165598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálerősítéses műanyag elemek előállítására

165598 13 14 4. kísérlet Poliészter-anyagréteg, amely tizenhárom réteg 450 g/m2 -es üvegselyempaplant, egy 680 g/m 2 -es üvegselyemszövetet tartalmaz, azonkívül minden 5 100 rész poliésztergyanta 150 rész töltőanyaggal és 30 rész sztirollal van keverve. Ebben az esetben a szálasanyagrétegeknek mintegy a felét egyesítettük a műgyantakeveréknek kb. a felével, és egyszeri lökéses tömörítés után a többi réteget 10 és a maradék műgyantát hordtuk fel. Tovább­mozgatási sebesség légbuborékmentes tömörítésnél 1 m/perc, tehát kétszeres lökéses tömörítési műveletet véve 2 perc méterenként Kézi rétegzéses eljárással elméletileg 700 perc lenne 15 szükséges 1 m hosszhoz, a valóságban azonban ez a munka nem végrehajtható, mert ilyen magas töltőanyagtartalom mellett kézi rétegzést már egyáltalán nem lehet végezni. Ugyanezzel a berendezéssel, mégpedig 2 mm-es 20 lökési amplitúdóval, kb. 2 m/perc-es tovább­mozgatási sebességgel egy munkafolyamatban huszonnégy réteg 450 g-os üvegszálpaplant és azok felületén egy zárószövetet légbuborék­mentesen tömörítettünk. További nehézséget je- 25 lentett, hogy a kötőanyagkeverék-recept azonos volt a 4. kísérletben megadottal. A feldolgozási idő tehát mintegy ötszáz­szorosán csökkenthető. Emellett folytonos tovább­mozgatást biztosítva egy munkafolyamatban 100 30 mm vastagságot is elérő lemezek állíthatók elő, amelyek 50% szálpaplant, 70% szövetet és 200% töltőanyagot tartalmazhatnak. Ilyen nagy­mértékben töltött masszákat egyáltalán nem lehetett alkalmazni, mivel azok túlságosan visz- 35 kózusak. A találmány szerinti eljárás minden ismert eljárással kapcsolatban, amelyekkel duroplasztikus műanyagokat dolgoznak fel, alkalmazható. Bebizonyosodott, hogy minél alacsonyabb a 40 feldolgozandó műanyag-töltőanyag keverék visz­kozitása, a nyomóelemek közötti közbenső térnek annál kisebbnek kell lennie. Lehetőleg egyáltalán nem szabad műanyagnak kisajtolódnia. A táv­közök ezért 0,01—5,0 mm közötti mérettartó- 45 mányban vannak, előnyösen 0,1—1,2 mm között, a legelőnyösebben 0,1—0,7 mm között. Ha a feldolgozandó anyag viszkozitása például 600 cP körül van, 0,05—0,3 mm távolságot célszerű választani. A 0,5 mm-es távolság jól megfelel kb. 50 1500 cP viszkozitáshoz, kittszerű manzákhoz 0,1—2,0 mm-t célszerű alkalmazni. A továbbmozgatási műveletet oly módon hajtjuk végre, hogy — amennyiben egy nyomó­elem a szalagjának a legalsó pontján helyezkedik 55 el — a szomszédos nyomóelemek mindig a szalagjuk legfelső pontján találhatók. Itt az egyik fordulóponttól a másikig visszafelé megtett út (amplitúdó) 0,01—3,0 mm, előnyösen 0,1—1,0 mm. Figyelembe kell venni, hogy a nyomóelemek 60 az anyagréteg felülete alatt helyezkednek el, amikor a szalagjuk legmélyebb pontját elérik. 25—50 Hz-es impulzusfrekvencia mellett körülbelül az anyagrétegvastagság 10%-nak megfelelő ampli­túdó előnyösnek bizonyult. 65 Növekvő frekvenciákkal azonos rétegvastagság mellett csökken az amplitúdó. Viszkózus mű­anyagkeverékek keskenyebb talpakkal, illetve ki­sebb nyomóelemekkel valamivel nagyobb távol­ságok mellett tömöríthetők. A találmány szerinti eljárás alkalmas például sík és profilos építőelemek előállítására épületek falszerkezeteihez, hullámlemezek és szigetelő­lemezek előállítására, amelyek az elektromos iparban nyerhetnek alkalmazást, vagy például úszómedencék építőelemeiként. Azonkívül kiváló eredménnyel alkalmazható a találmány szerinti eljárás üreges testek, például csövek, silóelemek, toronyszerkezetek, konténerek, olajtartályok gyár­tásánál. Speciálisan kialakított profilok is létre­hozhatók a találmány szerinti eljárással. Hordozható impulzusadó szerkezetekkel nem szabályos idomtestek is gyárthatók, így elektro­mos vezetékkapcsolók, karosszéria-részek és ha­sonlók. A találmány szerinti eljárás különlegesen elő­nyös abból a szempontból, hogy szemben a gyakorlatban eddig alkalmazott eljárásokkal az előállított anyagrétegeknek nemcsak jelentős mi­nőségjavulását eredményezi, hanem a gyártási költségeket is lényegesen csökkenti. így például nehezebb idomtesteknél, például kézi rétegzéses eljárással készült vezetékkapcsolóknál a szükséges munkaórák száma 1/15-ére, nagyfelületű, vastag­falú építőelemeknél 1/500-ára, az eddigi eljárásnál felmerülő munkaóra-igényekkel összehasonlítva. A pontos gyártás csaknem minden alkalmazási területen anyagmegtakarítást tesz lehetővé. Sok alkalmazási területen csak most a találmány szerinti eljárás segítségével vált lehetővé, hogy a műanyag-üvegszálkeverékből készült anyagréteg ki­tűnő tulajdonságait a gyakorlatban is ki lehessen használni. A fent leírt lökéses tömörítés más ismert gyártási eljárásokkal összekapcsolva is alkalmazható annak érdekében, hogy lényegesen jobb minőséget és anyagkihasználást lehessen elérni, jelentős időmegtakarítással egyidejűleg, pél­dául csövek, illetve üreges testek, tartályok stb. gyárthatók önmagában ismert szórási eljárásokkal. Amíg azonban a hagyományos szórási eljárásokkal 30% üvegtartalom biztosítható, amellett abszolút légbuborékmentes tömörítés nem érthető el, egy járulékos impulzusadó szerkezetnek a cső belse­jében történő működtetésével az üvegtartalom minden nehézség nélkül 45%-ra növelhető. Emellett töltőanyagok is a keverékhez adhatók, amelyek egyrészt anyagmegtakarítást ered­ményeznek, másrészt az elektromos vezető­képességet megváltoztatják. Az elektromos vezető­képesség megváltoztatása különösen éghető fo­lyadékok tárolására szolgáló tartályok, például olajtartályok esetében fontos. A jelenleg ismert eljárásokkal üreges testek előállításakor csak körülményesen és fáradságosan lehet 25% töltő­anyagot a keverékhez adni. A találmány szerinti lökéses tömörítési eljárással minden nehézség nélkül 60%-ig lehet a töltőanyagtartalmat növelni és kifogástalanul össze lehet az üvegszövet-beté­tekkel a megfelelő anyagréteggé dolgozni. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom