165556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd tűzoltó készítmények előállítására
5 165556 amikor a hozzáadott szilárd anyag részecskéinek fajlagos sűrűsége 1,8 g/ml -értéknél nagyobb). A víztartalmú folyadék fő komponense a víz. A vizes folyadék az oldattal elegyedő. (oldat) vagy nem-elegyedő (emulzió) egy vagy több folyadékot is tartalmazhat. Így pl. előnyösen alkalmazhatunk víztartalmú alkoholokat; a könnyű elpárologtatás következtében a kis szénát omszámú alkoholok előnyösnek bizonyultak. Az eljárásnál reaktánsként. karbamidot és a nátriumnak vagy káliumnak fentiekben meghatározott szénsavas sóit alkalmazhatjuk. Előnyösen használhatunk káliumhidrogénkarbonátot, mely kiváló tűzoltó tulajdonságokkal rendelkező termékhez vezet. A reaktánsok arányát illetően a hidrogénkarbonátot és a karbamidot ekvimoláris körüli arányban alkalmazhatjuk, a hidrogénkarbonát kis feleslege (pl. 1,25 : 1 értékig) általában előnyös. Karbonátok felhasználása esetén azonban kaíbamid-felesleg bizonyult előnyösnek (pl. 1 mól karbonátra számítva 1,5— 3,5 mól karbamid). A víztartalmú folyadékhoz adott reaktánsok összsúlyát általában az szabja meg, hogy a képződő oldat vagy szuszpenzió még megfelelő mozgékonyságú legyen. A reaktánsok mennyisége az oldat vagy szuszpenzió súlyára számítva előnyösen 10—80 súly%. Így pl. 100 g vízhez előnyösen 10—50 g karbamidat és 20—100 g káliumhidrogénkarbonátot adhatunk. A reaktánsokat tartalmazó víztartalmú elegyet általában szobahőmérsékleten készítjük el, azonban az elegyet elpárologtatás előtt a reaktánsok minél nagyobb feloldása céljából felmelegíthetjük. Hidrogénkaíbónátok esetében azonban a túlzott melegítés kerülendő. A találmányunk tárgyát képező eljárás porlasztvaszárítással történő végrehajtásának előnyös kiviteli alakját az ábrán mutatjuk be, aholis a berendezés egyes elemeit sematikusan tüntetjük fel. Az egyes reaktánsok oldatait vagy szuszpenzióit az —^-A— és —B— tartályokba mérjük be. A reaktánsokat összekeverjük és a —C— porlasztóberendezésen keresztül a —D— porlasztvaszárító kamrába juttatjuk. A —D— porlasztvaszárító kamrába a —H— hevítőn keresztül a —J— helyen felmelegített levegőt vagy más gázelegyet táplálunk be. Az elpárologtatott termékeket a forró gázáram az —E— kilépő helyhez viszi és innen az —Ft — és —F2 — ciklon^szeparátorokba jut. A szilárd anyagot a gázoktól és gőzöktől elválasztjuk és a —G— ürítőberendezésben összegyűjtjük. A —K— helyen kilépő gázokat és gőzöket a szabadba engedjük vagy a —H— hevítőbe visszavisszük. Eljárhatunk oly módon is, hogy a —B— tartályba a reaktánsok keverékét visszük be száraz por vagy a folyadékkal képezett oldat vagy szuszpenzió alakjában. A reaktánsok keverékét az —A— tartályból jövő vízáramba adagoljuk abból a célból, hogy a porlasztvaszárító berendezésbe betáplálandó megfelelő oldatot vagy szuszpenziót biztosítsunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás bizonyos foganatosítási módjainál .(pl. a porlasztvaszárításnál) az elpárologtatás után kapott szilárd termék további kezelés nélkül felhasználható száraz poroltószerként, amennyiben a karbamid koncentrációja 5 súly% alatti érték és a termék szemcsenagysága megfelelő. Eljárásunk más foganatosítási módjainál a termék bizonyos kezelése kívánatos, így pl. a terméket 10— 50 /u, előnyösen 20—40 fi átlagos szemcsenagyságra őröljük vagy a szabad karbamidot oldószeres-mosásos eljárással extraháljuk. A reagálatlan szabad karbamidot és a melléktermékeket i(pl. karbonátokat és danátokat) az oldószeres-mosásos eljárás helyett oly módon is eltávolíthatjuk, hogy a terméket melegített levegővel, előnyösen legalább 5% széndioxidot és legalább 10% vízgőzt tartalmazó levegővel hozzuk érintkezésbe. A tisztítási eljárást a fluidágy kialakításánál használatos berendezésekben (szakaszosan vagy folyamatosan) végezhetjük el és a szilárd terméket levegővel vagy más módon 30—250 C°-ra, előnyösen 80—160 C°-ra, különösen előnyösen 90—140 C°-ra hevíthetjük. A találmányunk szerinti eljárással kapott termékek főkomopnensként MC2N2H3O3 összegképletű vegyületet tartalmaznak i(áhol M jelentése nátrium- vagy káliumatom). E vegyületek igen hatásos tűzoltótulajdonságokkal rendelkeznek és ezért a találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható termékek értékes tűzoltószerek. A fentiekben ismertetett utólagos kezelések célja a tárolási tulajdonságok és a pornak tárolás után mutatott folyási jellemzőinek javítása. Találmányunk további részleteit a példákban ismertetjük, anélkül hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa: Káliumhidrogénkarbonátot és karbamidot 1,15 : 1 mólarányban összekeverünk és minimális mennyiségű vízben oldunk. Az oldatot lombikban 130 C° hőmérsékletű olajfürdő felett a víz teljes elpárologtatásáig melegítjük, majd a melegítést további 10 percen át folytatjuk. A termék analízise a következő: 51 % KC2 N 2 H 3 03, 3,3% szabad karmamid, 0,1% káliumcianát; a maradék káliumbidrogénkarbonát és káliumkarbonát keveréke. 2. példa: Káliumhidrogénkarbonát és karbamid 1,15 : 1 mólarányú, 30 súly% össz-szilárdanyagtartalmú oldatát lassan mozgó, 150 C°-ra melegített, rozsdamentes acélszalag fölé szerelt bürettába töltjük. Az oldatot a bürettából a szalagra csepegtetjük és a szalag folyamatos mozgatásával biztosítjuk, hogy az oldat valamennyi cseppje a bürettából a melegített szalag új felületével 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
