen kialakított tartó szerkezet az áramló gázzal telt B munkatereket és a P elektródák közötti nyugvó gázzal telt C szigetelő térközöket választja el egymástól. A szigetelést tehát lényegében itt is gáz láthatja el, a P elektródák kialakítása pedig újszerű megoldásuk keretében, a töltésveszteségek pótlása szempontjából a legkedvezőbbre választhatók pl. kettős, Ül. páros hegyekkel, ül. csúcsokkal. Az selmondottakból megismert találmány lényege az elektromos megoszlás jelenségén alapuló működésű, olyan elektróda megoldás és elrendezési alkalmazása, amelynek különböző részei ugyanazon a potenciálon gondoskodnak: a) új töltés bejuttatásáról a gáztérbe b)a bejuttatottal egyenlő mennyiségű, a falon kiváló töltés összegyűjtéséről és c)a lapos részükre kipolarizálódó negatív felületi töltés segítségével a munkagáz tértöltésének kompenzálásáról azáltal, hogy a csőbejárat felé irányított hegyes és a cső