165370. lajstromszámú szabadalom • Két félhéjból álló műanyag telefonkagyló

3 165370 4 adóirányú csillapítás szögfüggő, azaz a telefonkagyló helyzetétől függ, A fogó megrövidítése vagy meg­hosszabbítása semmiféle javulást nem eredményezne. Az utóbbi esetben ezenkívül a beszéd erőssége és a környezet zaja közötti különbség csökkenne, azaz 5 zajos környezetben a zaj elnyomná a beszédet. Az ismert telefonkagylók fent felsorolt fogyaté­kosságai túlnyomórészt konstrukciós vagy technoló­giai okokra vezethetők vissza, és a hátrányokat az orgonomiailag kedvezőtlen kivitel is növeli. 10 Az akusztikai paraméterek javítása csak költsége­sen érhető el, például tranzisztoros beszédhangerő­sítők vagy speciális mikrofonok alkalmazásával. Ezekkel a megoldásokkal is mindig csak az egyik pa­méter, pl. az adóirányú csillapítás javítható. Az 15 összes paraméter a fenti intézkedésekkel nem ja­vítható. A találmány feladata olyan telefonkagyló létreho­zása, amelynek kialakítása biztosítja az akusztikai paraméterek javulását, valamint kedvez a telefon- 20 kagyló helyes tartásának. A telefonkagyló két félhéjból áll és az egyik félhéj a hallgató előtt hangkilépő nyílásokkal, a mikrofon előtt pedig hang­belépő nyílásokkal van ellátva. A találmány szerint a feladatot úgy oldjuk meg, 25 hogy a telefonkagyló fogóját, valamint az egyik félhéjnak a hallgató előtti hangkilépő nyílásokat tartalmazó héjrészét és a mikrofon előtti hangbelépő nyílásokat tartalmazó héjrészét úgy rendezzük el, hogy a hallgató előtti hangkilépő nyílásokat tártai- 30 mázó héjrész középpontjából kiinduló, és a soroza­tos vizsgálatokkal meghatározott átlagos fejméret fülközéppontjainak távolságával egyenlő hosszúságú sugárral rajzolt első körív és a szájközéppontból kiinduló, és az első körív sugara hosszának kb. 35 14%-ával egyenlő hosszúságú sugárral rajzolt második körív metszéspontja a mikrofon előtti hangbelépő nyílásokat tartalmazó héjrész alakjában van. A szájközéppontból a hallgató előtti hangkilépő nyíláso­kat tartalmazó héjrész síkjának meghosszabbítására 40 bocsájtott merőleges egyenes döféspontja, valamint a körívek metszéspontját és a döféspontot összekötő egyenes a mikrofon előtti hangbelépő nyílásokat tartalmazó héjrész síkjában van. Az így megadott értékekkel a telefonhallgató 45 kontrukciója egyértelműen meg van határozva. így minden további intézkedés nélkül kiküszöböljük a telefonhallgató hibás tartásához vezető okokat anél­kül, hogy az adóirányú csillapítás romlana. Egyidejű­leg csökken az adóirányú csillapítás függése a telefon- 50 kagyló használat közbeni helyzetétől, azaz csökken a szögfüggés. A hangkilépő és a hangbelépő nyílások mögötti belső térben a mikrofon és a hallgató előtti nyílásokat tartalmazó héjrészek belső felülete, valamint a hallga- 55 tó és a mikrofon elülső felülete között elhelyezkedő üregeket a hangkilépő és a hangbelépő nyílásokkal együtt, a hangkilépő nyílásokon kilépő valamint a hangbelépő nyílásokon belépő hangrezgések frekven­ciamenetét javító Helmholtz rezonátorokként képez- 50 zük ki. A Helmholtz rezonátornak a nyílásokat tartalmazó héjrész belső felületével átellenes felületét a beszéd azonos nyomású komponenseinek, például a légzés következtében a mikrofont érő hanghatások elnyomá- 65 sara és az átviteli görbe egyenletessé tételére alkalmas porkohászati úton előállított akusztikai ellenállásként alakítjuk ki, amely célszerűen a mikrofon elülső felületét képezi. Célszerűen a porkohászati anyag szemcsenagyságát úgy választjuk meg, hogy a szemcseátmérő kb. 0,1 mm, az előnyösen lemezalakú akusztikai ellenállás vastagsága pedig a szemcseátmérő 5—20-szorosa le­gyen. A hangszigetelés növelésére, illetve az osztóhézag hosszának csökkentésére és az akusztikai visszahatás csökkentésére a két félhéj üreges fogórészét a héjakon belül keresztbordákkal látjuk el, amelyek a félhéjak összeillesztése után átlapolódnak. A fogó keresztmetszetét úgy választjuk meg, hogy a mikrofon áramkörét a hallgató áramkörétől csato­lásmentesítő hídáramkör a fogóban elhelyezhető le­gyen. Ezt az áramkört célszerűen nyomtatott áram­körrel valósítjuk meg. Kielégítő hangszigetelés elérésé­re a két félhéj széleit úgy képezzük ki, hogy ékköté­sekkel megvalósított tolózár keletkezik a körív alakú osztóhézag mentén a félhéjak között. A hallgatót, a mikrofont és a hídáramkört az egyik félhéjban be­pattanó kötések rögzítik. A találmány tárgyát kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon az 1. ábra a geometriai viszonyok és a hangkilépő és a hangbelépő nyílásokat tartalmazó héj geo­metriai helyzete, a 2. ábra két félhéjból álló telefonkagyló oldalnézete, a 3. ábra a telefonkagyló felülnézete. Az 1. ábra az átlagos méretű fej geometriai viszonyait mutatja, melyeket a telefonkagylók akusz­tikai paramétereinek meghatározásához általában fel­használnak. A szükséges mérésekhez mesterséges szájat (adót) és mesterséget fület (vevőt) alkalma­zunk. A fülközéppontokat OM1 és OM2, a szájközéppontot pedig MM jelöli. Az OM1-OM2, OMl-MM és az OM2-MM távolságokra, valamint az OM1-OM2-MM háromszög közelebbről nem jelölt szögeire érvényesek az előre megadott értékek. Az OM1 fülközéppont azonos a vastag vonallal jelzett és a hallgató előtti OH hangkilépő nyílásokkal rendelkező (2. és 3. ábra) Wh héjrész középpontjával. Az OH hangkilépő nyílásokkal rendelkező Wh héjrész gyakorlatilag egybeesik az OM1 fülközépponton át­menő héjrész He síkjával. A He sík Vh meghosszabbí­tása az OMl-MM szakasszal egy előre megadott szöget zár be. Az OS hangbelépő nyílásokkal rendelkező We héjrész helyzetét, amely az Ee síkban fekszik és vastag vonallal van jelölve, az El és E2 pont határozza meg. (2., 3. ábra). Az általában az Sp mikrofon membránjá­nak középpontjával egybeeső El pontot két körív határozza meg. Az RÍ sugarú körív középpontja az OH hangkilépő nyílásokkal rendelkező Wh héjrész HM középpontja és a sugár hossza egyenlő az OM1, OM2 fülközéppontok távolságával. A második, R2 sugarú körív középpontja az MM szájközéppont, a sugár hossza pedig az RÍ sugár hosszának kb. 14%-a. Az E2 pontot az MM szájközéppontból a H hallgató előtti OH hangkilépő nyílásokat tartalmazó Wh héjrész He síkjára bocsájtott S merőleges egyenes döféspontja határozza meg. Az Eee és a He síkok 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom