165559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monolit vasbetonból és/vagy előregyártott vasbetonelemekből készült résfalak szigetelésére

• 3 ge, hogy az előszerelt vasszerelés-részekhez, a kosarakhoz és/vagy az előregyártott elemekhez a résbe bocsátásuk előtt a résfallal határolt munkatér felé eső oldalukon a résfal hossz­irányában húzódó lemezeket rögzítünk, e lemé- ^ 5 zekkel felszerelt kosarakat és/vagy előregyár­tott vasbetonlemezeket a résbe bocsátjuk, a rés­fal elkészítése után a munkatérben a földki­emelést végrehajtjuk, majd felületképzés esetén a lemezeket a betonfelületről előnyösen eltá- 10 volítjuk, szigetelés esetén >pedig a szabaddá tett résfalfelületen hagyott, a külső víznyomás fel­vételére alkalmasan kiképzett lemezek közötti hézagok lezárásával összefüggő, a víznyomás felvételére alkalmas szigetelőburkolatot alaki- 15 tunk ki. Egy előnyös találmányi ismérv szerint víz­záró lemezekként vaslemezeket alkalmazunk, amelyeket hegesztéssel rögzítünk. Előnyös a találmány szerinti eljárásnak az a 20 foganatosítási módja, amely szerint egy-egy kosárhoz legalább végeinek tartományában a fő-vasbetétekkel lényegében megegyező irányú, szárukkal a kosár belseje felé nyúló, lapjukkal a kosár kontúrján kívül elhelyezkedő T-profi- 25 lókat vagy hasonló elemeket rögzítünk, e lapok külső oldalára a végleges szigetelőburkolat ré­szét képező vaslemezt vagy -lemezeket, a T-profil számára pedig célszerűen hegesztéssel bekötőkarmot rögzítünk. 30 Célszerű továbbá, ha előregyártott vasbeton­elemek esetében a lemezeket betonozásuk előtt az elem belsejébe nyúló bekötőkarmokkal ren­delkező laposvasakra, előnyösen hegesztés út­ján rögzítjük. A földkiemeléssel szabaddá tett résfalfelüle­ten a lemezek közötti hézagot előnyösen vas­lemeztáblák 'behegesztésével zárjuk le. A kosárlemez, illetve előregyártott elem-le­mez-egységeknek a résbe bocsátása előtt a leme­zek külső felületét a beton hozzájuk tapadását gátló anyaggal, előnyösen papírtapétával von­juk be. A találmány szerinti megoldáshoz számos g olyan előnyös, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a technika állásához tartozó, je­lenleg ismert megoldások nem rendelkeznek. A találmány szerinti eljárás segítségével ki­küszöböltük az utólagos vésési és injektálási 50 munkáknak a helyszíni szigetelési munkák dön­tő többségének, valamint az utólagos behor­gonyzás vagy a belső vasbeton köpenyfal léte­sítésének szükségességét, amivel nemcsak je­lentős anyagi megtakarítást lehet elérni, de az 55 összépítési időt tetemesen meg lehet rövidíteni, a víztelenítést lényegesen előbb abba lehet hagy­ni, és műszakilag az eddiginél tökéletesebb szi­getelést lehet előállítani. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz 60 alapján ismertetjük részletesen, amely a talál­mány szerinti eljárással készült résfalszigetelés különböző kiviteli változatait mutatja. A rajzon: az 1. ábra monolit vasbeton résfal esetében tünteti fel a találmány szerinti eljárással ke- 65 4 szült szigetelőszerkezet egy részletét vázlatos fe­lülnézetben, részben vízszintes metszetben;: a 2. ábra előregyártott vasbeton elemekből készült résfal találmány szerinti szigetelési meg­oldását mutatja, ugyancsak a szerkezet egy rész­letének vázlatos felülnézetében, részben vízszin­tes metszetben történő feltüntetésével. Az 1. ábra szerinti, monolitbetonhól megépí­tendő résfalat a terepszinten az la, lb résvezető gerendák elhelyezésével jelöltük ki, majd a kö­zöttük levő keresztmetszetben a tervezett mély­ségig végrehajtjuk a földkiemelést.. A .résfal vas­szerelését az egészében 2 hivatkozási számmal jelölt, előreszerelt, egy egységben emelhető és a résbe beengedhető vasszerelés-részekből — ún. kosarakból —"alakítjuk ki oly módon, hogy a rés földkiemelési munkáival folyamatosan előre­haladva egymás mellé és egymás fölé megfe­lelő számban ilyen 2 kosarakat helyezünk el. Egy-egy 2 kosár önmagában ismert módon a függőleges 2a fő-vasbetétekből és azok 2b ken­gyeleiből áll. A 2 kosarakhoz a létesítendő műtárgy felőli oldalon a 2a fő-vasbetétekkel párhuzamosan te­hát függőlegesen a 3 T-profilok vannak rögzít­ve, oly módon, hogy gerincük a 2 kosár bel­seje felé irányul, talpuk pedig a kosár kontúr­ján kívül helyezkedik el. A 3 T-profilok gerin­cére hegesztéssel vannak rögzítve a 4 bekötő­karmok. A 3 T-idomok talpának külső oldalá­hoz ugyancsak hegesztéssel.— vízzáró varratok­kal — rögzítjük az 5 vaslemeztáblákat. Az 5 vaslemeztáblákra ható A nyíl irányú víznyo­mást a 4 bekötőkarmok adják át a végleges vasbeton résfalszerkezetre; a 4 bekötőkarmok az 1. ábra szerinti megoldásnál a kosár 2a fő­vasbetétekhez vannak kapcsolva, erre azonban nem feltétlenül van szükség; megfelelő lehor­gonyzási hossz magában is biztosíthatja a víz­nyomásból adódó erők felvételét. Az 5 vas­lemezek külső — a műtárgy felé eső — felületét olyan anyaggal — például papírtapétával — vonjuk be, hogy az esetleg oda kerülő beton arra tapadását meggátoljuk. Természetesen vala­mennyi fent részletezett műveletet még a terep­szinten, a 2 kosaraknak a résbe leengedése előtt hajtjuk végre. A fent leírt módon a résfal végleges szigete­lésével felszerelt 2 kosarakat a szükségnek meg­felelő számban a résbe engedjük, vízalatti beto­nozással bebetonozzuk a résfalat, majd a résfal által körülzárt munkatérből a földmagot el­távolítva olyan felületet kapunk, amelyre a végleges korrózióálló bevonat, illetve építészeti burkolat felhordható. Utólagosan, tehát a víz­telenített munkatérben csak a 2 kosarak közötti részeken a (nem ábrázolt) szakaszoló cső helyén kell a betonfelületet víznyomással szembeni szigetelőréteggel ellátni, ami célszerűen oly mó­don történik a 3 T-profilokhoz hegesztéssel a mindenkori méretnek megfelelően leszabott 6 vaslemeztáblákat rögzítjük, és ezzel a szigetelő­burkolatot a résfal teljes belső felületén össze­függővé tesszük. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom