165569. lajstromszámú szabadalom • Reverzálható forgás-, illetve haladásirányú léptető motor

7 165569 8 részre osztható. A négy rész közül kettő 22 </?-tengeUyel párhuzamos szakasz, amely a 19 trapézpálya és ezzel az 1 hajtott tengely ill. hajtott lineárisan elmozduló szerv szabad elfordulását ill. elmozdulását engedi meg, ha az A ill. B hajtószerv 4 ill. 5 csapja véghelyzetben van. A másik két pályaszakasz különböző (pozitív Ül. negatív iránytangensű) irányokban elhelyezett 20 ferde szakaszai akkor fejtik ki hatásukat, amikor A ill. B hajtószerv pozícióját megváltoztatva mozgásban van. Ilyenkor kétirányú kényszerkapcsolat jön létre a hajtott tengely ill. hajtott lineárisan elmozduló szerv és a hajtószerv között. Az alapvetően két típusba sorolható pályaszakaszok váltakozva követik egymást oly módon, hogy például emelkedő pozitív iránytangensű 20 ferde szakasz után 22 ^tengellyel párhuzamos szakasz következik. Ezután csökkenő negatív iránytangensű 20 ferde szakasznak kell jönni, és a legvégén ismét 22 (^-tengellyel párhuzamos szakasz következik. A két alaptípusú pályaszakasz közötti 21 X-tengellyel párhuzamos szakaszok szerepe a léptetőmozgás létrehozásában jelentéktelen, feladatuk csak a léptetés utáni pontos pozícióban való tartás. A trapéz pályájú léptetőmotorok közös sajátságait és a más megoldáshoz képesti előnyeit a következőkben foglaljuk össze. 1. A működtetéshez felhasznált kényszerpálya és ezzel együtt a hajtott tengely ül. hajtott lineárisan elmozduló szerv négy lépéssel lép tovább az a és b vezérlőjelek egy teljes periódusa alatt. A négy lépés összege körmozgás esetén a teljes körülfordulás egészszámú tört része, lineáris motor esetén tetszőlegesen felvehető, de ésszerű elmozdulás érték. 2. Az a és b vezérlőjelek és ezek hatásai között úgy térben mint időben eredőben negyed periódus fázisszögnek megfelelő eltolás szükséges. Az időre vonatkoztatott fáziseltolás egy ütemnyi, amely a vezérlőjelek 4 ütemből álló teljes periódusából származtatható. A térbeli eltolás, amely az A és B hajtószervek pályái között ténylegesen mérhető, a konstrukciós kialakítástól függ. Lényeges mégis, hogy az A és B hajtószervek és a hozzájuk kapcsolódó kényszerpályáik) kölcsönhatásai között a 3. ábrán bemutatott elvi megoldásnak megfelelő negyed periódus értékű eltolás legyen. Általánosságban, ha az A és B hajtószervek külön-külön kényszerpályákra hatnak, akkor az eredő fáziseltolás, amely az A és B hajtószervek pályái között, valamint a két külön kényszerpálya között mérhető szögek, ül. távolságok, a vezérlőjelek egy teljes periódusára létrejövő periódusnyi szögelfordulás ül. elmozdulás egészszámú többszörösével növelt vagy csökkentett összege, 90°/p értékű. 3. A léptetőmotor vezérléséhez csak két vezérlőjelet kell előállítani. így a léptetőmotor hajtásához egyszerűbb logikai kapcsolás szükséges. 3 rajz, A kiadásért felel: a Közgazda 756377 -4. További egyszerűsítést jelent a meghajtó logikával szemban az, hogy egy lépés megtételéhez a két a és b vezérlőjel közül csak az egyiket kell megváltoztatni. (A bemutatott ismert 5 megoldásnál egyszerre mindig két jelváltozás volt szükséges egy lépés megtételéhez.) 5. A 4. pontban közölt tulajdonság miatt adott lépésfrekvencia biztosításához szükséges a és b vezérlőjelek frekvenciája a kívánt lépésfrekvencia 10 negyedével egyenlő. Ez nagyobb sebességű léptetőmotorok készítését teszi lehetővé. 6. Az előbbiekben ismertetett léptetési mechanizmuslehetővé teszi, ésszerű határokon belül tetszőlegesen felvehető egyenlőtlen lépésközű, 15 speciális célokra szolgáló léptetőmotor kialakítását is. Az 5. ábrán lineáris léptetőmotort mutattunk be. Itt a hajtott lineárisan elmozduló szervet láttuk el csapsorozattal, míg a kapcsolódó 2 kényszerpályák A ül. B hajtószerveken találhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Reverzálható forgás- iU. haladásirányú lép-25 tetőmotor, amely egymáshoz képest negyed periódus eltolással, egyébként függetlenül, alternálóan mozgatható két hajtószervet vagy hajtószerv csoportot tartalmazó kényszerpályás mechanizmussal rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a 30 hajtószerven vagy a hajtott szerven kiterített állapotukban két, tengelyével párhuzamos szakasszal és két, e szakaszokat összekötő szakasszal eüátott periódusú, legalább egy periódust tartalmazó kényszerpályával van ellátva. 35 2. Az 1. igénypont szerinti léptetőmotor kiviteli alakja, azzal jeüemezve, hogy a tengeüyel párhuzamos szakaszok és az összekötő szakaszok között egy-egy, tengelyre merőleges, a többi szakasznál lényegesen rövidebb kényszerpálya sza-40 kasz van. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti léptetőmotor kiviteli alakja, azzal jeüemezve, hogy a hajtott szerv forgatható tengellyel rendelkező forgástest. 45 4. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti léptetőmotor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtott szerv lineárisan elmozdítható szerv. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti 50 léptetőmotor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtott szerv felületén elhelyezett horonyalakú kényszerpálya a hajtószervvel, a hajtószerven elhelyezett és a kényszerpályába lazán üleszkedő csapok segítségével van kényszerkapcsolatban. 55 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti léptetőmotor kiviteli alakja, azzal jeüemezve, hogy a hajtószerv felületén elhelyezett horonyalakú kényszerpálya a hajtott szervvel, a hajtott szerven elhelyezett és a kényszerpályába lazán Üleszkedő 60 csapok segítségével van kényszerkapcsolatban. 5 ábra p és Jogi Könyvkiadó igazgatója ínyi Nyomda 4