165310. lajstromszámú szabadalom • Többpólusú csatlakozó

5 165310 6 19 és 19' szemek, a lapok belső oldalainál pedig egyik irányból nyitott szelvényű 17 nyílás van kialakítva. Az érintkező 19 és 19' szemeket ismert módon sajtolással alakíthatjuk ki. A 17 nyílás alsó felületén adott, szükséges hosszúságú 16 nyílás van kialakítva. A hüvelyes 20 érintkező az 5b. és 5c. ábrák szerint 5 megfelelő játékkal helyezhető el a csatlakozó aljzat szigetelő 24 tömbjén kialakított 21 járat belsejébe. A szigetelő 24 tömbön a 21 járat tengelyirányával egyvonalban másik 22 járat van kialakítva, amely járatokat a 15 kivezető átvezetésére, illetve szükség- 10 esetén érintkező dugasz bevezetésére használjuk. A 24 'tömbön a 21 és 22 járatok tengelyirányára merőleges, és az érintkezői 19 és 19' szemek helyzetével egyvonalban elhelyezkedő felső és alsó 23 és 23' járatok vannak kialakítva. A 23 és 23' járatok ugyancsak 15 felhasználható érintkező dugasz bevezetésére., A 22 járatot tulajdonképpen a 21 járat egy lépcsős 26 szakasza képezi. A hüvelyes 20 érintkező 18 és 18' oldallapjainak két szélső végénél kialakított 25 nyúlványa a szigetelő tömb belsejében a 26 szakasznak 20 ütközik. A hüvelyes 20 érintkezőt az 5c. ábra szerint a 21 járatba annak nyitott végénél lehet bevezetni, mégpedig olyan mélységig, amig a csatlakozó 25 nyúlvány a 26 szakasznak nem ütközik, és a 15 kivezetőt úgy kell lehajlítanunk, hogy megakadályoz- 25 za az érintkezőnek a szigetelő 24 tömbből való kivételét. Többpólusú csatlakozóhoz egyetlen szigetelő 24 tömbben több 20 érintkezőt keŰ elhelyezni. A dugaszos érintkezőn kis 27 nyúlványt vagy nyúlványokat alakíthatunk ki, amelyek összekapcsolt álla- 30 pótban képesek megakadályozni az érintkező dugasz könnyű kicsúszását az érintkező hüvelyből. Mint már említettük, a hüvelyes 20 érintkezőt úgy alakítottuk ki, hogy egyik oldalával nyitott előnyösen U-alaku szelvénye van, amelynek alsó felületén 16 35 nyílás van kialakítva, és két 18 és 18' oldallapján egymással szembenlévő érintkező 19 és 19' szem van. A dugaszos 28 érintkezőt; így megfelelő érintkezés céljából bevezethetjük az axiális vagy oldalirányú járatok egyikébe, azaz a dugaszos 28 érintkezőt az 5a. 40 ábrán szaggatott nyíllal jelölt nyilak bármelyikének irányából is csatlakoztathatjuk. Ekkor a 18 és 18' oldallapok az érintkező 19 és 19' szemek és a dugaszos 28 érintkező között fellépő kontaktusnyomás hatására a folyamatosan rajzolt nyil irányában 45 deformálódnak, és a dugaszos 28 érintkezőnek az említett négy irány közül bármelyikből történő bevezetése esetén 1 nagyon stabil villamos érintkezés > keletkezik. Ebben az esetben a 18 és 18' oldallapok 30 és 30' szakaszait a nyilak irányában kifelé is 50 nyomhatjuk, és ezáltal a dugaszos 28 érintkező bevezetési irányától független, adott kívánt kontaktusnyomást érünk el. Á találmány szerinti csatlakozók használata esetén 55 ennek megfelelően a nyomtatott áramköri 13 és 13' lapok a 6a. ábra szerint már egyetlen síkban is összeköthetők, ha az A aljzatot és a B dugaszt az ábra szerint helyezzük el a lapokon. Az A aljzat és a B dugasz nyomtatott áramköri lemezeken való elhe- 60 lyezésének változtatása nélkül a 6b. ábra szerinti helyzetben a lapok egymásra merőleges összekapcsolására is lehetőség nyílik. Tovább csak a B dugasz felerősítésének megváltoztatásával lehetőség nyílik a 13 és 13' lap 6c. ábra szerinti párhuzamos összekapcsolásra 65 is, és az A aljzat és B dugasz felerősítési helyzetének megváltoztatása nélkül a 13 és 13' lapok még derékszögben is összekapcsolhatók. , Ez utóbbi módot az ábrán nem tüntettük fel, de könnyen i elképzelhető. A találmány szerint nincs szükség a csatlakozó aljzat szigetelő tömbjeinek a nyomtatott áramköri lemezek összekapcsolási módjának megfelelő különböző kialakítására, így az alkatrészek tervezése és gyártása egyszerűsödik. A találmány szerinti csatlakozó használata esetén a nyomtatott áramköri lapok 1>c. ábrán bemutatott párhuzamos összekapcsolásánál a laptávolság sokkal kisebb lehet, mint hagyományos csatlakozó használata esetén volt, amelynél a csatlakozó aljzatot a lap felületére merőlegesen kellett elhelyezni. A 3a' ábrán azt az esetet tüntettük fel, amelynél a találmány szerinti csatlakozót a lapok párhuzamos csatlakoztatására használtuk, és feltüntettük a laptávolságot is, hogy összehasonlítást kapjunk a 3a. ábrán feltüntetett ismert csatlakozókat felhasználó megoldással. Az ismert konstrukcióknál továbbá a hüvelyes érintkező. rugókat konzolosan képezték ki, mint azt például az la. vagy 2a. ábrákon bemutatott esetekben láthattuk. A találmány szerint azonban az érintkező 19 vagy 19' szemeket tartalmazó 18 vagy 18' oldallapok mindkét végüknél meg vannak támasztva, és ezért a 18 és 18' oldallapok lényegesen nagyobb kontaktusnyomást képesek elviselni. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kontaktusnyomás biztosításának teljesítéséhez a találmány szerinti többpólusú csatlakozót kisebb méretekben vagy vékonyabb érintkező lappal lehet kiképezni. Ez a tulajdonság a találmány szerinti csatlakozó használata esetén az összeszerelt berendezések nyomtatott áramköri lapjai közötti laptávolságának csökkentését is elősegíti. Megállapíthatjuk ezért, hogy az érintkező elemek felerősítésének különböző lehetőségei miatt a találmány szerinti csatlakozó alacsonyabb költséggel állítható elő. Bár a találmányt lényegében az 5. ábrán bemutatott egyetlen kiviteli alakján keresztül ismertettük, a találmány lényege nem korlátozódik erre a példakénti kiviteli alakra. Számos változatra nyílik lehetőség, például a 7a. ábrán bemutatottak szerint, amelynél a hüvelyes érintkező négyszögprofilú csőidomból készíthető, amely felső és alsó 31 és 31' nyílásokkal van ellátva. A hüvelyes érintkező úgy is kialakítható, hogy a 7b. ábra szerint befelé ívelt 18 és 18' oldallapjai vannak. Ebben az esetben az oldallapok képezhetik magát az érintkezőelemet is. A 8. ábrán a hüvelyes érintkezőt körülfogó szigetelő tömb egy módosított kiviteli alakját tüntettük fel. Ennél a kiviteli alaknál a tömb felső és alsó 32 és 32' félből áll, amelyek a hüvelyes érintkezőt befogadó 33 nyílást határoznak meg. Ebben az esetben a 33 nyílás mindkét axiális végén olyan lépcső van kialakítva, amellyel a hüvelyes érintkező helyzete az 5c. ábrán feltüntetett 15 kivezető meghajlítása nélkül is rögzíthető. Az előző kiviteli alakoknál rúdalakú és 27 nyúlványokkal ellátott dugós érintkezőket ismertettünk. A dugós érintkező azonban úgy is kialakítható, hogy lapos profilja van, és a 27 nyúlványok is elhagyhatók. Bár a találmányt egyetlen felhasználási esetre, a nyomtatott áramköri lapoknál történő alkalmazás esetére írtuk le, a csatlakozónak számos egyéb gyakorlati felhasználása is lehetséges. A találmány szerinti megoldás előnye a csökkentett laptávolság a nagyobb kontaktusnyomás és a szerkezeti elemek számának csökkentése. 3