165446. lajstromszámú szabadalom • Hangolható koaxiális tápvonal rezonátor

165446 rövidre zárt, villamosan vezető anyagból készült, téreltérítő testet képező csatolóhurok van forgat­hatóan elrendezve. Egy ilyenfajta téreltérítő test állhat egy drót­hurokból vagy lapos, sima, illetőleg áttört lemez­ből és olyan frekvenciahangoló karakterisztikája lehet, amely a elfordulási szögére vonatkoztatva közel sin2 lefolyású. Emellett az a szöget egy­részt az a sík zárja be, amelyben a téreltérítő test fekszik, másrészt a rezonátor belső vezető­je körül képezett koncentrikus kör érintője, amely a kört a forgórész középtengelye és a bel­ső vezető középtengelye közötti összekötő vonal­nak a körrel való metszéspontjában érinti. Amint a találmány alapját képező vizsgálatok a továbbiakban (megmutatták, az említett hangolási karakterisztikát csaknem egyenes vonalú lefo­lyással lehet kialakítani, hogy különböző, egy­mástól azonos távolságban levő rezonanciafrek­venciák beállítására a téreltérítő testet hordozó forgórészt lehetőleg azonos szöggel lehessen el­forgatni. Célszerű továbbá az. hogy a hangoló­test elforgási szögének növelése által a rezonan­ciafrekvencia beállítási pontosságával szemben támasztott követelményeket csökkentsük. Erre a célra előnyös, ha a forgórészen legalább egy to­vábbi, az elsővel párhuzamosan elhelyezett la/oos téreltérítő test van elrendezve, és ezen további téreltérítő testek közül legalább egy a forgórész középtengelyéhez képest excentrikusan van elhe­lyezve, és a forgórész a elfordulási szögétől füg­gően, mindig a rezonátornak többé vagy kevés­bé erős mezejű terében helyezkedik el. Célsze­rűen ennek a forgórész középtengelyéhez képest excentrikusan elrendezett lapos téreltérítő test­nek elliptikus keresztmetszete van. A továbbiakban a találmány tárgyát példakén­ti kiviteli alakok kapcsán rajz alapján ismertet­jük részletesebben. Az 1. és 2. ábra olyan kiviteli alakot szemlél­tet, amelynél a téreltérítő test csatolóhurokként van kiképezve, és a rövidre záró lapban, illető­leg a külső vezetőbe az áram-amplitúdópont kör­nyezetében van elrendezve. A 3—7. ábrák a csatolóhurok, illetőleg a tér­eltérítő test lehetséges kialakításait szemléltetik. Az 1. ábrán bemutatott 2 koaxiális táovonal­rezonátor egy koaxiális tápvonalszakaszból áll. amelynek 5 külső vezetője és '-helytálló 4 belső vezetője van, és ezeket villamosan vezető anyag­ból levő rövidre záró lemez az egyik oldalon rö­vidre zárja, azaz az 5 külső vezető és a 4 belső vezető villamosan vezetőén össze vannak kötve egymással. A 4 belső vezető hossza úgy van mé­retezve, hogy közepes f0 üzemi frekvenciánál ^0 /4 a hossza, ha ^ 0 az f 0 frekvenciához tartozó hullámhosszat jelenti. A rezonanciafrekvencia változtatására a 4 belső vezető hosszanti közép­tengelyétől r távolságban önmagában rövidre zárt 1 csatolóhurok van elhelyezve, amelynek a kiviteli példában derékszögű négyszög kereszt­metszete van. Itt az r távolságot a 4 belső vezető hosszanti középtengelyével párhuzamos egyenes határozza meg. amely egyidejűleg az 1 csatoló­hurok felületét is felezi. Az I áram — mint is­meretes — a 6 rövidre záró lap által képezett rövidre záró síkban a legnagyobb, és onnan ki­indulva a tápvonal mentén cosinus alakban nul­la értékre csökken. A rezonanciafrekvencia leg-5 nagyobb Af elhangolását akkor kapjuk, ha az 1 csatolóhurok a tápvonal mentén mutatkozó árameloszlás maximális áramerősségének tarto­mányában van, minthogy ebben a tartományban a legnagyobb a mágneses térerősség is. Az 1. 10 ábra szerinti kiviteli példánál az önmagában rö­vidre zárt 1 csatolóhurok fémből levő 7 forgóré­szen van rögzítve, amely 8 peremmel van ellát­va. A 7 forgórészt a 6 rövidre záró lapban ki­képzett furatban vezetjük, és 8 perem útján ru-15 gós tartókészülék szorítja a 6 rövidre záró lap­hoz. Maga a tartókészülék 3 laprugóból áll, ame­lyet rövid 10 csap rögzít a 6 rövidre záró lap külső oldalára, úgyhogy az ilyen módon kiala­kuló súrlódásos rögzítés az 1 csatolóhurkot biz-20 tosítja a nemkívánt elforgatással szemben. Hogy a súrlódásos rögzítés hatását megnöveljük és a kívánt frekvencia beállítását megkönnyítsük, a 8 peremet rögzítő mélyedésekkel láthatjuk el, amelyekbe két egymással szemben elrendezett 25 rugó váltakozva ugrik be. Ezáltal a rögzítési ál­lások száma csak egyetlen rugó alkalmazásával szemben megkétszerezhető. Az 1 csatolóhurok elforgatásával az 1 csatoló­hurok és a 2 rezonátor között levő M kölcsönös 30 indukció változtatható, és ezáltal egyidejűleg változtatható az f0 rezonanciafrekvencia Af-ér­tékkel. Igen kicsiny hurkok és V4-rezonátorok esetén a következő összefüggések érvényesek: 35 2 • F 4 • M2 M = sin a Af = „——- . f 2 r Z0 • L Itt F a hurokfelületet, r a hurok és a tápvonal 40 középtengelyeinek távolságát, L a hurok induk­tivitását, Z0 a rezonátor hullámellenállását és a azt a szöget jelenti, amelyet a csatolóhuroik által képezett sík egy olyan egyenessel zár be, amely a 4 belső vezetővel koncentrikus körnek érintő-45 je, azaz ez azt jelenti, hogy az a szögnek akkor van nulla értéke, ha a hurok által képezett sík a 4 belső vezető körül kialakult mágneses erővo­nal érintő síkját képezi. A 2. ábrán bemutatott kiviteli példánál az ön-50 magában rövidre zárt 1 csatolóhurok nem a 6 rövidre záró lapban, hanem az 5 külső vezető­ben van elrendezve. Ezért az azonos működésű elemeket ugyanazon hivatkozási számokkal je­löltük, mint az 1. ábrán, úgyhogy az ott adott 55 leírás közvetlenül érvényes a 2. ábra szerinti ki­viteli példára is. Emellett mindössze arra kell vigyázni, hogy az 1 csatolóhurok az I áram amp­litúdópontjának tartományában maradjon, azaz a maximális hatás biztosítása érdekében lehető-60 leg a 6 rövidre záró lappal szomszédos tarto­mányban kell a hurkot elhelyezni. A hurok alakja és a hurkot alkotó drót keresztmetszete a célul kitűzött hatás szempontjából nem nagyon kritikus és tág határok között szabadon választ-65 ható, például kör keresztmetszetű, négyzet vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom