165450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza, takarmányként felhasználható szárazmelasz előállítására

komoly hátrányt jelent. A felszerelés és a.zli

edények kellemetlen ragacsossága mellett a szállító- és tárolóedényekből a nehezen eltávolítható maradék komoly anyagveszteséget jelent. A kiürítés nehézkessé;ge az időráfordítás miatt fontos költségtényező. Keveréktakarmány előállításánál, amikor a melaszt más száraz takarmányanyagokkal keverik, a melasz jelenléte a keveréket ragacsossá teszi, ami nem kívánatos. A sűrűség megakadályozza a melasz behatolását a keverékanyagok kisebb pórusaiba, miáltal egy aránylag vastag melaszréteg képződik. A sűrűn folyó melasz egyenletes összekeverése száraz anyagokkal hoszszabb keverési folyamatot, illetőleg hosszabb keverési időt igényel. Kísérletek folytak a már eddig ismert szárítási eljárások felhasználásával folyékony melaszból száraz melasz előállítására. A berendezésekr kel elért fajlagos teljesítmény azonban — tekintettel a melasz, nehezen száradó tulajdonságáfa — rendkívül, alacspny, amis a technikai, megvajósítás rentabilitását kérdésessé teszi. Ezen túlrpenően egy olyan száraz terméket kaptak, mely különleges tulajdonságainál fogva a további raktározásnál összeállásra, összeragadásra hajlamos. Ezért eltekintettek attól, hogy a szokásos szárítási eljárásokat folyékony melasznál alkalmazzák. Takarmányanyagok előállítására javasolták a melasz vízzel való hígítását és szárítását porlasztó-szárító alkalmazásával. Ennél a hígított melaszhoz, a porlasztóberendezésbe való töltés előtt, 'kalciumhidroxidot adtak és az így kezelt melaszt levegővel vagy inertgázzal habosították. A porlasztó, szárítás aránylag költséges eljárás, mert a folyékony melaszt először hígítani kell, vagyis a szárítandó anyagokhoz túl sok a későbbiek folyamán ismét, eltávolítandó vizet vezetnek be. A találmány célkitűzése az említett hátrányok kiküszöbölésével egy olyan eljárás kidolgozása, mely a melaszt az ismert szárítási eljárások alkalmazásával könnyen kezelhető, jól adagolható és jól keverhető, valamint szórható száraz anyaggá dolgozza fel. A feladat megoldása a találmány szerint egy olyan eljárás, amelynél a melaszt a cukorgyártásnál adott nedvességtartalommal 50°C-ra melegítjük, a melegített melaszhoz az alkáliföldfém egyik oxidját adjuk, ezt követően levegővel vagy inertgázzal habosítjuk, és végül a habosított masszát egy önmagában ismert hővezetésen, konvekción, hősugárzáson alapuló szárításnak és/vagy vákuumszárításnak vetjük alá, tehát egy szárítási eljárásnak, mint amilyen a szalag-, dob-, vákuum-, ciklon- és vékonyréteg-elgőzölögtető szárítás. Ez az eljárás egy olyan végterméket eredményez, amely egy nagyobb hőmérséklet-tartományban, egyidejűleg; légmentes csomagolásban gyakorlatilag meghatározatlan ideig raktározható, és a technikai, illetve a szárítóberendezések fajlagos teljesítményét,' szemben a kezeletlen melaszéval, jelentősen emeli. Ezen túlmenően a költséges porlasztó-szárítási eljárás elkerülhető, így példáiul dobszárító alkalmazásával olyan terméket kapunk, mely a darabostól a korpa szemcsenagyságáig, 1—10 mm-ig terjed. Ez a termék 5 jó raktározási, szórási, keverési és adagolási tulajdonságokkal, rendelkezik. Azt találtuk, hogy kalciumoxid hozzáadása nem okvetlenül szükséges, hanem jó eredmény érhető el alkáliföldfémek más oxidjainak hozzáadásával is. 10 A talajmapy szükségszerű továbbfejlesztésénél az oxidot mint 20% szilárdanyag-tartalommal rendelkező vizes szuszpenziót adjuk a melaszhoz. A két, eljárá^fölyamat, vagyis az alkáliföldfém-ihidroxid hozzáadása és a kezeletlen folyé-15 kony melasz habosítása már önmagában a szárítási és raktározási tulajdonságok bizonyos javítását eredményezi. A két eljárásfolyamat kombinációjával érhető el azonban a szárítás megvalósításához szükséges döntő tulajdonságjayítás,, 2.0 és a végtermék minőségének javítása, amelyhez, még hozzájárul az is, hogy az- alkáliföldfém-. -hidroxiddal kezelt melasz jelentősen könnyebb, és a habosításnál a szükséges levegőmennyiséget:. gyorsabban veszi, fel é:s tar„tja, meg, Felíételez-25 tük, hogy a két említett eljárásfolyamat előnyösen csak az azt követő porlasztó szárításnál érezteti hatását. Meglepő módon ezek a jó tulajdonságok a gyakorlatban az egyszerűbb szárítási eljárásoknál, illetve szárítóberendezéseknél is 30 megtalálhatók. Ismert, hogy melaszhoz vagy cukormentesített melaszhoz, úgynevezett Yinasse-hoz, kalciumoxidot és/vagy -karbonátot, vagy -foszfátot adagolnak. Az azonban nem ismert, hogy a kívánt 35 fizikai tulajdonságokkal rendelkező takarmányként felhasználásra kerülő termék előállítására a semlegesítés és a szulfátion feleslegének kicsapása, illetve a melaszhoz elegendő mennyiségű kalcium és foszfor hozzáadása előnyös, amely 40" anyagok a takarmányból eredettől fogva hiányoznak. A találmány szerinti eljárásnál a kalciumoxid, illetve -hidroxid alkáliföldfém-oxidként való felhasználásának pozitív hatása már 0,5%-nál 45 jelentkezik, és nagyobb mennyiségek hozzáadásánál egészen 10%r-ig fokozódik. Az előbb megadott hőmérséklet emelése fokozza a keverési tulajdonságot. Találmány szerint a takarmány értékének szem előtt tartásával, eredményesnek 50 mutatkozott egy 1—4%-os kalciumhidroxid hozzáadása. A mésztejnek a melegített melasszal való elkeverése után következik a levegőnek vagy egy más inert gáznak a befúvatása, mellyel; a masszát térfogatának 50%-ára, a találmány 55 szerint 0,8 kg litersúlyig, felhabosítjuk. Az így feldolgozott melaszt a már ismert és említett szárítóeljárásoknak vetjük alá. A találmány szerinti feldolgozási eljárás aránylag egyszerű technikai felkészültséget kí-60 ván. Folyamatos és szakaszos munkafolyamatok lehetségesek. A levegőt például a keverőberendezés alatt egy fúvókával fújhatjuk be, azonban a keverő'berendezéssel kombinálva a keverő csőtengelye fölött is bejuttathatjuk a masszába. 65 A találmány szerinti eljárással előállított szá-