165394. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyamatváltozások spektrometriás vizsgálatára
165394 6 csolói, amelyeket a 12 vezérlő egység vezérel. A 3 kamerából kivezetett 13 sor szinkron jel mindig a sor elindulása előtt (visszafutás alatt) keletkezik és a 12 vezérlőrész erre a jelre támaszkodva végzi a működését. A 9 és 10 mintavevő kapcsolók vezérlése úgy történik, hogy egy multi vibrátort a sor szinkron jel lefutása indít és Ti idő eltelte után, amikor a videojelből az 1 mérőspektrum mintáját kell venni, a multivibrator lefutására elindul a második és harmadik multivibrator. A második multivibrator T2 ideig zárja a 9 kapcsolót és így mintát vesz. A harmadik multivibrator által meghatározott T3 idő múlva esedékes a referenciaspektrumból történő második mintavétel. A harmadik multivibrator lefutására elindul a negyedik multivibrator és T4 ideig zárja a 10 kapcsolót és így másodszor vesz mintát. Tehát az első mintavétel a mérőspektrum, a második mintavétel a referenciaspektrum egy-egy pontját adja meg. Minden sor végigfutásakor lejátszódik ez a folyamat. A második multivibrator mintavételével egyidőben a 11 kapcsolóval is mintát véve a mérőspektrumból, a kimeneten időkülönbség nélkül jelenik meg a két spektrum összetartozó két pontjával arányos 14 mérőspektrum-feszültség és a 15 referenciaspektrum-feszültség, amelyeket a 16 kijelző rendszerbe vezetünk. A 12 vezérlőrész 17 szinkronizáló jele a 16 kijelző rendszer vezérlését is végzi. A Tj és T3 időket változtatva lehet a mintavétel optimális helyét megkeresni, a T2 és T4 időket változtatva pedig, melyek közelítő értéke 2 ,«sec, a mintavétel optimális időtartamát lehet beállítani. A 2. ábra sematikusan mutatja a vidikoncső target ját, amelyre az 1 mérő- és a 2 referenciaspektrumot képezzük le. Feltüntettük, az ábrán, hogy a merőleges letapogatás hogyan történik. A „X" jelzi a spektrumok hullámhossz szerinti változási irányát és az ,,e" jelzi a letapogató elektronsugár haladási irányát. A vidikoncső targetjára való közvetlen leképzéssel egy adott beállítás mellett csak egy adott spektrumtartomány fogható át, amely a bontóelem elforgatásával a spektrum különböző helyére állítható. Az átfogott spektrumtartomány nagysága tehát a megjelenített tartomány, egy célszerűen összeállított lencserendszerrel változtatható. A targetra leképzett spektrum hossza változtatható tehát például egy gumioptika közbeiktatásával, így 20 nm-től 300 nm-ig, egy minimális spektrumtartománytól akár például a teljes látható tartományig folyamatosan változtatható. Természetesen a mintavételezés minden beállításnál utánaállítandó. Hasonló hatás érhető el például hengerlencsék alkalmazásával is. Természetesen egy adott targetnagyság esetén ha egy nagyobb hullámhossztartományt akarunk vizsgálni, ezt a felbontóképesség rovására tehetjük. Gyakorlati szempontból legegyszerűbb megoldás esetében a berendezésnél a kereskedelmi televízió-rendszerben használatos berendezéseket, illetve paramétereket alkalmazhatjuk. Az európai szabvány szerinti tv-rendszerben egy kép 625 sorból áll és 25 kép van sec-onként, tehát az elektronsugár 15 625 sort tapogat le sec-onként. Egy kép két fél képből áll, ahol az egyik fél kép a páratlan, a másik fél kép a páros so-5 rokat tartalmazza. A fenti rendszerben egy fél kép végigtapogatásával kapunk egy teljes spektrumot, tehát 50 spektrumot sec-onként. Az egyes fél képek között a páros és páratlan sorok miatt egy sor eltolódás van, ami a képernyőn 10 függőlegesen a spektrumoknál pedig vízszintesen jelentkezik. Mivel a fél kép 312 sorból áll, egy spektrum 312 pontból tevődik össze, ez tehát azt jelenti, hogy egy sor eltolódás kb 3X10-3 nal tolja el a spektrumokat. Ez elhanyagolható, 15 hiszen a két sor közötti táv mintegy 0,3 nm és így az eltolódás, ha egy képre 100 nm fér, csak kb. 0,003 nm. A módszer természetszerűen alkalmas nemcsak abszorpciós spektrumok kimérésére, ha-20 nem kisülési csövek vonalas emissziós és például festékek lumineszcenciás spektrumainak vizsgálatára is. Az egész rendszer működési sebessége a vidikoncső újraéledési idejétől és az eredmények 25 rögzítési sebességétől függ. Alkalmas vidikoncső és számítógépes jelrögzítés esetében mintegy 15—20 000 spektrum/sec sebességet lehet elérni. Természetesen vidikoncső helyett hasonló elven működő, de céljainkra előnyösebben kialakított 30 csövek és a kereskedelmi tv-rendszertől eltérő működési frekvenciák is alkalmazhatók Például a Philips gyártmányú plumbikoncső nagyobb frekvenciával való letapogatást tesz '' -hetővé, mert az újraéledési ideje rövidebb. Ha~nlókép-35 pen a target felületének megfelelő változtatásával speciális csövek is kialakíthatók, amelyek nagyobb spektrumtartomány vizsgálatára, nagyobb felbontóképesség elérésével alkalmazhatók. 40 Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés, anyagok spektrumainak és azok 45 változásainak spektrometriás vizsgálatára, amely berendezésnek fényforrása, ezen fényforrás által kibocsátott fénysugarat két útra osztó eleme, fénybontó és segédelemei, valamint kijelző és/vagy regisztráló egysége van, azzal jellé-50 m e z v e , hogy a fénybontó és segédelemei mérés közben rögzítettek és ezen elemekhez mérés köziben rögzített fényérzékelő elem van rendelve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a fényérzé-55 kelő elem egy képfelbontó cső érzékelő felülete. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kéDfelbontó csőnek a képbontó elektronsugarát a 60 spektrumok hullámhossz-változási irányától eltérő, célszerűen a hullámhosszváltozás irányára merőlegesen mozgató eltérítő eleme van, és a képfelbontó csőhöz a célszerűen erősített videojelből a soronkénti végigfutáskor mintát vevő 65 és a vett mintát tároló egység van csatolva.
