165374. lajstromszámú szabadalom • Szemét- és iszapkezelő berendezés

5 165374 6 nehézség nem mutatkozik, amivel számolni kellene, amennyiben a 6 kompresszor valamilyen álló helyzetű létesítményen helyezkednek,^. Magától értetődően a 17 kezelő- és gépkamra álló helyzetű is lehet. Amint a 3. ábrán látható, az 5 kezelőkamrák felső oldalukon a 19 fedéllel légzáróan lezárhatók, alsó oldalukon pedig a 20 nyílásokkal, valamint ezekkel működési kapcsolatban álló 6 kompresszorral vannak ellátva, amely a levegőnek alulról felfelé vezetésére, vagy felülről lefelé, a 21 kezelendő anyagon való átszívására szolgál. Az 5 kezelőkamrák egy része, amint az 1. és 3. ábrából látható, felső részén a 22 összekötővezeték útján egy további 23 kompresszor­ral lehet összekötve, amely a levegőnek a 21 kezelen­dő anyagon felülről lefelé történő átvezetésére szol­gál. Ily módon átkapcsolószervek iktathatok a rend­szerbe, amelyek működtetésével elérhető, hogy a 21 kezelendő anyag meghatározott időtartam során felül­ről lefelé van átlevegőztetve, ami az anyag tömörödésével jár, ezt követően pedig az anyag ugyancsak meghatározott időtartamon át alulról fel­felé van áüevegőztetve, aminek eredményeként a 21 kezelendő anyag fellazul. Az iszapból és szemétből álló kezelendő keveréket az 1 bevezetőszerkezetek csigás szállítóval ellátott 18 bevezető egysége segítségével az egyes 5 kezelőkam­rákba juttatjuk, ahol a keverék a 4 tartórész közel 360°-os elfordulása során — az elforgás a 3 elvezető szerkezetek eléréséig tart — mintegy tizenkét napot tartózkodik. Ezen időtartam alatt a szemét-iszapkeve­rék az egyes 5 kezelőkamrákban mozdulatlanul nyug­szik és az előbbiekben leírt módon levegőztetve van. így a keverékben levő baktériumok körülbelül 75-85 C° hőmérsékletet fejlesztenek, úgyhogy a 21 keze­lendő anyag steril lesz és talaj szerű szubsztancia keletkezik. A biológiai folyamat során felmelegedett levegőt azután a víz felmelegítéséhez használhatjuk ezáltal lehetővé válik, hogy az ily módon felmelegített vizet nagyobb anyagdarabok elégetésére előirányzott 24 elégetőkészülékben még tovább melegítsük, és tetsző­leges célra használjuk fel. Annak érdekében, hogy az elhasznált és rossz szagú levegő a 21 kezelendő anyagon való keresztül­áramoltatás után ne kerüljön közvetlenül a szabadba, a 25 gyűrű alakú gyűjtővezetékkel összekötött veze­téket alkalmaztunk, amely a levegőt, a rossz szagot megszüntető talajszűrőbe vezeti. A talajszűrő egy e célra kialakított 5 kezelőkamrában kerülhet elhelye­zésre. A 3 elvezetőszerkezetek az elvezetési helyzetben levő 5 kezelőkamra fenékrésze alá tolható lemezzel vannak ellátva, amelyek segítségével a fenékrész az azon levő talajanyaggal együtt felemelhető és radiális irányban kifelé mozgatható. Ezt követően a talajanya­got utókezeljük, csomagoljuk és a felhasználóknak szállítjuk; talajanyagon itt természetesen a kezelési fázisokon átesett talajszerű szemetet és iszapot értjük. Az 5 kezelőkamrák, amint a 4. ábrából látható, felső oldalukon nyitottak is lehetnek és alsó oldalu­kon a 20 nyílásokkal lehetnek ellátva, amelyekkel egy szívókompresszor működési kapcsolatban állhat. Több 5 kezelőkamra helyett egyetlen gyűrűszerű 5 kezelőkamrát is alkalmazhatunk; ebben az esetben a kezelendő anyagot szakaszosan töltjük be és vezetjük el. A leírt berendezés teljesen automatikusan üzemel­tethető, felépítését és karbantartását tekintve viszony-10 lag egyszerű. Az 5. és 6. ábrákon feltüntetett berendezés az 1. és 2. ábrák szerinti berendezésnek felel meg, azzal a különbséggel, hogy az 5 kezelőkamrákkal ellátott 2 kezelőkészülék álló helyzetben van elrendezve, és a 4 15 tartórész középtengelye körül forgatható a 18 beveze­tőegység pedig a 3 elvezetőszerkezetekkel együtt az A nyíl irányában a 4 tartórész mentén mozgatható. A 3 elvezetőszerkezetek itt oly módon vannak elrendezve, hogy a kezelt anyagot az A nyíl irányát tekintve az 20 egyes bevezetőszerkezetek betáplálási helyétől közel 300°-kal elfordított helyen az egyes 5 kezelőkamrák­ból kihordják. A bevezetőszerkezetek és elvezetőszerkezetek körgyűrű alakú 4 tartórész mentén történő mozga-25 tásához meghajtószervek vannak előirányozva, ame­lyek azokat lépésenként mozgatják; egy-egy lépés a kezelőkamrák távközének megfelelő a szögnek felel meg. Ha a 4 tartórész például harminc 5 kezelőkamrával 30 rendelkezik a be- és elvezetőszerkezetek szakaszos előremozgatása és a kezelendő anyagnak az 5 kezelő­kamrákban tizenkét napos tartózkodási ideje esetén a be- és elvezetőszerkezetek két előremozgatás fázis során körülbelül 9,5 órát, azaz egy munkanapnál 35 valamivel többet állnak, ugyanazon a munkatar­tományában. Az iszapból és szemétből álló keveréket az 1 bevezetőszerkezetek csigás szállítóval ellátott 18 beve­zetőegysége útján az egyes 5 kezelőkamrákba töltjük, 40 ahol a be- és elvezetőszerkezeteknek az A nyíl irányában közel 300°-os együttes elforgása során mintegy tizenkét napot tartózkodik. Ezen időtartam alatt a szemét-iszapkeverék az egyes 5 kezelőkam­rákban pihen és a már leírt módon van levegőztetve. 45 Szabadalmi igénypontok 1. Szemét- és/vagy iszapkezelő berendezés, amely-50 nek a kezelendő szemét és iszap betáplálására alkal­mas bevezetőkészülékei, valamint a lebontott anyag­nak az elszállítására alkalmas elvezetőkészülékei van­nak, azzal jellemezve, hogy körgyűrű alakú tartó­résszel (4) rendelkezik, amely kerületmeneti tarto-55 mányában több egymás után elrendezett és abban húzódó kezelőkamrával (5) van ellátva, amelyek a biológiai lebontási folyamatot elősegítő gáznak, a kezelendő anyagon kamránként történő függőleges irányú átvezetéséhez egymástól elválasztva, szabályoz-60 hatóan felső- és/vagy alsó tartományukban legalább 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom