165312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-benzhidril-N'-(P-hidroxi-benzil)- piperazinok előállítására

165312 8 piperazint kapunk, amelynek színtelen kristá­lyai 110 °C-on olvadnak meg. Ha a terméket nem dioxánból, hanem toluolból kristályosítjuk át, úgy az N-benzhidril-N'-(p-hidroxi-benzü)­piperazin oldószermentes színtelen kristályait 5 kapjuk, amelyek olvadáspontja 175 °C. Az át­kristályosított terméket ezután vízmentes dietil­éterben feloldjuk, az oldatot a csekély méretű szennyeződéstől szűrés útján megszabadítjuk, majd sósavgáz telített vízmentes dietil-éteres io oldatával a hidrokloridot kicsapjuk. így N-benzhidril-N'-(p-hidroxi-benzil)-piperazin­dihidrokloridot kapunk, melynek olvadáspontja 225 °C. 15 Hozam: 9,3 g (az elméletileg kapható mennyi­ség 72%-a). Elemzési eredmények a C24H28CI2N2O képletre: számított: C% 66,7; H%6,5; N% 6,5; CI% 16,4; talált: C% 66,5; H% 6,5; N% 6,5; Cl% 16,1. 20 A kiindulási anyagként használt N-benzhid­ril-piperazin ismert módon N-karbetoxi-pipera­zin forrásban tartott xilolban egy mól vízmen­tes nátrium-karbonát jelenlétében difenil-bróm- 25 metánnal végzett alkilezése, majd a kapott^N-benzhidril-N'-karbetoxi-piperazin forrásban tartott etanolos kálium-hidroxid-oldatban vég­zett elszappanosítása és dekarboxilezése útján állítható elő 63%-os hozammal. 30 Ha N-benzhidril-N '-(p-hidroxi-benzil)-piper a­zin vízmentes etanollal készült oldatához két­szeres moláris mennyiségben 90%-os foszforsa­vat adunk, és a kapott elegyet vízmentes dietil­éterrel hígítjuk, úgy enyhén nyúlós csapadék 35 válik ki. A csapadékról a maradékot dekantál­juk, és a csapadékot vízmentes dietil-éterrel többször átkeverjük, majd a most már kristá­lyos, színtelen csapadékról az anyalúgot leszí­vatjuk, így gyakorlatilag kvantitatív hozam- 40 mai N-benzhidril-N'-(p-hidroxi-benzü)-pipera­zin-difoszfátot kapunk. A kapott termék 125 °C-tól lassan bomlani kezd. Analóg módon más savak sói is előállíthatók, így például kénsavval a szulfátsót (olvadás- 45 pontja 245 °C, az anyag bomlik), míg hidrogén­bromiddal a dihidrobromidot (olvadáspontja 195 °C, az anyag bomlik) kapjuk. 50 2. példa 2,9 g N-(p-klór-benzhidril)-piperazint és 4 g p-hidroxi-benzaldehidet feloldunk 80 ml víz­mentes etanolban, a kapott oldathoz 500 mg 55 Raney nikkelt adunk, és a keveréket 35 °C-on 50 atm nyomás alatt 24 órán át hidrogénezzük. Ezt követően a katalizátort kiszűrjük, és a szűr­letet vízsugárszivattyú által létesített vákuum­ban betöményítjük. A visszamaradó olajat víz- 60 mentes etanol és vízmentes dietil-éter elegyé­ben feloldjuk, majd az így kapott oldatba szá­raz sósavgázt vezetünk, és a képződött csapa­dékról az anyalúgot leszívatjuk. A hidroklori­dot ezután vizes nátrium-hidrogén-karbonát- 65 oldattal keverjük, majd kloroformmal felvesz­szük. A kloroformos fázist megszárítjuk, majd vízsugárszivattyú által létesített vákuumban be­töményítjük. A maradékot vízmentes dietil­éterrel felvesszük, a kevés oldhatatlan anyagot kiszűrjük, és az éteres oldatba újra száraz só­savgázt vezetünk. A most már jól kristályoso­dó hidrokloridról az anyalúgot leszívatjuk, és a hidrokloridot vízmentes etanolból átkristályo­sítjuk. így N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-hidroxi-ben­zil)-piperazin-dihidrokloridot kapunk színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja 230 °C. Termelési hányad: az elméletileg kap­ható mennyiség 87%-a. Elemzési eredmények a C24H27CI3N2O képletre: számított: C% 61,8; H% 5,8; N% 6,0; Cl% 22,9; talált: C% 61,8; H% 5,8; N% 6,1; Cl% 22,6. A kiindulási vegyületként használt N-(p-klór­benzhidril)-piperazin ismert módon N- karbe­toxi-piperazin forrásban tartott xilolban egy mól vízmentes nátrium-karbonát jelenlétében fenil-(p-klór-fenil)-bróm-metánnal végzett alki­lezése, majd a kapott N-(-p-klór-benzhidril)-N'­karbetoxi-piperazin forrásban tartott etanolos kálium-hidroxid-oldatban végzett elszappanosí­tása és dekarboxilezése útján állítható elő jó hozammal. N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-hidroxi-benzil)­piperazin-dihidrokloridból vizes nátrium-karbo­nát-oldattal végzett kezeléssel állítható elő a -szabad bázis. Toluolból végzett egyszeri átkris­tályosítás után N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-hid­roxi-benzil)-piperazint kapunk színtelen kristá­lyok alakjában, amelyek olvadáspontja 59 °C. Az N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-hidroxi-ben­zil)-piperazin ismert módon kénsavval a meg­felelő szulfáttá (olvadáspontja 221 °C, az anyag bomlik), míg hidrogén-bromiddal a megfelelő dihidrobromiddá (olvadáspontja 199 °C, az anyag bomlik) alakítható. 3. példa 19 g N-(p-hidroxi-benzil)-piperazint felol­dunk 700 ml, visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forrásban tartott vízmentes dioxánban. A forrásban tartott oldathoz ezután hozzácse­pegtetjük 12 g difenil-bróm-metán 300 ml dio­xánnal készült oldatát. Ezt követően az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 20 órán át forraljuk, majd vákuumban bepároljuk, ami­koris félig szilárd maradék marad vissza. A ma­radékot vizes nátrium-karbonát-oldatban szusz­pendáljuk, majd a szuszpenziót háromszor klo­roformmal extraháljuk. A kloroformos extrak­tumot vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. Olajat kapunk, melyet dietil-éterrel felveszünk, és a kapott oldatból a kis mennyiségű oldhatatlan anyagot kiszűrjük. Ezután az éteres oldatból sósavgázzal a hidrokloridot kicsapjuk, majd a csapadékról az anyalúgot leszívatjuk. Végül a sóból vizes nátrium-karbonát-oldattal végzett 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom