165481. lajstromszámú szabadalom • Siló, főleg mezőgazdasági szemestermények tárolására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1972. VI. 1. Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1976. április 30. (AO-334) 165481 Nemzetközi osztályozás: A 01 f 25/00 B 65 g 65/30 E04h 7/22 J Feltalálók: BALOGH György technikus Gárdony, 50% KLOPFER Antal mérnök Budapest, 25% MOHÁCSY László mérnök Budapest, 25% Tulajdonos: Agrokomplex Közös Vállalkozás, Agárd Siló, főleg mezőgazdasági szemestermények tárolására í A találmány főleg mezőgazdasági szemestermények:, például szemeskukorica tárolására szolgáló silóra vonatkozik, amelynek előnyösen hengeres vagy hasáb alakú tárolótere, felső részén terménybebocsátó nyilasa, alsórészén pedig termény- 5 kibocsátó nyilasa van, a tárolótér alsó részében a terménykibocsátó nyilas felett felfelé szélesedő, a siló oldalfalához csatlakozó terelőtölcsér van kialakitva, amelyben felfelé keskenyedő, alsó peremével a terelőtölcsér felületével rést alkotó módon 10 terelelőelem van elrendezve. Mezőgazdasági szemestermények tárolására jelenleg általában többcellás, hengeres vagy más, például sokszögalaprajzu hasáb alakú, méhsejtszerkezetti, silókat alkalmaznak. Több cellára 15 azért van szükség, hogy az anyag átforgatásának biztosítására mindig rendelkezésre álljon legalább egy üres cella. A szemesterményt, például kukoricát ugyanis időnként, általában legalább 2-3 hőnaponként szellőztetés, ellenőrzés céljából át kell 20 forgatni, ilyenkor egyik cellából a másikba termelik át az anyagot. Az ilyen többcellás silóknak mind szerkezeti, mind technológiai vonatkozásban súlyos hátrányai vannak. Szerkezetileg azért hátrányosak, mert a 25 cellák kis keresztmetszetűek, azépitmény viszonylag bonyolult, megépítése a sok fal miatt anyag- és munkaigényes. A szerkezeti hátrányokhoz sorolható a nagy gépészeti ráfordításigény is: ugyanis minden cellasorhoz (általában három cellasort al- 30 kalmaznak) külön szállltópályát kell mind a betápláláshoz (felUl), mind az Uritéshez (alul) alkalmazni. A több kisebb cella tehát 1 tonna tárolási térfogata vetitve nagyobb szállitógéphányadot ad, mint egy, nagyobb befogadóképességű cella, és ezek a szállítógépek természetesen nagyrészt kihasználatlanok. E szerkezeti hátrányok eredményeképpen a cellás szerkezetű silók beruházási költségei is igen magasak. A funkcionális hátrányok alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a cellák Uritése mindig a tárolótér keresztmetszetéhez viszonyítva rendkivül kis, általában körkeresztmetszetü nyilason (esetleg nyilasokon) át történik, az ürítési keresztmetszet a tárolótér keresztmetszetének mintegy ezreléknyi nagyságrendű mérete. A gravitációs Urités (kitárolás) során az anyag a felszínen az Uritőnyilás vizszintes vetülete felé mozog, miközben a felület fokozatosan tölcsér alakot vesz fel, amelyen a szemcsék a centrum felé gördülnek, majd az Uritőnyilás felett függőleges oszlopban áramlik az anyag lefelé. Ez az áramló anyagoszlop a teljes tárolt anyagtömegnek csak mintegy 5-10%-át teszi ki, a többi része mozdulatlan. Ez azt jelenti, hogy a kitárolás lényegében csak a felszínről történik, azaz a frissen betárolt anyag távozik, és az emiitett függőleges áramló anyagoszlop és silőfal közötti anyagtömeg mozdulatlan marad, ennek átszellőztetésével pl. az egyik cellából a másikba való átrakás révén kell gondoskodni, ezért is létesite-165481 1