165445. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőaggregát segédgázzal
um 165445 At csatornából a B| csatornába vagy az Ao csatornából a B> csatornába gyakorlatilag nem áramolhat, annak ellenére, hogy a külső 26 fal teljes belső kerületén egyenletesen eloszló NH.r film van. A belső 25 fal, mint a 4. ábrán látható, szigetelt. Most már minden csatornapárnál egyértelműen érvényes a tömegegyensúly, mivel az A2 csatornában csak az a közeg áramolhat, amely az Ai csatornán előzőleg felemelkedett (kiegészül-1 ve az elpárologtatott NH3 -mennyiséggel). Ezenkívül minden csatornához saját feltöltőhajtás tartozik (különösen fontos felismerés), ami a horizontális hőmérséklet-kiegyenlítődés következtében csatornánként az egész hőcserélőben közelítőleg állandó. A gáz nagyszámú párhuzamos 22 csatornán, vagyis lényegében több különálló, azonos mennyiségű közeget szállító aggregáton át áramlik. Ez természetesen igen rendezett, egyenletes viszonyokat eredményez. Az ilyen rendszerek kF-tényezőjét igen nehéz mérni. A korábban említett, H2 átfúvatásával végzett mérések nem adnak kielégítő eredményeket, mivel — annak ellenére, hogy a tömegegyensúly csatornapáronként fennáll — az egyes csatornapárokon át áramló mennyiség egyenletes eloszlása nincs biztosítva. A keresett kF-tényezők csak komplett aggregátok megépítésével és azokon végzett hőmérsékletmérésekkel határozhatók meg. Ez utóbbi sem egyszerű, mivel az ammónia előhűtési módjától függően lesz a gázhőcserélő eredő hőegyensúlya pozitív, negatív vagy megfelelő. Ezen túlmenően úgynevezett másodlagos gőzképződés is felléphet, és nagy hőmérsékletkülönbségeknél a hosszirányú vezeték szerepe is jelentős. Az elmondottakat mind figyelembe kell venni. A 4. ábrán úgynevezett szekunder rendszert is ábrázoltunk, amely 24 köpenyt tartalmaz. A 24 köpenybe alul szekunder hűtőközeget táplálunk be, amelyet felül hidegen vezetünk el. Ez bár-10 mely helyen lehetővé teszi a hűtést, függetlenül a primer hőelvonás helyétől. A mérési eredmények a 3. ábrán láthatók. Aj V jelű görbe 22 párhuzamos cső, a VI jelű görbe 52 párhuzamos cső esetére vonatkozik. Az ábra alapján jól összevethető a VI és IV jelű típus, mivel mindkettő 52 párhuzamos csatornát tartalmaz. Az eltérés szembeötlő. A VI jelű típus az egész tartományban körülbelül 50-szeres érté^ ket ad az I jelű típushoz viszonyítva, ami elméletileg várható is, míg a IV jelű típus V = 60 liter/óra esetén csak mintegy 3%-át (!) és V = 250 liter/óra esetén ténylegesen csak 25%-át adja az elméletileg várható értéknek. Az ilyen típusú hőcserélő önszabályozó: Ha valamely felszálló csatornában kis menynyiségű szegény gáz áramlik, viszonylag több NH3 elgőzölögtetése következik be. A szegény gáz és gazdag gáz sűrűségkülönbsége nő, ezáltal erősödik a hajtás, és az utánszívott szegény gáz mennyisége nő. Ha valamely csatornában ez a mennyiség túl nagy, a csatornapár önműködően kisebb átfolyási teljesítményre szabályozódik. A 3. ábra értékeiből és a 2. ábra áramlási térfogataiból az 1. táblázatban feltüntetett összehasonlító adatok nyerhetők. A táblázatból látható, hogy két hőmérsékletű hűtőszekrényeknél az eddigi gázhőcserélő-típus 30 alig okoz nehézséget. A kívánalmaktól függően választható ki az I, II vagy III jelű típusok közül a megfelelő, mikor is a kis átmérő minden további nélkül lehetővé teszi a szükséges hossz miatt elkerülhetetlen csőkígyóképzést. Mélyhűtő aggregátoknál azonban egészen más a helyzet. Az I—IV típusok a szükséges hossz és átmérő miatt gyakorlatilag akkor sem jöhetnének szóba, ha az ár kérdését figyelmen kívül hagynánk. Ez az oka, hogy eddig nem tudtak igazán jó abszorpciós mélyhűtő rekeszeket, illetve tartályokat készíteni. Nyilvánvaló, hogy a megoldást egészen új úton kell keresni. 15 20 25 35 40 1. táblázat a) Két hőmérsékletű hűtőszekrény hűtőteljesítmény = 45 W = 0,15 kg NH3 /h; H/Ap = 0,125; Ap = 3,2; V = 60; kF = 2 típus II III IV V VI kF/m 1,2 1,7 4,0 1,2 26 62 szükséges hossz 1,66 13 1,17 0,5 1,66 0,08 0,032 m átmérő Ap = 3,2-nél (kb.) 1,66 13 15 20 41 mm a gázhőcserélő nettó térfogata (kb.) 0,22 0,21 0,17 2,2 liter