165506. lajstromszámú szabadalom • S-karbamoilalkil - 0 -etil-S-(N)-propil-ditiofoszforsavésztereket tartalmazó kártevőirtószerek

11 165506 12-leslevelU gyomok irtására alkalmasak. Nagy koncentrációkban alkalmazva az (I) képletíi uj vegyületek totál-herbicidekként hatnak, kisebb koncentrációkban használva ellenben szelektív herbicid hatásúak. Ezek a hatóanyagok nehezen irtható és mély gyökérzetU, egy vagy többéves gyomnövények növekedését is gátolni tudják vagy e gyomnövényeket el is pusztíthatják. Az (I) képletü vegyületek mind a növények kikelése előtt (preemergens kezelés), mind pedig a növények kikelése után (postemergens használat) alkalmazhatók. Ezekkel a hatóanyagokkal a szántóföldi gyomnövények, igy például a kölesfélék (Panicum spp.), mustárfélék (Sinapis spp.), libatopfélék (chenopodicea), ecsetpázsitfélék (Alopecurus spp.), továbbá más pázsitfűfélék, például Amaranthus spp., füvek, például Lolium spp., fészkesviráguak, például Taraxacum spp. , kamillafajták (Matricaria spp. ), irthatok vagy növekedésükben akadályozhatok anélkül, hogy a haszonnövényeknél, igy a gabonánál, kukoricánál, rizsnél, gyapotnál, szójababnál vagy a cukorrépánál károsodásokat idéznének elő. A felhasználásra kerülő mennyiségek különbözőek és az alkalmazás időpontjától függenek, mennyiségük 0,1 kg és 10 kg között mozog hektáronként, de lehet ennél több is. Az uj hatóanyagok a szokásos vetésforgót nem befolyásolják. A hatásmező kiszélesítése érdekében az (I) képletü hatóanyagokhoz még más herbicid hatású anyagokat is keverhetünk, igy például a triazinsorból, például halogén-diamino-s-triazinokat, alkoxi- és alkiltio-diamino-s-triazinokat, triazolokat, diazineket, igy uracilokat, alifás karbonsavakat és halogénkarbonsavakat, halogénezett benzoesavakat és fenilecetsavakat, ariloxialkánkarbonsavakat, ilyen savak hidrazidjait, amidjait, nitriljeit, észtereit, karbaminsav- és tiokarbaminsavésztereket, karbamidokat és hasonló vegyületeket. Az (I) képletü vegyületeket előnyösen alkalmas vivőanyagokkal és/vagy adalékanyagokkal együtt használhatjuk fel. Az alkalmas vivőanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyakés megfelelnek a kártevőirtószerek készítésénél szokásosan használt anyagoknak, igy például természetes vagy regenerált anyagok, oldószerek, diszpergálőszerek, nedvesitő-, tapadásjavító-, süritő- és kötőanyagok és/vagy trágyázószerek lehetnek. A találmány szerinti kártevőirtószerek az (I) képletü vegyületeket porozószerek, emuigáiható koncentrátumok, granulátumok, diszperziók, spray, oldatok vagy feliszapolt készítmények alakjában tartalmazzák, amelyek az alkalmazástechnikában általában ismertek. MegemlitjUk ezenkívül az úgynevezett "cattle dips", azaz állatfürdetőket és "spray races", azaz öblitőjáratokat, amelyeknél vizes készítményeket alkalmazunk. A találmány szerinti szerek előállitása önmagában ismert módon az (I) képletü hatóanyagoknak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szemben közömbös diszpergálővagy oldószerek adagolása közben való alapos összekeverése és összeőrlése utján történik. A szerek a következő felhasználási alakokban készülnek, illetve alkalmazhatók: Szilárd készítmények: porozószerek, szórőszerek, granulátumok, beágyazott granulátumok, impregnált granulátumok és homogén granulátumok; Folyékony készítmények: a) vizben diszpergálhatő hatőanyagkoncentrátumok: permetezőporok (wettable powder), 10 paszták, emulziók; b) oldatok. Szilárd készítmények (porozószerek, szórőszerek) előállításához a hatóanyagot a szilárd vivő-15 anyagokkal összekeverjük. Vivőanyagokként például kaolin, talkum, bolusz, lösz, kréta, mészkő, mészkő-zúzalék, attapulgit, dolomit, diatomaföld, kicsapott kovasav, alkáliföldfémszilikátok, nátrium- és káliumaluminiumszilikátok (földpát és csil-20 lám), kalcium- és magnéziumszulfát, magnéziumoxid, őrölt anyagok, műtrágyák, igy ammóniumszulfát, ammóniumnitrát, ammóniumfoszfát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabonaliszt, fakéregliszt, faliszt, diőhéjliszt, cellulózpor, nö-25 vényi kivonatok maradékai, aktivszen és hasonló anyagok önmagukban vagy egymással keverve jönnek számításba. Granulátumok nagyon egyszerű módon előállíthatók, mégpedig ugy, hogy az (I) képletü hatőanya-30 gokat valamely szerves oldószerben oldjuk és az ily módon kapott oldatot granulált ásványi anyagra, például attapulgitra, sziliciumdioxidra, gránikalciumra, bentonitra és hasonló anyagokra felvisszük és utána a szerves oldószert ismét elpárologtatjuk. 35 Polimergranulátumokat is készíthetünk oly módon, hogy az (I) képletü hatóanyagokat polimerizálható vegyületekkel (karbamid-formaldehid; diciándiamid-formaldehid; melamin-formaldehid és egyéb ilyen anyagok) összekeverjük, utána kiméle-40 tes polimerizálást hajtunk végre, amely a hatóanyagokat nem érinti és még a folyamat alatt elvégezzük a granulálási. Előnyösebb azonban kész, porózus polimergranulátumokat (karbamid-formaldehid, poliakrilnitril, poliészter és hasonló anya-45 gok), amelyek meghatározott felülettel és kedvező, előre meghatározható adszorpciós/deszorpciós aránnyal rendelkeznek, a hatóanyaggal, például oldatai alakjában (valamely alacsony forráspontú oldószerben) átitatni és utána az oldószert eltávoli-50 tani. Ilyen polimergranulátumok 300 g/liter - 600 g/liter térfogatsulyu mikrogranulátumok alakjában porozőkészülékek segítségévet is felvihetők. A porozást nagykiterjedésű haszonnövény-kultúráknál repülőgép segítségével is végezhetjük. 55 Granulátumokat ugy Is kaphatunk, hogy a vivőanyagokat a ható- és adalékanyagokkal összekeverjük és ezt követően aprítjuk. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot stabilizáló adalékok és /vagy nem- ionos, anionaktiv 00 és kationaktiv anyagok is keverhetők, amelyek például a hatóanyagoknak a növényeken vagy a növényrészeken való tapadását javítják (tapadásfokozó- és ragasztőszerek) és/vagy jobb nedvesithetőséget (nedves itőszerek), valamint diszpergálhatőságot 5 (diszpergálőszerek) biztosítanak. 6