165338. lajstromszámú szabadalom • Tűzvédőfesték fémszerkezetek, előnyösen könnyűszerkezetek - konyfalú acél és aluminiumszerkezetek - tűzvédelmére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973.1. 24. (EI-457) Közzététel napja: 1974. Hí. 28. Megjelent: 1976. II. 29. ién» Nemzetközi osztályozás: C 09 d 5/18 Feltalálók: HÁMORI György oki. vegyészmérnök, 11%, DR. KOVÁCS Károly oki. mérnök, 17%, SIMONGÁTI Győző vegyésztechnikus, 22%, SIMONGÁTI Győzőné oki. vegyészmérnök, 22%, GYÖNGYÖSI Péter oki. vegyészmérnök, 18%, TÓTH László oki. vegyészmérnök 10%, Budapest Tulajdonos: Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Budapest Tűzvédőfesték fémszerkezetek, előnyösen könnyűszerkezetek és alumíniumszerkezetek — tűzvédelmére vékonyfalú acél 1 A találmány tárgya, tűzvédőfesték fémszerkezetek előnyösen könnyűszerkezetek - vékonyfalú acél és alumíniumszerkezetek - tűzvédelmére, amely foszforsavas sókat, könnyen elszenesedő szénhidrátokat és/vagy polialkoholokat, habképző nitrogéntartalmú 5 szerves vegyületeket, hőszigetelő ásványi adalékot, színező pigmentet, műgyanta és/vagy műanyagdiszperziós kötőanyagokban finoman elszuszpendálva tartalmaz. A fémszerkezetek, mint a korszerű építéstechnika, 10 elsősorban a könnyűszerkezetes építés legjelentősebb építőelemei egyre szélesebb körben terjednek el. Alkalmazásukkal kapcsolatos műszaki problémák között jelentős a tűzhatás elleni védelem. Ismeretes, hogy az acél anyagú tartószerkezetek 400-500 C° 15 hőmérséklet között nagy alakváltozások kíséretében összeomlanak. Ugyanez a jelenség alumíniumszerkezetek esetén már 200 C°-on bekövetkezik. Ezek a hőmérsékletek kifejlett épülettűz esetén 12-15 perc, illetve 5-6 perc alatt fellépnek. Ez a körülmény a 20 védelem nélküli fémszerkezetek felhasználhatóságát súlyosan korlátozza, mert a legtöbb szerkezettől 15—60 perces tűzállóságot követelünk meg. A tűzhatás elleni védelem hagyományos módjai (pl. körülfalazás, rabicolás stb.) a könnyűszerkezetes 25 építésnél csak korlátozottan, illetve egyáltalán nem alkalmazhatók. Éghető szerkezeti anyagok védelmére „nehezen éghető"-vé tételére viszont ismeretesek és régóta használatosak habrétegképző festékek. Ezek 30 működésének alapja, hogy hőhatásra vastag, laza szerkezetű, szigetelőhabréteget képeznek. A fémszerkezetek festékbevonattal történő tűzdévelmének megoldása az említett mechanizmus felhasználásával vált lehetővé. Gyakorlati megvalósulásként ma már több olyan tűzvédőfesték ismeretes, mely alkalmas a fémszerkezetek tűzállósági határértékének növelésére. Az ismert festékekben hatékony tűzvédő komponensként szervetlen sókat, pL mono* és diammóniumfoszfátot, alkáliborátokat, ammóniumszulfátot, -kloridot stb. alkalmaznak. Ezek közül leghatékonyabb és legelterjedtebb a monoammóniumfoszfát. Alkalmazásának rendkívül nagy hátránya azonban a felhasználásával készült vizes bázisú festékek nagyfokú savas jellege és esetenként a kikristályosodás miatt fellépő szemcsés tulajdonsága, valamint a bevonat vízérzékenysége. Ismeretesek tűzvédőfestékek, melyek alapja aminaldehid (pl. diciándiamid - formaldehid, diciándiamid - karbamid, - formaldehid, melamin - formaldehid stb.) kondenzációs gyantáknak foszforsawal, vagy monoammóniumfoszfáttal alkotott sója; vagy savra keményedő butanolizált melamingyanta, ül. fenolmodifikált formaldehid és melamingyanta. Sok esetben azonban a monoammóniumfoszfátot csak közvetlenül a felhasználás előtt szabad az amin-aldehid gyantához keverni. Vannak fémszerkezetek védelmére olyan készítmények is, melyek vágott üvegszálat tartalmaz-165338 1