165318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 6-fenil-8-halogén-4H-S- triazolo [4,3-A][1,4] benzodiazepin- 1-karboxaldehidacetálok előállítására

7 pendálva, melyekhez stabilizátorokat is adha­tunk. Rektális alkalmazás céljára adagolási egység­ként például a kúpok jönnek tekintetbe, me­lyek a hatóanyagnak egy kúpalapanyaggal való 5 kombinációjából állnak. Kúpalapanyagként pél­dául természetes vagy szintetikus trigliceride­ket, paraffin-szénhidrogéneket, polietiléngliko­lokat vagy hosszúláncú alkanolokat alkalma­zunk. Alkalmazhatunk továbbá zselatin rektál- 10 kapszulákat is, melyek a hatóanyagnak az alap­anyaggal való kombinációjából állnak. Alap­anyagként például folyékony triglicerideket, po­lietilénglikolokat és paraffin-szénhidrogéneket alkalmazunk. 15 A következő receptek a tabletták, drazsék, kapszulák és kúpok előállításának közelebbi is­mertetésére szolgálnak. a) 50 g 6-fenil-8-klór-4H-s-triazolo[4,3-a][l,4] 20 benzodiazepin-1-karboxaldehid-dietilacetált 175,80 g laktózzal és 169,70 g burgonyakemé­nyítővel összekeverünk, a keveréket 10 g szte­arinsav alkoholos oldatával megnedvesítjük és szitán keresztül granuláljuk. Száradás után 160 25 g burgonyakeményítőt, 200 g talkumot, 2,50 g magnéziumsztearátot és 32 g kolloidális szilí­ciumoxidot keverünk hozzá és a keveréket 10 000 db 80 mg súlyú és 5 mg hatóanyagtar­talmú tablettává sajtoljuk, melyeket kívánt 30 esetben az adagolás pontosabbá tétele céljából osztórovátkával láthatunk el. b) 50 g 6-fenil-8-klór-4H-s-triazolo[4,3-a][l,4] benzodiazepin-1-karboxaldehid-dietilacetálból, 175,90 g laktózból és 10 g sztearinsav alkoho- 35 los oldatából granulátumot készítünk, melyet szárítás után 56,60 g kolloidális szilíciumdioxid­dal, 165,0 g talkummal, 20 g burgonyakeményí­tővel és 2,50 g magnéziumsztearáttal keverve, 10 000 db drazsémaggá nyomunk. Ezután eze- 40 ket 502,28 g kristályos szacharózból, 6 g sel­lakból, 10 g arabmézgából, 0,22 g színezékből és 1,5 g titándioxidból álló tömény szirupon át­húzzuk és szárítjuk. A kapott drazsék 100 mg súlyúak és 5 mg hatóanyagot tartalmaznak. 45 c) 1000 db egyenként 5 mg hatóanyagtartal­mú kapszula előállítására 5 g 6-fenil-8-klór-4H-s-triazolo[4,3-a]:[l,4] benzodiazepin-1-karboxal­dehid-dietilacetált 268 g laktózzal keverünk ösz­sze, ezt a keveréket 2 g zselatint tartalmazó vi- 50 zes oldattal egyenletesen megnedvesítjük és egy alkalmas szitán keresztül (pl. Sieb III. Ph. Helv. V. típusú szitán) granuláljuk. A granulátumot 10,0 g szárított kukoricakeményítővel és 15 g talkummal keverjük és egyenletesen 1000 db 55 l-es nagyságú szilárd zselatinkapszulába tölt­jük. d) 1,0 g 6-fenil-8-klór-4H-s-triazolo[4,3-a][l,4] benzodiazepin-1-karboxaldehid-dietilacetálból és 169,0 g szilárd adalékanyagból kúpalapanyagot C0 készítünk és ebből 100 db egyenként 10 mg ha­tóanyagot tartalmazó kúpot öntünk. A fenti és a további alkalmazásformák ható­anyagaiként azonos mennyiségben alkalmaz­hatjuk 65 8 a 6-(o-fluorfenil)-8-klór-4H-s-triazolo [4,3-a] [1,4] benzodiazepin-1-karboxaldehid-dietilacetált, a 6-(o-klórf enil)-8-klór-4H-s-triazolo [4,3-a] [1,4] benzodiazepin-1-karboxaldehid-dietilacetált, a 6-(o-klórfenil)-4H-s-triazolo [4,3-a] [1,4] benzo­diazepine -karboxaldehid-dietilacetált és a 6-fenil-8-klór-4H-s-triazolo'[4,3-a] [1,4] benzo­diazepin-1-karboxaldehid-dimetilacetált. A következő példák közelebbről ismertetik az (I) általános képletű vegyületek és az eddig le nem írt közbenső termékek előállítását, a kivi-c teli példák azonban nem korlátozzák a talál­mány oltalmi körét. A hőmérsékletet Celsius­fokokban adjuk meg, és az eluciós kromatográ­fia céljára Merck gyártmányú, 0,05—0,2 mm szemcsenagyságú kovasavgélt használunk. Az alkalmazott petroléter forrási tartománya 40— 65°. 1. példa 460 ml abszolút hexametil-foszforsavtriamid­ban levő 60 g 2-metiltio-5-fenil-7-klór-3H-l,4-benzodiazepin [v. ö. G. A. Archer és munkatár­sai, J. Org. Chem. 29, 231 (1964)] és 38,8 g di­etoxiecetsav-hidrazid oldatát 6 órán át 140°-on melegítjük. Ezután az oldószert vákuumban le­desztilláljuk és a maradékot metilénkloridban és vízben megoszlatjuk. A szerves fázist elvá­lasztjuk, telített nátriumklorid oldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot etilacetát-éter-petroléter elegyéből átkristályosítva, a tiszta 6-fenil-8-klór-4H-s­triazolö[4,3-a][l,4]benzodiazepin-l-karboxal­dehid-dietilacetált kapjuk, amely 133—135°~on olvad. Kitermelés: 63%. A kiindulási anyagként alkalmazott dietoxi­ecetsav-hidrazidot a következőképpen állítjuk elő: a) 81,0 g dietoxiecetsavas-metilésztert 800 ml abszolút etanolban feloldunk, 50,0 g hidrazin­hidráttal elkeverjük és a keveréket 20 órán át 25°-on állni hagyjuk. Ezután a reakciókeveré­ket leszűrjük, a szűrletet vákuumban bepárol­juk és a maradékot desztilláljuk. A kapott di­etoxiecetsav-hidrazid 120—150°-on, és 0.005 tori­nyomáson forr, olvadáspont 30—40°. Kiterme­lés: 86%. 2. példa 100 ml hexametil-foszforsavtriamidban levő 15,9 g 2-metiltio-5-(o-fluorfenil)-7-klór-3H-l,4-benzodiazepint és 9,7 g dietoxiecetsav-hidrazi­dot 10 órán 140°-on való melegítés után az első példával analóg módon feldolgozva és etilace­tát-petroléter elegyéből átkristályosítva 6-(o­f luorf enil)-8-klór-4H-s-triazolo [4,3-a][l ,4] benzodiazepin-1-karboxaldehid-dietilacetált ka­punk, melynek olvadáspontja 120—121°, kiter­melés: 46%. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom