165457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karmantyúval ellátott vasbetoncső karmantyúrésszel rendelkező vasszerelésének előállítására
165457 6 Mindezek a szempontok szükségessé teszik azt is, hogy a 2 keresztirányú vasbetétek acélanyagát úgy válasszuk meg, hogy azok nyúlási jellemzőire a szükséges kitágítás függvényében figyelemmel legyünk. A találmány értelmében minden esetben úgy járunk el, hogy a hálóból kivágunk egy A hálórészt (1. ábra), azzal a céllal, hogy a T cső alakú testhez, például betoncsőhöz, amelyet e karmantyúval kell ellátni, vasszerelést állítsunk elő. Az A hálórész méretei a vasbeton csőbe ágyazandó vasalásnak felelnek meg. Ezt az A hálórészt akár a cső beépítési helyén kivághatjuk egy tekercsben odaszállított hálóból, de elkészíthetjük üzemben is, és sík hálórészek formájában szállíthatjuk az építéshelyre. Ez a hálórész a hosszanti vasbetétek irányában a vasszerelés megkívánt hosszával azonos hoszszúságú lényegében, míg az 1 keresztirányú vasbetétek irányában — valamint a 2 keresztirányú vasbetétek — n.d hosszúságú, mimellett d a betoncső szárának vasszereléséhez megkívánt átmérője (2. ábra). Az A hálórészt meghajlítjuk, és a megfelelő rúdvégeket összehegesztjük, ezáltal egy hengeres B elővasszerelést állítunk elő. Ebben a B elővasszerelésben az 1 és 2 keresztirányú vasbetéteket kör alakú la és 2a keresztirányú gyűrűk alkotják, míg a 3 hosszirányú vasbetétek egyenesek maradnak, és a kész hengeres B elővasszerelés alkotóit képezik. Ebben a B elővasszerelésben az la és 2a gyűrűk d átmérőjűek, amely lényegében a vasbeton cső szárrészének falazatának középátmérőjével azonos, azaz a T kész betoncső egyenes szakaszának átmérőjével. Rá kell mutatnunk arra, hogy a 2a keresztirányú gyűrűk, amelyek a hullámosított 2 keresztirányú vasbetétekből vannak kialakítva, ugyancsak d közepes átmérővel és n.d kerülettel rendelkeznek a hullámok középvonalában mérve, azaz kerületük ilyen értelemben az la keresztirányú gyűrűk kerületével azonos. Ugyanakkor a 2a keresztirányú gyűrűk tényleges hossza, amely tehát nem a hullámok középvonalában van mérve, lényegesen nagyobb, mint ez a n-d kerület, éppen a periodikus mégha jlítások pl.: hullámosítások miatt. Ennek a B elővasszerelésnek az előállítása után éppen azt használjuk ki, hogy a 2 keresztirányú vasbetéteknek hullámosított szakaszaik vannak, amelyek hosszúságtartalékot jelentenek; ezt a tartalékot ugyanis a 2a keresztirányú gyűrűk kitágításához használjuk fel, hogy nagyobb átmérőjű 2b keresztirányú gyűrűket nyerjünk (3. ábra), mimellett a 2b keresztirányú gyűrű D átmérője a betoncső e karmantyúfalazata középátmérőjének feleljen meg. Természetesen a D átmérő nagyobb, mint a d kiindulási átmérő, amely utóbbi az la keresztirányú gyűrűk esetében változatlan marad, mivel valamely betoncső karmantyújának nagyobb a keresztmetszete, mint a betoncső szárrészének. Annak érdekében, hogy a 2. ábra szerinti hengeres B elővasszereléstől a 3.- ábra szerinti végleges C vasszerelésig eljussunk, a hengeres B elővasszerelést a 2a keresztirányú gyűrűkkel egy tágítógépre helyezzük. A tágítási műveletet egy önmagában ismert szerkezet, például hidraulikusan, pneumatikusan vagy mechanikusan ki-5 szélesíthető motolla segítségével hajthatjuk végre, amelyet a 2a keresztirányú gyűrűk belsejébe vezetünk. E gép segítségével csupán a hullámosított 2a keresztirányú gyűrűket tágítjuk, amelyek ily 19 módon mechanikai úton kerület menti irányban a hullámosítások vagy más formában kiképzett alakítások újratörténő kiegyenesítésével mechanikailag meghosszabítottak,. azaz ezek a betétek ki vannak tágítva, szét vannak feszítve. Az a 15 tartalék, amely a vasbetétek hosszúságában az alakítások során jelentkezik és már a kiindulási vasszerelésben is jelen volt, a 2a keresztirányú gyűrűket kitágító művelet eredményeként nyert keresztirányú gyűrűk átmérőjének növekedése 20 nagyobb, mint amennyit a nem hullámosított vasbetétekben rejlő hosszabbítási lehetőségek jelentenek. A 3 hosszirányú vasbetétek végeik közelében és a, 4 keresztezési pontok tartományában az elő-25 vasszerelés kitágított és nem kitágított része között ugyancsak meg vannak hajlítva. A 4 keresztezési pontok e tartománya azonban kevésbé tágul, illetve kisebb mérvű tágulásra van szüksége, úgyhogy a 3 hosszirány;'! vasbetétek 30 természetes vagy immanens meghosszabbítása' elegendő ahhoz, hogy ezt a deformációt biztosítani lehessen. Ily módon azt a C végleges vasszerelést nyerjük, amelyet a 3. ábra szemléltet. Ez a vasszerelés bizonyos számú 3 hosszirányú vasbetéttel rendelkezik, amelyet a henger alakú vasszereléskosarak alkotói képeznek, továbbá nagvszámú, kör alakú, nem megnyújtott és nem hullámosított rudakból készült la keresztirányú gyűrűk, végül a karmantyú tartományában csekély számú 2b keresztirányú gyűrűk biztosítanak, amelyek alakított vasbetétekből állnak, ahol az alakítások a megnyújtási művelet során maradandóak. 4-» Végül .ezt a C végleges vasszerelést valamely T vasbeton cső előállítása érdekében egy sablonba helyezzük, amelybe betont öntünk, és a vasszerelést ebbe a betonanyagba ágyazzuk. A betonkiöntést akár nyugvó, azaz álló helyzetű, 50 akár pörgetett öntőformában végrehajthatjuk. A fent leírtakból világosan kitűnik, hogy az alakításoknak pl: a szinusz alakú deformációknak, hajtogatásoknak, amelyeknek a 2 rudakat alávetjük, olyan alakkal és szélességgel kell ren-55 delkezniük, hogy a 2 rudakba, illetve keresztirányú vasbetétek'be ily módon bevitt meghosszabbítások összege — amely meghosszabbítások e vasbetétek jellemző nyúlási tulajdonságaira és az alakváltozásokra vezethetők vissza — a 2 ke-60 resztirányú vasbetétek számára olyan kitágítási mértéket tegyenek lehetővé, amely elegendő ahhoz, hogy törés nélkül ki lehessen alakítani a D átmérőjű karmantyú vasszerelését, amely D átmérő nagyobb, mint a cső szárrészének vas-65 szereléséhez tartozó d átmérője. 35 40
