165287. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egyenfeszültségnek szabályozott nagyságú növelésére

165287 3-4. ábrák egyoldalas egyenfeszültségnövelő kap­csolási elrendezések. Az ábrákon az azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezésen Ul tápforrás 13 és 14 kapcsairól az 1 és 2 tirisztorok 9 indukciós tekercs szélső kivezetéseire (b, c) csatlakoz­nak, a berajzolt polaritás szerint. A 9 indukciós tekercs középmegcsapolása 7 és 8 kondenzátorok közösített fegyverzetére van kötve. A 7 kondenzátor nem közösített fegyverzete 3 és 5 diódák közösített pontjára, a 8 kondenzátor nem közösített fegyverzete 4 és 6 diódák közösített pontjára csatlakozik. A 3 és 4 diódák a 13 és 14 pontokra, az 5 és 6 diódák a 15 és 16 pontokra csatlakoznak, a bejelölt polaritás szerint. A 13 és 15 pontok közé 10 kondenzátor, a 14 és 16 pontok közé 11 kondenzátor van kötve. Az 1 és 2 tirisztorok vezérlőelektródáira 12 vezérlőegység csatlakozik. A 7 és 8 soros kondenzátorok 3 és 4 diódákon keresztül feltöltődnek a kapacitásuk által meghatá­rozott feszültségre. A működés bármelyik tirisztor begyújtásával indulhat. Tegyük fel, hogy 1 tirisztort gyújtjuk. A 8 kondenzátor 1 begyújtott tirisztoron, 9 indukciós tekercs a-b féltekercsén és 4 diódán keresztül töltődik, miközben 7 kondenzátor tárolt töltése 5 diódán, 1 tirisztoron és 9 indukciós tekercs a—b féltekercsén keresztül 10 kondenzátorba áttöltő­dik. Ezt az áttöltődést 3 dióda lezárása teszi lehetővé. Ezt követően gyújtjuk 2 tirisztort. Az L és C elemek által meghatározott feszültségértékre feltöltött 8 kon­denzátor feszültsége 6 diódán, 11 kondenzátoron és 2 begyújtott tirisztoron keresztül 9 indukciós tekercs a—c féltekercsére jut. Az a—b féltekercsben feszültség indukálódik, amely 7 kondenzátoron és 3 diódán keresztül záróirányban jut 1 tirisztorra, és kioltja azt, ha áramának tartóáramérték alá csökkenése miatt az már előzőleg ki nem aludt. Közben a 7 kondenzátor 2 begyújtott tirisztoron, 9 indukciós tekercs a—c félte­kercsén, valamint 3 diódán keresztül töltődik. Ebben a fázisban 5 dióda lezár. A 8 kondenzátor tárolt töltése 6 diódán, 2 tirisztoron és 9 indukciós tekercs a—c féltekercsén keresztül 11 kondenzátorba töltő­dik. Ezt az áttöltődést 4 dióda lezárása teszi lehetővé. Ezt követően ismét gyújtjuk az 1 tirisztort, és a leírt működési ciklus kezdődik elölről. Egyébként a 9 indukciós tekercs féltekercsei helyett két különálló indukciós tekercs is alkalmazható, mivel az LC kör áramának polaritásváltása is kiolthatja a tirisztort. A 2. ábra kapcsolási elrendezése mindössze abban tér el "az 1. ábrán láthatótól, hogy a 9 indukciós tekercs középmegcsapolásáról (a) az Ul tápforrás 13 és 14 kapcsaira még külön 17 és 18 oltókondenzá­torok is csatlakoznak. A kapcsolás működése megegyezik az előzőekben részletesen ismertetett kapcsolási elrendezés (1. ábra) működésével. Az eltérés mindössze annyi, hogy itt a tirisztorok oltását külön e célra beiktatott kondenzá­torok (17,18) biztosítják. Az eddig ismertetett kapcsolási elrendezésekben az Ul tápforrás mindkét kapcsára szuperponálódott feszültség. A 3. ábrán látható kapcsolási elrendezés a tápfeszültségnek csak az egyik, esetünkben a negatív pontjára adódik járulékos feszültség. Ez a kapcsolás tulajdonképpen az 1. ábrán látható kapcsolási elren­dezés egyoldalas változata, vagyis a 11 kondenzátor, valamint a 4 és 5 diódák elmaradtak, és a 8 10 15 20 30 35 40 45 55 60 65 kondenzátor közvetlenül a 14 pontra van kötve. A működése is megegyezik az 1. ábrán látható kapcsolás működésével, az eltérés mindössze annyi, hogy a 8 kondenzátornak itt nincs áttöltési feladata, csak oltási funkciót lát el, és a 19 dióda megakadályozza 7 kondenzátor átpolarizálódását. Amennyiben az 1 és 2 tirisztorokat áramuknak az LC elemek miatti polari­tásváltása biztonsággal kioltja, a 8 kondenzátor el­hagyható. A 4. ábrán látható kapcsolási elrendezés a 2. ábrán található kapcsolás egyoldalas kiviteli alakja. Az eltérés mindössze annyi, hogy a 7 és 10 kondenzá­torok, valamint a 3 és 5 diódák elmaradtak. Műkö­dése, az elmaradt elemek funkcióit leszámítva, ugyan­csak megegyezik a 2. ábra kapcsolásáéval. Az ismertetett kapcsolások bármelyik változatánál, a 7 és 8 kondenzátorokkal párhuzamosan, továbbá az 5 és 6 diódákkal azonos polaritással és sorosan, diódák köthetők be, amelyek a hatásfokot javítják. Az eddigiekben ismertetett kapcsolási elrendezések működési leírása alapján megállapítható, hogy az 1 és 2 tirisztorok gyújtásának gyakoriságával, vagyis a frekvencia növelésével egyre nagyobb töltésmennyi­séget tudunk a 10 és 11 kondenzátorokba, illetve a velük párhuzamosan kötött terhelésre juttatni. A szállított töltésmennyiség és a terhelőáram össze­hasonlított aránya határozza meg a 10 és 11 konden­zátorokon kialakuló feszültség nagyságát. Ebből már látható, hogy a járulékos feszültség (U3, U2) értéke a frekvencia változtatásával szabályozható. Természe­tesen szabályozhatjuk külön a járulékos feszültség értékét, de a feszültségek összegét, vagyis az eredő feszültséget is. Ez utóbbi tulajdonképpen az Ul telepfeszültség szabályozásának felel meg. Az 1 és 2 tirisztorok kapcsolási frekvenciáját az ütemadó egység frekvenciakorlátozásával maximál­hatjuk. Ezáltal a szállított töltésmennyiségnek határt szabunk, vagyis áramkorlátozást valósítunk meg. Igen nagy terhelőáram esetén célszerű több pár­huzamosan kötött egységet alkalmazni. Ezeket egy központi vezérlő egységgel, egymáshoz képest fázis­ban eltolva vezérelhetjük. Egymást azonos fáziskésés­sel követő vezérlőjelek esetén, amit shift regiszterrel könnyen előállíthatunk, az eredő frekvenciát meg­sokszorozzuk. Ennek igen nagy előnye, hogy a magas frekvencia miatt, a szűrőtagok kedvezően kis mérete mellett is igen jó szűrés biztosítható. A párhuzamosítás a kimeneti pontok (15, 16) összekötésével egyszerűen elvégezhető. Egy központi ütemadó alkalmazásával tulajdonképpen csak egyet­len vezérlő és szabályzó egységre van szükség. Ennek további előnye, hogy a párhuzamos egységek igény­bevétele azonos a megegyező működési frekvencia miatt, vagyis szimmetrikusan vannak terhelve. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés egyenfeszültségnek szabá­lyozott nagyságú növelésére, azzal jellemezve, hogy tápforrás kapcsairól (13, 14) központi vezérlő egy­séggel (12) gyújtott vezérelt félvezetők, előnyösen tirisztorok (1,2) indukciós tekercs (9) két szélső kivezetésére (b, c) csatlakoznak, és ezen tekercs középkivezetése (a) kondenzátorok (7, 8) közösített fegyverzetére van kötve, és a kondenzátorok nem közösített fegyverzetei nem közösített elektródákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom