165576. lajstromszámú szabadalom • Levélstimuláló hatású készítmény

165576 Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha a levelek felületére permetezéssel a levelek asszimilációs folyamatát serkentő stimulátorokat juttatunk, a száraz periódusban a levelek élettevékenysége ennek hatására csak lassúi, de nem 5 szűnik meg, tehát nem szárad le olyan sok levél, így a primer levelek legnagyobb* része a tenyészidő végéig asszimilálhat, a gyökér fejlődése és tartalék tápanyagainak felhalmozódása folyamatos és progresszív lesz. 10 Az öregedő levelek asszimilációs tevékenységének ilyen irányú serkentése, tehát regenerálása, általában olyan vegyületekkel lehetséges, amelyek a levélszövetek szintetizáló tevékenységét elősegítik, azaz rejuvenálják azokat. Erre alkalmasak 15 a citokininek. A citokinin jellegű vegyületek fiziológiai stimulátorként hatnak, amelyek a növények természetes rezisztenciáját az anyagcsere aktiválása következtében fokozzák. A rápermetezett regeneráló szerek normalizálják 20 az öregedő vagy betegség által károsított levelek anyagcseréjét, így pl. meggátolják a nukleinsav-, fehérje- és klorofillszint csökkenését, tovább megmarad a fotoszintézis intenzitása és nem következik be a sejtek szerkezetében degenerá- 25 lódás. A stimulativ effektus csak akkor lesz eredményes, ha egyidejűleg a levelek nitrogén táplálásáról is gondoskodunk, mert éppen a betegség által gyengített vagy a kritikus száraz időszakban a vízhiány miatt elégtelen a gyökéren 30 keresztül felvehető nitrogén mennyisége. A találmány olyan levélstimuláló hatású készítményre vonatkozik, amely hatóanyagként egy vagy több citokinin hatású vegyületet és a mezőgazdaságban általánosan használt nitrogénfor- 35 rást tartalmaz hordozóanyaggal és/vagy felületaktív szerrel összekeverve. Citokinin hatású vegyületként pl. kinetint, benziladenint, gibberellint, benztriazolt, benzimidazolt vagy teobromint vagy ezek keverékét 40 alkalmazhatjuk. Nitrogénforrásként bármely, a mezőgazdaságban általánosan használatos nitrogénforrást, pl. karbamidot, ammóniumszulfátot vagy ammóniumnitrátot alkalmazhatunk. A karbamid használata 45 különösen előnyös. Azt találtuk, hogy a citokinin hatású vegyületek és megfelelő nitrogénforrás együttes alkalmazásakor színenergetikus hatás lép fel. A találmány szerinti levélstimuláló hatású 50 készítmény általában 0,0001-95 súly% hatóanyagot tartalmaz, a citokinin hatású vegyület és a nitrogénforrás súlyaránya 1:100—1:5000. A találmány szerinti levélstimuláló hatású készítményt, különösen tápanyagban szegényebb 55 talajokon elkészíthetjük oly módon is, hogy a citokinin hatású vegyület és nitrogénforrás keverékéhez foszfor-, kálium- és/vagy nyomelemvegyületeket adunk, a színenergetikus hatás akkor is fellép. 60 A citokinin hatású vegyület és nitrogénforrás keverékét önmagában, készítményei alakjában, vagy az azokból készített felhasználási formák alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás permetezéssel vagy porlasztással történhet. 65 A gyakorlatban úgy járunk el, hogy a citokinin hatású vegyületet valamely oldószerben feloldjuk és hozzáadjuk a nitrogénforrást. Oldószerként bármely szerves oldószert, pl. alkoholokat vagy ketonokat használhatunk, különösen előnyös azonban, ha vizet alkalmazunk, mert bár az egyes citokinin hatású vegyületeket valamivel lassabban oldja, nem tűzveszélyes. A levelek fiziológiai aktivitásának fokozása érdekében a répát június végén, július elején vagy közepén kell először permetezni. Ha szükséges, a permetezést kétszer vagy háromszor meg kell ismételni háromhetenkint. Az utolsó permetezést legkésőbb szeptember elején végezzük, mert a későbbi permetezések már nem elég gazdaságosak. A levélstimulátorokat kijuttathatjuk önálló permetezés formájában is, de az anyagok nem vesztenek hatásukból, ha azokat a fungicid vagy iszekticid permetekbe adagoljuk. A stimulálószerek a levelek fiziológiai aktivitását fokozzák, ezért a fungicidek hatékonyságát lényegesen javítják. Az első permetezést kívánatos preventív védekezésként fungiciddel együtt végezni. A későbbiekben, ha a Cercospora nem terjed, csak a stimulátorokkal kell permetezni. Amennyiben igen nagy a Cercospora járvány és szeptember elején is indokolt a permetezés, akkor ezidőben ajánlatos fungicidként réz hatóanyagú szert használni, mert ennek maradványai a répalevél takarmányozási értékét, ill. a levélregenerátorok hatékonyságát nem rontják. Levélstimulátorok alkalmazása minden termőhelyen ajánlatos, viszont fungicidek hozzákeverése csak járványos területeken szükséges. A levélstimulátorok (regenerátorok) és fungicidek termésfokozó hatása együttesen érvényesül. Ezért önálló hatásukat csak járványmentes termőhelyen lehet külön-külön értékelni. Hatásuk a termőhelyviszonyoktól függően a levélstimulátorok javára 100:0 vagy 70:30 vagy 50:50%. A levélstimulátorok alkalmazása nagyon hatásos gabonafélék, pl. árpa vagy búza betegségei ellen is. Gabonákban 2—3 kezelés szükséges, az első a herbiciddel egyidőben, a második a kalászdifferenciálódáskor és a harmadik kalászoláskor. A 2. és 3. permetezést taposási károk elkerülése végett repülőgépről kell végezni. Amennyiben csak két permetezést végzünk, a leggazdaságosabb a herbicid kezeléssel egyidőben és kalászoláskor végrehajtani. A levélstimulátorok hatékonyak burgonya esetében is. A permetezések számától függően 10-20 ppm citokinin hatású vegyületet és 0,5-1,0% nitrogénforrást adunk stimulátoronként a fungicid vagy inszekticád permetekhez. A levélstimulátorok a szőlő rezisztenciáját is lényegesen fokozzák a peronoszpórával és lisztharmattal szemben, ha a stimulátorokat a fungicides permetbe keverjük. A citokinin hatású vegyületeket kb. 25 ppm mennyiségben adagoljuk, a nitrogénforrás mennyiségét 0,25—1,0%-ig fokozatosan növelhetjük. A citokinin hatású vegyületet már a legelső permetbe is ajánlatos beletenni, de 2