165303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök szilárdságának és teltségének növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. IX. 30. (BO-1318) Közzététel napja: 1974. III. 28. Megjelent: 1977. XI.30. 165303 Nemzetközi osztályozás: C 14 c 9/00 Feltaláló: Fekete Kálmán vegyészmérnök 45%, Losonczi Györgyné vegyészmérnök 35%, Losonczi György vegyészmérnök, 20%, Budapest. Tulajdonos: Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás bőrök szilárdságának és teltségének növelésére A találmány tárgya eljárás bőrök szilárdságának és teltségének növelésére. Az utóbbi években a nyersbőrpiac szerkezeti változásai következtében egyre inkább előtérbe került az eddig csak talpbőrgyártásra felhasznált nagysúlykategóriájú marhabőrök felsőbőrgyártásban való alkalmazása. Ezeket a bőrféleségeket a feldolgozás előtt hasítani kell, és a hasítékbőrök egy része — a laza szerkezet következtében — nem rendelkezik a megfelelő szilárdsággal. További hátrányt jelent, hogy tetszetős késztermékek előállítása érdekében a fenti típusú bőrökben jelenlévő kórium jelentős részét vékonyítás közben el kell távolítani, és ez a művelet tovább csökkenti a bőrök szilárdságát. A bőriparban jelentős problémát jelent a hasítékbőrök és hulladék-hasítékbőrök értékesítése is. A jóminőségű marha-hasítékbőröket cipőfelsőrészek vagy díszműáruk előállításához használják fel, míg a gyengébb minőségű'nyersanyagokat bélésbőrökként hasznosítják. A minőségi követelmények emelkedésével azonban itt is előtérbe került a bőrök szilárdságnövelésének problémája. Hasonló problémák merülnek fel egyéb bőrféleségekkel - pl. a juh- és sertéshasszél-bélésbőrökkel -kapcsolatban is. Ezek az anyagok csak csekély szilárdsággal és kopásállósággal rendelkeznek, ami pl. a lábbeli bélésének korai tönkremenetelét okozza. Korábban már számos módszert ismertettek laza rostszerkezetű, de normál szilárdságú felsőbőrök szilárdságának és/vagy teltségének fokozására. Az egyik ismert módszer szerint a bőrökbe az utáncserzés 10 15 20 25 30 és zsírozás során ványolással aminoplasztokat — általában karbamid, melamin vagy diciándiamid formaldehiddel képezett előkondenzátumait — visznek be. Erre a célra pl. a Bayer cég Retingan, A BASF cég Relugan és a Cserzőanyaggyár Rezitan nevű, aminoplaszt-alapu készítményei használhatók fel. Az aminoplaszt-előkondenzátumok a ványolás után szelektíven kitöltik a rostközi üregeket, anélkül azonban, hogy a kollagénrostok fehérje-láncaival kémiai kölcsönhatásba lépnének. Az eljárás előnye, hogy igen egyszerűen megvalósítható, hátránya azonban, hogy az így készített bőrök keményedésre hajlamosak. Tekintettel arra, hogy a puhább bőrféleségek iránti igény világszerte egyre fokozódik, olyan töltőanyagokra van szükség, amelyek a bőr teltségét vagy szilárdságát a puhaság csökkentése nélkül fokozzák. Az Imperial Chemical Industries Ltd., cég által forgalomba hozott „Bedafil" nevű műgyantad'sjperzió (PVC alapú, nagymolekulasúlyú polimer) megfelel ugyan a fenti követelményeknek, hátránya azonban, hogy a kész bőr barkaképét károsan befolyásolja. Emiatt ez a készítmény a gyakorlatban nem terjedt el. Az amerikai Rohm and Haas Co. cég és a francia Minoc cég „Retan 540" néven forgalomba hozott műgyanta-diszperziója (reakcióképes akrilát-diszperzió), valamint szovjet kutatók által alkalmazott akrilát diszperziók (Zurabjan, K.M., Mateckene, N.I., Pavlov, O.: Kozhevenno Obuvnaja Promyslennost, 1968. 11. 12., Strahov, IP., Ahmadi, A.A., Szankin, L.B.: 221 203 sz. szovjet szabadalmi leírás) kifogás-165303