165311. lajstromszámú szabadalom • Precizíós mágnesfej egy vagy többcsatornás mágneses rögzítéshez és/vagy lejátszáshoz
165311 3 4 tokát egymással párhuzamos síkokban forgatva, szükségszerűen párhuzamos megmunkált felületek állnak elő. Nehézséget jelent — a megkívánt pontosság miatt — a forgácsoló hegyek méretre állítása, figyelemmel a késkopások miatti élezések utáni beállítások sűrű ismétlődésére. Ezenkívül igen pontos megmunkálást igényel a 2 fejlap 7, 8 felületének elkészítése, mivel a 4 résnek ezekre merőlegesnek kell lenni. Az ismert konstrukció további hátránya, hogy mivel a 3 pólusok lemezeltek, a lemezek vastagságának toleranciája miatt a lemezcsomagokat pozitív és negatív tűrésű lemezekből úgy kell összeállítani, hogy a kötegvastagságok olyanok legyenek, mintha névleges méretű lemezekből lennének összeállítva, és hogy a részükre készített pólushornyokba hézagmentesen illeszkedjenek. Ez a megoldás még azt is igényli, hogy a fejgyártó üzem raktárán mindig legyen elegendő mennyiségű pozitív és negatív tűrésű lemez, ami további beszerzési problémát jelent, de nehézségeket okoz a kétféle lemez megmunkálásának különválasztása is egészen a póluscsomag összeállításáig. Rendkívüli nehézséget okoz még kis kötegvastagság esetén, — a lemezek kis száma miatt — a névleges méret összeállítása. Egy másik ismert megoldású mágnesfejnél a lemezválogatás mellett karcolást is alkalmaznak, ahol egy célszerűen kiképzett hegyes szerszámmal pl. kúppal, a pólushornyokat — az oldalsíkjukra merőleges, egymáshoz közelebbi párhuzamos fej lapfelületeken — végigkarcolják azért, hogy a pólushornyokban a karcolás okozta anyagbetüremlés rögzítse és horonyközépre helyezze a lemezkötegeket. Ez a megoldás két problémát vet fel: egyik az, hogy ahhoz, hogy a betüremlés megfelelő mértékű legyen, viszonylag nagy erővel kell a kúpot a felületre nyomni, ezáltal mély árkot hasít ott is, ahol nem szükséges, sőt zavaró; a másik probléma, hogy mivel a kúp és a karcolandó felület közötti mozgás egyenes vonalú, a horonynak csak egyik oldal élén (amelyiket a kúp előbb ér el) lesz anyagbetüremlés, ahol elhagyja a hornyot ott betüremlés és kitüremlés is keletkezik. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy a horony két szemben levő élén előállt betüremlés nem lesz szimmetrikus, ezáltal nem vezeti horonyközépre a pólusköteget. Problémát jelent még ennél a mágneskör záródásának üzembiztos, egységes megoldása is. A vaskör (pólus + a tekercset hordozó.járomlemez) lemezeit, így adódik avaskör lemezeinek átfedéses illesztése: a pólus- és a járomlemezcsomag három rétegre oszlik és a pólusköteg középső rétege hosszabb, a járomlemezkötegé rövidebb, ca. a lemezköteg szélességi méretével. Összecsúsztatáskor a lemezkötegek szélességi méretével egyező négyzetfelületeken történik az érintkezés. Az ismert megoldású fejnél a fémes kapcsolat biztosítása oly módon jön létre, hogy a pólus —, illetve járomlemezköteget a fentiek szerint pozitív és negatív tűrésű lemezekből állítják össze, így névleges méretű villák kerülnek szembe egymással. Az összeszorító erőt a lemezfelületek egyenetlensége, geometriai deformációja hozza létre. Mivel ezek a villák hordozzák az egész tekercsszerelvényt, könnyen éri ezeket mechanikai deformáció az egymásba nyomásuk során, ami azzal járhat, hogy a villák kinyílnak és így nem adódik megfelelő összeszorító erő. Másik probléma a már említett pozitív és negatív tűrésű lemezek szükségessége. Egy további ismert fejkonstrukció megoldás olyan, hogy a mágneskörök pólusait egy erre a célra szolgáló készülékkel egymáshoz képest olyan helyzetbe állítják, hogy az egyes mágneskörök rései egy síkba esnek és ez a sík merőleges a fej tok talpsíkjára, majd az egész fejíokot műgyantával kiöntik. A gyanta a megkeményedése után rögzíti a pólusokat a fejtokban. E konstrukció hátránya az, hogy a pólusokat elhelyező készüléknek rendkívül pontosnak kell lenni; a pozitív és negatív tűrésű lemezek válogatása itt is szükséges, hiszen helyezési szempontból a fejlap szerepét itt a helyező készülék veszi át. További hátránya, hogy a műgyanta kötés közbeni zsugorodása miatt a pólusok elmozdulnak. A fej élettartama szempontjából hátrányos a műgyantának a fémeknél kisebb kopásállósága. Ismét egy másik ismert fejkonstrukció rétegenként van felépítve. A talpsíkhoz képest az első pólus helyzetét egy nagy pontosságú közdarab biztosítja, majd ugyanilyen nagypontosságú rétegek biztosítják a pólusok egymáshoz képest történő elhelyezését. A fej gyártásánál nagy hátrányt jelent a közdarabok rendkívül nagy pontosságigénye, valamint a lemezválogatás szükségessége. A találmány célja az, hogy a precíziós mágnesfejek gyártásának egyszerűbb, tökéletesebb lehetőségét adja, egyesítse magában az eddigi megoldások előnyeit, és azok felsorolt hátrányait mellőzze. A találmány lényege, hogy a mágnesfejnek a résmerőlegesség összeszerelés utáni korrekciójára plasztikus csuklója; a pólus-lemezkötegek pólushornyokban való lemezválogatás nélküli precíz központosítására a fejlap pólushornyainak oldalrészén, a horony középsíkjára szimmetrikus anyagbegyűrése; továbbá célszerűen kialakított műanyagalkatrésze van. Ez utóbbi alkatrész a pólus -- és járomlemezkötegek átlapoló részeinek precíz összeszorítását is megoldja. A találmány szerinti mágnesfej egy célszerű kiviteli alakjánál a plasztikus csukló a fej tok elkeskenyítet keresztmetszetű részeként van kialakítva, mely csavaró deformációra van igénybe véve azáltal, hogy a merőlegességkorrekció következtében, a rést tartalmazó fejlap a csuklón, mint geometriai középponton, elfordul. Az elfordulás lehetőségét az adja, hogy a fejtoknak a plasztikus csuklóval ellentétes oldalán, a fejlap és a fejtok között rés van biztosítva. A póluskötegek horonyközépre helyezését egy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2