165262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényikártevők írtására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. V. 15. (TA-1119) Elsőbbsége: Japán, 1970. V. 16.-41 860/70 Közzététel napja: 1974.11.28. Megjelent: 1977. VII.8. 165262 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 17/00 A 01 n 17/08 ^ f I i u Feltaláló: Sakai Michihiko, vegyész, Kyoto, Sato Yasuo, vegyész, Kyoto, Japán Tulajdonos: Takeda Chemical Industries, LTD., Osaka, Japán Eljárás növénykártevők irtására A találmány növénykártevők irtására szolgáló eljárásra vonatkozik, amely eljárás értelmében a talajt vagy a rizsföldeken álló vizet l,3-bisz-(karbomoiltio)-2- (N ,N—dimetilamino)- propánnal vagy annak sóival kezeljük. A hatóanyagot a továbbiakban I képletű vegyületként jelölj ük. A növények földfeletti részeit megtámadó kártevőket az ismert módszerekkel úgy irtják, hogy a kártevőírtö vegyszert megfelelő hordozóanyaggal felhígítják és a hígított hatóanyagot valamely berendezés segítségével felviszik a növények földfeletti részeire. Bár az alkalmazás a növények földfeletti részein történik, a módszernek: több hátránya van. Számos kísérletet folytattunk, hogy megszüntessük ezeket a hátrányokat és jobb módszert dolgozzunk ki kártevőirtás céljaira. A növények talajfeletti részeinek kártevőírtószerrel való kezelésekor a legelső hátrány az, hogy különleges berendezésre van szükség. így, ha a vegyszert vizes formában alkalmazzuk, így valamely oldószerrel vagy emulzió alakjában, kézi vagy gépi porlasztó berendezésre van szükség. Porok alkalmazásakor kézi vagy gépi porozó berendezés szükséges. Ahhoz, hogy a kártevőirtást minimális munkaráfordítással és rövid idő alatt végezhessük el, nagyméretű berendezést kell igénybe vennünk, bizonyos esetekben például repülőgépet. Ahhoz, hogy megfelelő hatást érjenek el a növény földfeletti részeinek a kezelésével, arra van szükség, hogy a hatóanyag eloszlása az egész területen egyenletes legyen. Ha a vegyszer eloszlása egyenetlen, azaz, ha az alkalmazás mértéke nem egyenletes, a hatóanyagban szegény területen a növények nem ellenállóak a kártevőkkel szemben. Ezen túlmenően, ha a növényeket a vegyszer többé vagy kevésbé megtámadja, nagyon kis koncentrációban kell alkalmazni, hogy megvédjük a növényeket a 5 vegyszer okozta károsodástól. Ha a vegyszer elosztása azonban egyenetlen, az a vegyszerben gazdag területen megtámadja a növényeket. A találmány alapja az a felismerés, ha ha az I képletű vegyületet a növény talajban lévő részén 1 o alkalmazzuk és nem a levélzetén, a vegyszer gyorsan abszorbeálódik és eljut a növény szöveteibe és így annak ellenére, hogy a növényben levő vegyületek, enzimek és egyéb alkotórészek meg nem fordítható kémiai változásokat okoznak az alkalmazott vegyület-T5 ben, a vegyület mégis elpusztítja a növényt megtámadó kártevőket. A találmány olyan eljárást nyújt növénykártevők irtására, amelynek értelmében az I képletű vegyületet a talajhoz vagy a rizsföld álló vizéhez adjuk, így 20 lehetővé tesszük, hogy az I képletű vegyületet a növényi szövetek abszorbeálják és ezáltal immobilizáljuk és kiirtsuk a növényeket megtámadó kártevőket. A találmány továbbá olyan szemcsés készítményt nyújt növényi kártevők irtására, amely I képletű 25 ve gyületet tartalmaz megfelelő hozdozóanyagokkal. A találmány értelmében az I képletű vegyületet általában savaddiciós só alakjában alkalmazzuk. A savas só valamely szervetlen vagy szerves sav sója lehet. A szervetlen sók közül megemlítjük a hidro-30 kloridot, szulfátot, foszfátot és hasonlókat. A szerves só általában például, valamely karbonsav vagy szul-165262
