165483. lajstromszámú szabadalom • Hidrociklon

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADA1MI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1970. XII. 4. 2. és 3. igénypont Módositás napja: 1973. VIII. 24. 1. és 4. igénypont Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1976. április 30. (BA-2504) 165483 Nemzetközi osztályozás: B 04 c 1/00 Feltalálók: DR. KÁPLÁR Zsigmond tudományos osztályvezető, EGRI Alajos tudományos munkatárs Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Hidrociklon A találmány hidrociklon, amely révén az osz­tályozást és süritést az eddig ismert ciklonokhoz viszonyitva jelentősen kisebb feladási nyomással, eredményesebben és kisebb kopás mellett lehet vé­gezni. 5 A hidrociklonokban különböző fajsúlyú folyadé­kok keveréséből az egyes folyadékokat választják szét vagy szuszpenziőkból a nagyobb fajsúlyú szi­lárd részeket választják ki. E célból a folyadékok keverékeit a hidrociklon belső falfelületén nagy se- jn. bességgel körben áramoltatják. Eközbena folyadék­keverékek vagy szuszpenziók a nehézségi erő hatá­sára spirálpályán haladnak. E mozgáspálya befutá­sa folyamán a nagyobb fajsúlyú részecskék, illetve folyadékösszetevők a folyadékpálya sugárirányban 15 külső részén sűrűsödnek, illetve a centrifugális erő hatására kiválnak, a kisebb fajsúlyú folyadékrészek pedig a folyadékpálya belső részén maradnak. Az igy elkülönülő összetevők pályaterükből különállóan elvezethetők. 20 A hidrociklonok működési elvének teljes érvé­nyesüléséhez és kihasználásához azt az ideális ál­lapotot kellene elérni, amelynél a részeire válasz­tani kivánt folyadék a ciklon belső fala mentén la­minárisán áramlik, azaz afolyadékban örvénylések, 25 gravitációk, ütközések és egyéb a lamináris áram­lást zavaró jelenségek nincsenek. Az ismert hidro­ciklonok e követelmény kielégítésére nem képesek. Az ismert hidrociklonok feladó csőcsonkjának csatlakozó keresztmetszete szükségszerűen kör, 30 mert a hidrociklonokat a folyadékokat szállító kör­keresztmetszetü csővezetékekhez kell csatlakoz­tatni. A folyadékok, illetve folyadéksugarak hidro­ciklon belső falfelületén való spirálpályára irányí­tása céljából a folyadéksugarak körkeres ztmetsze­tü bevezetése nem kívánatos, mert érintőleges be­vezetés esetén is a folyadéksugárnak a hidrociklon sugara irányában nézve csak külső felületi része érintőleges a hidrociklon belső falfelületéhez vi­szonyitva, a folyadéksugár többi része felütközése helyén már bizonyos szöget zár. be a hidrociklon belső falfelületével. A felütközési szög annál na­gyobb, minél távolabb van a kérdéses folyadéksu­gárrész a hidrociklon sztmmetriavonalátől, közép­vonalától nézve a legkülső folyadéksugár felület­től. A hidrociklon falára szögben felütköző folya­dékrészek az ütközés következtében a falon szét­fröccsennek, egy részük a faltól elválik és a hidro­ciklon belseje felé repülve jut be ismét a folyadék­áramba. A felűtköző folyadékrészek e mozgása mind a szögben való felütközés helyén, mind a fo­lyadékáramba való visszajutás helyénhelyi örvény­léseket, turbulenciát, kavitációt okoz, tehát az ideális lamináris áramlási képet megzavarja. Emi­att olyan áramlási veszteségek lépnek fel, amik az időegységenként hidrociklonon átőmlő folyadék­mennyiségeket jelentősen csökkentik. E vesztesé­gek kiegyenlítése csak jelentősen nagyobb feladó­nyomások révén érhető el. 165483 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom