165331. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló közegek hűtésére

165331 3 általában a fent leírt léghűtők használatosak. A hőteljesítmény szabályozására a léghűtők előtt mozgatható zsalukat építenek be, melyekkel a levegőáramlás szabályozható, ill. telejsen megszüntethető. A leírt léghűtő berendezések fagypont alatti indítását veszélyezteti az a körülmény, hogy az atmoszférikus levegő hőmérsékletére lehűlt, nagy hőkapacitású hűtők a víz betöltésekor olyan sok hőt vonnak el a beáramló vízből, hogy a csövekben jég képződik, ami megakadályozhatja a hűtővíz cirkuláció megindulását és a hőcserélők csöveinek teljes befagyását okozhatja. A töltés közbeni jégképződés veszélye csökkenthető a töltésre felhasznált víz hőmérsékletének emelésével. A víz hőmérsékletének azonban határt szab a hőcserélőkben megengedhető hőfeszültség, így egy bizonyos külső levegőhőfok esetében már nem kerülhető el a hőcserélők üzembevétel előtti előmelegítése. Az eddigiekben a hőcserélők elé épített gőz, forróvíz, olaj vagy gázfűtésű légelőmelegítőket alkalmaztak, s az ezekből kapott meleg levegőt bevezették a hőcserélők és az előttük levő zárt zsaluk közötti térbe. A meleg levegő ily módon érintkezésbe került a hőcserélők külső bordazatával, azokon részben átáramlott és felmelegítette a hűtőket. Ez az előmelegítő rendszer költséges, nagyméretű előmelegítőket igényel, a kezelés és üzembentartás bonyolult és az előmelegített levegő vezetéséhez nagyméretű csatornák szükségesek. Emellett magukat az előmelegítő szerkezeteket is biztosítani kell a befagyás ellen. A jelen találmány szerinti előmelegítő berendezést az 1. ábra mutatja. Ennél az 1 hőcserélők, a 2 előremenő és 3 visszatérő hűtővízvezetékre párhuzamosan vannak kapcsolva. A 2 vezetékben a 4, a 3 vezetékben az 5 elzáró armatúra van beépítve, továbbá ugyanezen vezetékekhez csatlakozik a 6 és 7 ürítőarmatúra és hozzájuk tartozó ürítővezeték, amellyel a hőcserélőben levő víz a 8 ürítőtartályba vezethető. A hőcserélők légtelenítésére szolgál a 9 légtelenítő vezeték, amely a 10 függőleges, felső végén nyitott állványcsőhöz tartozik. A hőcserélők előtt a 11 zsaluszerkezet van beépítve, mellyel a hűtőlevegő mennyisége szabályozható. Az eddigiekben leírtak megfelelnek a szokásos légkondenzációs berendezések kialakításának. A hőcserélők előmelegítésére a 2, ill. 3 vezetékhez csatlakozó 12 gőzvezetékeken bevezetett gőz szolgál. A gőz a 13 vezetéken az atmoszférikusnál nagyobb, pl. 2—6 ata nyomáson érkezik a 14 redukáló szelephez, amelyet a 15 nyomásérzékelőn keresztül a 2 csővezetékben levő nyomás vezérel. A 14 redukáló szelep után csatlakozik a 16 vezeték, amely a redukáló szelep működésekor a redukált nyomású gőzbe megfelelő mennyiségű vizet vezet, hogy az telített állapotba kerüljön. A 13 gőzvezetékből ágazik el a 17 szeleppel ellátott 18 gőzvezeték. A gőzvezeték a 9 légtelenítő vezetékek és a 10 állvány cső találkozásával kialakított gőzsugár injektorba csatlakozik. Ennek szerkezetét a 2. ábra mutatja. A 18 vezetéken át a gőz a 22 fúvókán át a 20 diffuzorba jut. A fúvókából kiáramló gőz a 21 térben vákuumot hoz 4 létre, majd a diffuzorban nyomása kb. az atmoszférikus nyomásra növekszik. Az előmelegítő rendszer működése a következő: Üzembevétel előtt a 4 és 5 armatúrák zárva 5 vannak, a 6 és 7 armatúrák pedig nyitottak. A hőcserélőkből korábban leürített víz a 8 tartályban helyezkedik el. Az előmelegítés beindításához helyi vagy távműködtetéssel nyitni kell a 17 armatúrát, ezáltal a 18 vezetéken áramló gőz a 21 térben 10 vákuumot hoz létre és a hűtőkben és a csatlakozó csővezetékekben levő levegőt a 10 állványcsövön át a szabadba juttatja. Amikor a hűtők belső terében a vákuum eléri a 15 nyomásérzékelőn előre beállított értéket, nyílik a 14 redukáló szelep, amely a 2 és 3 15 vezetékekbe gőzt juttat. A gőz bekerül az 1 hűtőkbe, ahol a hőmérsékletek és a hőátadási viszonyok által megszabott mennyiség kondenzálódik, a ném kondenzálódott rész pedig a rendszerben még meglevő levegővel együtt a 10 állványcsövön át távozik. A 14 20 redukáló szelep nyitásával egyidejűleg nyílik a 19 szelep, amely a 16 vezetéken keresztül vizet juttat a redukált gőzbe, hogy az telített állapotba kerüljön. A gőz nedvesítésére szolgáló vizet célszerű a hőcserélő berendezésben hűtendő vízből venni. 25 A felfűtés alatt keletkező kondenzátum a hűtőkből a 2 és 3 vezetékekbe csurog, innen pedig a 6 és 7 nyitott szelepeken át a 8 tartályba kerül. A 6 és 7 szelepek utáni ürítővezeték a tartály vízszintje alá nyúlik és a hűtők belső terében levő vákuum hatására 30 az ürítővezetékekben a vízszint megemelkedik. Az így létrejövő vízzár nem engedi meg a levegő bejutását a vákuum alatti térbe, de lehetővé teszi a kondenzátum eltávolítását. A hőcserélő rendszer előmelegítési hőmérsékletét a 35 melegítésre használt gőz hőmérséklete határozza meg, ez pedig telített gőz esetében a gőznyomás egyértelmű függvénye. A 15 nyomásérzékelő beállításával tehát: pontosan meghatározható a fűtő gőz hőmérséklete. Ily módon az előmelegítéskor beállít-40 ható az a hőfokérték, ami nem okoz káros hőfeszültségeket, nem ártalmas a hőcserélőkben használt gumi és egyéb hőre érzékeny anyagokra, de ugyanakkor biztosítja a kellő előmelegítési hőfokot. Ha a hőcserélők elérték azt a hőmérsékletet, ami a töltés közben 45 való befagyás elkerüléséhez szükséges, megkezdhető a rendszer vízzel való feltöltése. Ehhez a 6 és 7 ürítőarmatúrákat zárni, a 4 és 5 armatúrákat pedig kellő sorrendben nyitni kell. A hűtőkbe beáramló meleg víz az előmelegített hőcserélőkben káros fe-50 szükségeket nem okozhat. Amikor a beáramló víz a hűtőket megtölti, a kialakult nyomás hatására zár a 14 redukáló szelep és az előmelegítő gőz bevezetése megszűnik. A gőzzel való előmelegítésről a normál üzemre való áttérést a találmány szerinti berende-55 zéssel időkésedelem nélkül lehet megvalósítani. A hűtők feltöltését kedvezően befolyásolja az a tény, hogy a töltést megelőzően a hűtőberendezés már légtelenített állapotban van. A találmány szerinti berendezés egy más kiviteli 60 alakját mutatja a 3. ábra. Ennél a 2 és 3 hűtővíz 2