165426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőz áteresztő polimer lapalakú termékek előállítására

165426 13 14 400 pórus látható. E pórusok mérete 1 mikrontól 10 mikronig terjed, legnagyobbrészt kb. 5 mikron a maximális keresztirányú méretük a felület síkjában mérve; e pórusok általában kerek, tömör alakúak. A lap belseje — amint ez az 1. ábrán látható •— szabályos mikropórusos szerkezetet mutat, egészen a vékony felső felületi rétegig. Az ábrán 12 jellel jelölt pórusok vagy üregek általában kerek, bár általában szabálytalan alakúak, nagyságuk 5 mikron és 50 mikron között változik, legnagyobbrészt azonban 10—30 mikron a keresztirányú méretük. Ezeket a pórusokat vagy üregeket kb. 1 mikron és 5—10 mikron vastagságú vékony fal veszi körül; az e falakon is keresztül hatoló pórusok összekötik egymással a szomszédos üregeket. Végeztünk kísérletet annak kimutatására is, hogy a lap „barkás" felületének fényessége számottevő mértékben csökken, ha a fényes felületi kikészítésű anyagot egy poliészterből vagy más polimerből álló vékony felületi réteg felvitele után hőkezelésben részesítjük. E kísérletben olyan melegítési feltételeket alkalmazunk, amilyenek a szokásos cipőkészítési eljárás során a hőhatással történő keményítési művelet során érik az anyagot. A 122 cm széles lapon fényes vagy bársonyos felületi kikészítést alkalmaztunk oly módon, hogy egy 13 mikron vastagságú fényes polietilén-tereftalát filmet féktettünk a „barka"-oldal felületére, és az e filmmel bevont lapot egy mikroszkopikusan is sima felületű, 140 °C felületi hőmérsékletre melegített felső henger és egy vízzel hűtött, gumival bevont alsó henger között vezettük el. A felső henger átmérője kb. 18 cm, az alsó henger átmérője pedig 23 cm volt. Az anyagot e két henger között percenként 30,5 (+ 10%) cm sebességgel vezettük el, a nyomás a két henger között 5,23 kg/cm2

volt. így a hengerek közötti lineáris nyomás, az anyag távollétében kb. 5,7 kg/cm2

-nek felel meg. A gumival bevont hengert ez a nyomás oly mértékben deformálja, hogy az a felső, melegített hengerrel, a hengerfelület mozgási irányában kb. 12,5 mm szélességben érintkezik. Az anyagot egyenes lapként, síkban vezettük el a két henger között, anélkül, hogy az akár a hengerek közötti rés előtt, akár a mögött a melegített hengerre simulna; így az anyag kb. 2 másodpercig van érintkezésben a melegített hengerrel. Az anyag lehűlése után a poliészter filmet óvatosan lehúzzuk a lap felületéről, és a kapott terméket vizsgálatnak vetjük alá. A tényleges felhasználás során ezt a filmet — amely a lap felületét védi — ténylegesen rajta is hagyhatnánk a lap felületén, egészen addig, amíg a lap pl. cipőkészítésre felhasználásra nem kerül. Ezt a terméket a 4. és 5. ábra szemlélteti nagyításban. Amint a 4. ábrán látható, a felületen még nagyszámú pórus van, amelyek keresztülhatolnak a lap felületén; egy 360X360 mikron nagyságú felületen a 13 pórusok száma hasonló a 3. ábrán látható termék pórusszámához, bár ezek a pórusok általában kisebb méretűek. Amint az 5. ábrán látszik, a lap 14 felülete kissé durva. A felülettől befelé az első 75 mikron vastagságú 5 réteg nagyszámú 15 pórust tartalmaz, ezeket vastag, pórusoktól látszólag mentes megszilárdult polimerből álló szabad 21 felületrészek választják el egymástól; a 15 pórusok egyikének keresztirányú mérete sem haladja meg a kb. 10 10 mikront. A következő 25 mikron vastagságú rétegben a 22 pórusok nagyobb méretűek, pl. 25 mikronig terjedő átmérőjűek, de összenyomottak, úgyhogy a felület síkjában általában megnyúlt alakot mutatnak. A torzulás jelei a felüjg lettől számítva egészen 200 mikron mélységig mutatkoznak; a legnagyobb mértékű a torzulás 150 mikron körüli mélységben. Az e példa szerint előállított termék felületi fényessége ebben az állapotban 52 (+5 —7) ér„„ téket mutat; feszítetten állapotban 140 °C-on történő 5 perces melegítés hatására ez az érték 8,5-re (+0,5) csökken, és feszítetten állapotban 140 °C hőmérsékleten 10 percig történő melegítés hatására a fényességi érték tovább csökken 5,5-25 re (±0,5). 2. példa 30 Az 1. példa szerinti eljárással készített terméket a felületi mintarásajtolás előtt egy oly oldószereleggyel permetezzük be, amely dimetilformamidot, a mikropórusos lap anyagát képező poliuretán oldására képes oldószert, oldott poliure„5

tant és diszpergált 'korompigmentet tartalmaz, majd az így bepermetezett lapot azután közvetlenül melegítésnek vetjük alá meleg légáram ráfúvatása útján, hogy ezzel az oldószert eltávolítsuk, és a terméket azután egy szárítózónán vezetjük keresztül, az esetleg visszamaradt oldószer teljes eltávolítása céljából. A permetezést olyan mennyiségi oldattal végezzük, hogy ezáltal a lap szárazsúlya 3,75 g/m2

-rel emelkedjék. A permetezésre felhasznált elegy ugyanazt az elasztomer 4g poliuretánt tartalmazza, amelyet a mikropórusos lap anyagául .is felhasználtunk. A permetezésre alkalmazott oldat szárazanyag-tartalma 3,8%; az oldott poliuretánnak a diszpergált pigmenthez viszonyított mennyiségi aránya 3,3:1. A perme-50 tezésre alkalmazott elegy összetétele a folyadékrészben pl. 24,6 rész dimetilformamid, 56,4 rész ciklohexanon és 19 rész aceton, vagyis az anyag súlygyarapodásának minden 3,8 g-jára a permetezésre alkalmazott oldat 100 g-ja kerül felhasz-55 nálásra. Az elegy illékonyabb része, mint az aceton, gőzállapotba kerülhet, még mielőtt a permet cseppecskéi elérik a lap felületét, de valószínű, hogy a fenti példa szerinti esetben kb. 20—25 g 60 dimetilformamid és a ciklohexanon túlnyomó része is érintkezésbe kerül a lap (1 m--re számított) felületével. A permetet nyomás alatt tartott levegő segítségével finom köd alakba hozzuk. 65 A lap felületét kétszer permetezzük be, mi-