165371. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélő előfizető által többfrekvenciás kódban leadott jelekből álló adatok rögzítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VIII. 22. 11-109 Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. X. 11. (WP H 04 1 / 158 209) Közzététel napja: 1974. III. 28. Megjelent: 1976.1. 31. 165371 Nemzetközi osztályozás: H 04 m 11/06 Feltalálók: DAVID Theo, mérnök, Berlin, HADRICH Walter, oki. mérnök, Berlin, LINDSTÄDT Klaus, oki. mérnök, Berlin, Dr. rer. nat. ORTMEYER Walter, Berlin, KUNZEK Dieter, oki. mérnök, Berlin, SCHÖNHOFF Jürgen, oki. mérnök, Berlin Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Institut für Nachrichtentechnik, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Kapcsolási elrendezés távbeszélő előfizető által többfrekvenciás kódban leadott jelekből álló adatok rögzítésére 1 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés távbeszélő előfizető által többfrekvenciás kódban, meghatározott hosszúságú tömbökben leadott jelekből álló adatok rögzítésére. Az ilyen jellegű ismert megoldásoknál az adatok 5 többfrekvenciás kóddá alakított hangfrekvenciás jelek formájában távbeszélő vonalakon át érkeznek az adatvevőbe. Adóként kétfrekvenciás billentyűzetes adót használnak, amelynek jeleit például „4-ből 2xl"-es kódban továbbítják. 10 Az adatvevő csak olyan jeleket értékel ki, amelyeknek kódkombinációja két meghatározott frekvenciát mutat. A két frekvencia bizonyos biztonságot ad a zavaró váltakozó feszültségekkel szemben. A leadott jelek helyes átvitelének, helyes vételének \ 5 és helyes kiértékelésének biztonsága így megfelel a billentyűzetes távbeszélő berendezéseknél szokásos kívánalmaknak. A hibát legtöbbször maga az előfizető okozza egyes jelek kihagyásával vagy megkettőzésével. A betáplálás helyességének ellenőrzésére az 20 előfizetői oldalon viszonylag költséges járulékos berendezésekre van szükség, kivéve azt az esetet, ha az előfizető az önellenőrzést nem tekinti túlzott követelménynek, és megalkuszik a fellépő hibákkal. Az utóbbi esetben azonban a távbeszélő előfize- 25 tőnek nincs lehetősége, hogy az elküldött információ helyes vételét ellenőrizze. Mivel az adatátvitel céljára normál távbeszélő vonalak vagy más, hasonló célú átviteli csatornák, például vivőfrekvenciás csatornák (TF - Kanäle) szolgálnak, olyan rövid átviteli idők 30 kívánatosak, mint a normál távbeszélésnél. így az egy bizonyos számú jelet tartalmazó információ hossza eleve korlátozott. Az információ jelszámának, elejének és végének helyes betáplálása az előfizető képességeitől függ. Az átvitt egyes adatok számát és helyességét magának az előfizetőnek kell ellenőriznie. Ha elszámolta magát vagy a leadott információ dolgában nem biztos, újra fel kell hívnia az adatvevőt, tehát megengedhetetlenül hosszú ideig veszi igénybe a vonalat. Egy ismert elrendezésnél az adatvevő digitális számítógéppel van felszerelve, amely mind helyes, mind helytelen betáplálás esetén visszajelzést ad az előfizető felé, ez azonban csak a leadott információ kifogástalan vétele után jut el az előfizetőhöz. Az olyan adatátviteli rendszereknél, ahol az ember ki van kapcsolva, például a külön átviteli vonalakon történő adatátvitelnél, az információkat a mégfelelő adatrögzítés érdekében redundáns kód segítségével tömbszerűen választják szét. Ismeretesek továbbá olyan megoldások is, amelyeknél az egyes, több bitből álló adatokhoz úgynevezett paritásbiteket tesznek, hogy a bitek száma például páros legyen, amit az adatvevő ellenőriz. Ezeknél a megoldásoknál bonyolult és költséges adókapcsolásokra van szükség, amelyeknek megvásárlása az előfizetőktől nem várható el. Ismeretes egy megoldás adatoknak normál távbeszélőhálózaton át történő továbbítására, amelynél a számokat decimális kódban számkapcsoló hozza létre, az adatvevő impulzusszámláló-berendezéssel átkódolja eze-165371 1
