165579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-( D-5-amino-5-karboxi-vleramido) -3- (karbamoiloximetil)-7-metoxi-3-cefém-4-karbonsav antibiotikum előállítására

3 165579 4 A CA. 8974z referátum szerint vaun segít­ségével állítanak elő penicillin N-t (de nem cefalosporin C-t). Ez esetben is az L-valin-C14 bizonyult a leghatásosabbnak. A 163 588 (1973) számú magyar szabadalmi 5 leírás ismerteti a 7/3-[D-5-amino-5-karboxivaler­amido(-3-)karbamoüoximetil}-7-metoxi-3-cefem-4-karbonsav előállítási eljárását. Az eljárás lényege, hogy a Streptomyces lactamdurans (NRRL3802) mikroorganizmus törzset aerób körülmények kö- 10 zött vizes tápközegben tenyésztik, a fermentációs lében képződött antibiotikumot elkülönítik és kívánt esetben valamely gyógyszerészeti szem­pontból elfogadható sóvá alakítják. Mint látható, egyik ismert eljárás sem tar- is talmazza azt a meglepő tényt, hogy ha a fermentációnál egyedül vagy egymással kombinálva glicint, Lfenilalanint, valamely II általános kép­letu karbamátot — ahol R, Rt és R 2 jelentése a megadott — vagy valamely III általános képletű 20 amidot —ahol R3, R4 és R 5 jelentése a megadott — adagolunk, ügy erősen megnövekszik az I képletű antibiotikum-termelés. Ismert volt ugyan —mint láttuk— hogy bizonyos, fermen­tációs úton készült antibiotikumok előállításánál a 25 termelés növelhető a tápközeghez adott meg­határozott adalékanyagokkal, amelyek lényegében szén-, nitrogén- vagy szervetlen só-forrásként szolgáltak. Mivel azonban az adalékanyagok hatása az antibiotikum-termelésre függ az előállítandó 30 antibiotikumtól és az alkalmazott mikroorganiz­mustól, sohasem lehet előre megjósolni, melyik anyag — ha egyáltalán találunk ilyen anyagot — fogja növelni adott esetben az antibiotikum­termelést. 35 A találmány szerinti eljárás értelmében az I képletű 7-[D-5»amino-5-karboxivaleramido(-3-)kar­bamoiloximetil]-7-me'toxi-3-cefem-4-karbonsavat (vagy „842 A" jelű vegyületet) oly módon, 40 állítjuk elő, hogy Streptomyces lactamdurans , (NRRL3802) mikroorganizmus törzset aerób kö­rülmények között olyan tápközegben tenyésztünk, amely adalékanyagként egyedül vagy egymással kombinálva 0,01-0,10% glicint, 0,05-0,3% 45 L-fenilalanint, 0,0156-2,0% valamely II általános képletű karbamát-vegyületet -ahol R, Rj és R2 jelentése a megadott - vagy 0,0156—2,0% vala­mely III általános képletű amidot - ahol R3, R4 és R5 jelentése a megadott — tartalmaz. A 50 kontroll nem tartalmaz adalékanyagot. Az adalék­anyagok hatására megnövekszik az antibiotikum­koncentráció a fermentációs lében. Az adalékanyagok hatásának meghatározása 55 céljából 3,0% desztillációs maradékot, 0,75% szárított élesztőt, 0,25% Mobil Par-S-habzásgátlót (Mobil Oil Company, New York) tartalmazó alap-tápközegben tenyésztettünk Streptomyces lactamduranst (kontroll). A tápközeghez adtuk a 60 különböző adalékanyagokat és így végeztük a fermentációt. A kapott maximális antibiotikum­koncentrációkat tartalmazza az alábbi táblázat, amely egyúttal a találmány szerinti eljárás haladó jellegét is bizonyítja: 65 Adalékanyag Maximális antibiotikum­koncentráció /ig/ml-ben kontroll 88 Glicin 113 L-fenilalanin 100 Glicin + L-fenilalanin 129 Glicin + etilkarbamát 169 Egy másik módszer szerint az alábbi össze­tételű alap-tápközeget alkalmaztuk: Desztilláció maradék 3,0% Eredeti szárított élesztő 1,0% Glicin 0,05% L-fenilalanin 0,3% Mobil Par-S habzásgátló (Mobil Oil Comp. New York) 0,25% Nátriumtioszulfát 0,1% Kukoricakeményítő 2,0% A fermentleben az antibiotikum-koncentráció -több kísérletet végezve- 238-273jug/ml volt. A tápközeghez különböző III általános képletű amidokat adva a maximális antibiotikum­koncentráció 285-530 jug/ml volt. Ha pedig a tápközeghez különböző II általános képletű karbamátokat adtunk, úgy a maximális antibiotikum-koncentráció 339-442 /Ltg/ml volt. Ezek az eredmények igazolják, hogy az anti­biotikum-koncentráció a fermentleben körülbelül megduplázható meghatározott amidok vagy kar­bamátok adagolásával. A Streptomyces lectamdurans tenyészet az actinomyceta új törzse és e mikroorganizmus MA-2908-al jelölt mintáját a Merck. And Co. Inc., Rahway, New Jersey, tenyészetgyűjtemé­nyében letétbe helyeztük. E tenyészet egy mintáját állandó letétbe helyeztük még a Nort­hern Utilization Research and Development Branch of the U.S. Department of Agriculture, Peoria, Illinois, tenyészetgyűjteményében is. Ezt a tenyészetet NRRL, 3802. jelöléssel láttuk el. A 7-[D-5-amino-5-karboxivaleramido(-3-)kar­bamoiloximetü]-7-metoxi-3-cefém-4-karbonsav (a továbbiakban I képletű „antibiotikum" vagy „842 A" jelű vegyület) megfelelő vizes tápközeg szabályozott körülmények közötti aerób fermen­tálása során keletkezik. Egyéb antibitotikumok gyártásához használatos vizes tápközegek meg­felelnek a célra. Az ilyen közegek szén- és nitrogénforrást -melyeket a mikroorganizmusok asszimilálni képesek - és szervetlen sókat tar­talmaznak. Ezn kívül a fermentáló közegek a mikroorganizmus szaporodásához szükséges fém­nyomokat is tartalmaznak. A fémnyomok szennyezések formájában kerülnek a közegbe az egyéb alkotórészek velejáróiként. Asszimilálható szénforrásként a tápközegben általában szénhid­rátok, mint a cukrok, például szacharóz, maltóz, fruktóz, laktóz és hasonlók, keményítők, mint a gabonafélék, például zab és rozs, kukorica­keményítő, búzaliszt és hasonlók használhatók önmagukban vagy egymással kombinálva. A kö-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom