165588. lajstromszámú szabadalom • Automatikus berendezés lapos, adott - különösen 1mm alatti - légrésű csövek pontos köralakra hengerlésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. VIII. 14. (MU-486) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. Xu. 31. 165588 Nemzetközi osztályozás: B 21 d 9/00, F 16 j 3/00, G 12 b 1/04 Feltalálók: Lakatos Sándor oki. gépészmérnök 40%, Tiegelmann Béla gépésztechnikus 30%, Hamza Elek oki. gépészmérnök 30%, Budapest Tulajdonos: Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Automatikus berendezés lapos, adott - különösen 1 mm alatti - légrésű csövek pontos köralakra hengerlésére 1 10 is A gyakorlatban a csőrugós (un. Bourdoncsöves) manométerek gyártásánál nagy mennyiségű, lapos keresztmetszetű köralakra kiképzett csövet használnak fel. A műszaki gyakorlatban ezt csőrugónak, vagy általában Bourdoncsőnek nevezik. Ha a cső egyik végét lezárják és a másik végét rögzítik, akkor a cső üregébe gyakorolt nyomás eredményeként a szabad vég elmozdul. Az elmozdulás és a nyomás között matematikai összefüggés áll fenn. Az elmozdulás a csőrugó geometriai méretétől és anyagi jellemzőiből előre meghatározható. Adott konstrukció és nagy darab szám esetén tehát geometriai méreteket a lehető legpontosabb értéken kell tartani. Az ismert eljárás szerint a gyártás általában úgy történik, hogy egy hajlékony betétszalagra az előre lelapított csövet felfűzik, majd két egymással kényszerkapcsolatban levő henger pontosan beállított résén áthengerlík. A köralakra hajlítás 20 úgy történik, hogy a betétszalag végét az egyik henger palástjához erősítik, és így a szalag hengerlés közben a munkadarabot a hengerre felcsavarja. Ezután a cső éle alá a betétszalagig egy ütközőt betolva a henger továbbforgatásával a 25 betétszalag a csőből kihúzható. A kész munkadarabot a hengerről lehúzzák. Az ismertetett eljárásnak több hátránya van. A betétszalag vastagsági mérete pl. 0,1 mm. Ezt a szalagot egyenként mindenegyes cső darabba 30 kézimunkával kell befűzni, majd a két henger közötti nyílásba bekényszeríteni (a hengerek deformálódnak az erő hatására s ezért a rést kisebbre kell állítani). A betétszalagon a hengerlés kezdetekor fellépő hirtelen erőhatás (amit a cső eleje okoz) a betétszalagot elnyújtja. A lehúzáskor ugyanezen a részen fekszik fel a munkadarabnak kb. 0,2 mm vastag élét megtámasztó ütköző. A betétszalagnak ez a része a többszörös igénybevétel miatt itt rendszerint elvékonyodik és letörik. A betétszalag eltávolítása után a hengerek nagy átmérője miatt (ezt a csőrugó méretei határozzák meg) a munkadarab nem fér át a hengeren, ezért csak eldeformálással vehető le. A deformált munkadarabot kézi módszerekkel visszagörbítik. A csőrugó a hengerlés után visszarugózik, ezért a henger átmérőjét kisebbre készítik. A határeset az, amikor a cső két vége már összeér. Ebben az esetben a szalag végét rögzítő mechanikai elem belevasalódik a kész munkadarabba és deformálja azt. Más eljárással is készítenek csőrugót. Itt az egyik hengert sugárirányba bevágják (réselik) ahová a munkadarab végét rögzítik. A betétszalag kihúzása után a rögzített részt levágják. (Az anyagveszteség így 5-10%.) Az itt említett munkadarabok egyedi szubjektív módszerekkel történő készítése nem megbízható, főleg nagy darabszám esetén nem gazdaságos. 165588