165251. lajstromszámú szabadalom • Hidorfor berendezés
7 165251 8 A vízelvétel megindulásakor a töltési folyamat fordítottja játszódik le, vagyis a vízmennyiség csökkenését az 1 hidrofor tartályban a 8 elválasztó elem fölött lévő hűtőközeg elpárolgásával követi, ennélfogva lényegében azonos nyomás terheli a még bentlévő vizet a 8 elválasztó elem révén. Amikor az 1 5 hidrofor tartályból lényegében elfogy a víz, akkor a további vízelvétel hatására a 3 bevezető csonkban lecsökken a víz nyomása és erre • a 13 nyomáskapcsoló ismét megindítja a 12 szivattyú hajtómotorját és egy újabb töltési ciklus kezdődik. 10 Az 5. ábrán szereplő kiviteli alak lényegében a 4. ábra szerintivel megegyezik, csak itt egy 14 hőcserélő van alkalmazva. Ezt a megoldást akkor lehet használni, amikor a víz hőmérséklete még egy-két fokkal sem térhet el a szivattyú által szállított víz 15 hőmérsékletétől. Ennél a berendezésnél a 4 víz nyomócsőből a 15 hűtőcső ágazik ki a 3 bevezető csonk felé és ez a 15 hűtőcső képezi a 14 hőcserélő egyik oldalát. A ~„ felületi hőcserélőként kialakított 15 hőcserélő másik oldala a 16 gáztér, amelybe az 1 hidrofor tartály 8 elválasztó fallal határolt teréből hűtőközeg-gőz áramolhat. Ilyen elrendezés mellett, amikor a töltési időszakban a hűtőközeg egy része lekondenzál, a 2 5 kondenzációs hő nagyrésze a 14 hőcserélőben átmegy a 15 hűtőcsőben áramló vízbe, majd amikor a vízelvétel időszakban a hűtőközeg elpárolog, akkor a párolgási hőt az 1 hidrofor tartályból a 4 víz nyomócső felé áramló víztől vonja el, vagyis hűti azt. 30 A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál az 1 hidrofor tartályhoz a 17 segédtartály van szerelve. Az 1 hidrofor tartály ugyanúgy el van látva a 8 elválasztó elemmel, mint a korábbi kiviteleknél lévő hidrofor 35 tartályok. A rajzon bemutatott megoldásnál membránszerű 8 elválasztó elem van feltüntetve, amely az 1 hidrofor tartály osztásánál lévő peremek közé van befogva. Az 1 hidrofor tartály felső részén középen a 19 összekötő cső torkollik az 1 hidrofor tartályba. A 40 19 összekötő cső felső szabad vége 21 peremmel van ellátva és a 21 perem fölött a 20 fedő test van elhelyezve. A 20 fedő test a 19 peremmel legalább azonos méretű és úgy van elhelyezve, hogy közte és a 19 perem között rés legyen. Az 1 hidrofor tartály alsó ^ részéhez van csatlakoztatva a 3 bevezető csonk, amelynek 2 torkolata inkább csak jelképesen van a 6. ábrán feltüntetve. A 17 segédtartályba segédfolyadék van betöltve, amely az 1 hidrofor tartálynak a 8 elválasztó elem fölötti részét is kitölti. A segéd- 5Q folyadék szintén víz lehet, de más folyadék is alkalmazható. A segédfolyadék mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy az a 17 segédtartályban elhelyezkedő 20 fedő testet akkor is ellepje, amikor az 1 hidrofor tartálynak a 8 elválasztó elem alatti részében 55 nincs használati víz. A berendezés ilyen állapota mellett a 17 segédtartályban lévő segédfolyadék mennyisége célszerűen az 1 hidrofor tartály teljes térfogatának mintegy 10—15%-a. A 6. ábrán feltüntetett állapotban a segédfolyadék állását a 22 60 szintvonal jelzi. A 17 segédtartálynak a 22 szintvonal feletti terét hűtőközeg tölti ki, mégpedig a 6. ábra szerinti állapotnak megfelelően a hűtőközeg túlnyomó része gőzállapotban van. A 17 segédtartály felső részéhez csatlakozik a 23 zárószerwel ellátott 65 10 gázcső. A 6. ábra szerinti megoldáshoz tartoznak természetesen azok a szerkezeti részletek amelyek az 1—5. ábrán bemutatott hidrofor berendezéseknél is alkalmazásra kerültek. Ezeket a szerkezeti részleteket azonban a 6. ábrán már nem tüntettük fel. A hidrofor berendezés működése során, amikor a 6. ábrán szemléltetett állapot esetén a nyomáskapcsoló megindítja a szivattyú hajtómotorját és elkezdődik a víz szállítása az 1 hidrofor tartály felé, akkor a 2 torkolaton át az 1 hidrofor tartályba belépő használati víz a 8 elválasztó elemet felfelé kezdi nyomni. A használati víz által maga előtt tóit 8 elválasztó elem a felette lévő segédfolyadékot kiszorítja az 1 hidrofor tartály teréből. Az 1 hidrofor tartályból a 19 összekötő csövön valamint a 21 perem és 20 fedő test közötti résen keresztül a 17 segédtartály terébe jutott segédfolyadék miatt az itt levő segédfolyadékszintje á 22 szintvonalnál feljebb kerül és eközben összekomprimálja a segédfolyadék feletti hűtőközeget, aminek hatására annak egy része lekondenzál. A cseppfolyós hűtőközeg — mivel fajsúlya nagyobb mint a segédfolyadékot képező vízé, — a segédfolyadékban lefelé halad. A folyékony hűtőközeg azonban nem tud az 1 hidrofor tartályba jutni, mert egyrészt az oda vezető 19 összekötő csövet mintegy elzárja a 20 fedő lap, másrészt az odajutási iránnyal, ellentétesen — vagyis az 1 hidrofor tartályból kifelé — áramlik a segédfolyadék. A töltési folyamat ideje alatt a hűtőközeg kondenzációja és a 17 segédtartályban a segédfolyadék szintjének emelkedése egyre inkább előrehalad, miközben az 1 hidrofor tartálynak a 8 elválasztó elem alatti része mindinkább megtelik használati vízzel. A cseppfolyóssá vált hűtőközeg lefelé haladása közben igen jó hőátszármaztatási körülmények között adja át a kondenzációs hőt a segédfolyadéknak, majd az 1 hidrofor tartály felső 18 falának külső felülete mentén helyezkedik el. Amikor már az 1 hidrofor tartály megtelik használati vízzel, akkor a nyomás kismértékű megnövekedése miatt a nyomáskapcsoló megszünteti a szivattyú üzemét, és a használati víznek a hidrofor tartályba szállítása megszűnik. Ekkor a 8 elválasztó elem az 1 hidrofor tartály felső részéhez illeszkedik. Az ürítési periódusban, amikor a vízvezeték hálózatban vízelvétel történik, az 1 hidrofor tartálynak a 8 elválasztó elem alatti részében az elvett víznek megfelelő térfogatcsökkenés következik be. A felszabadult térfogatot a 8 elválasztó elem közbejöttével a 17 segédtartályban lévő segédfolyadék igyekszik kitölteni, ugyanis a segédfolyadék fölötti térben lévő hűtőközeg részbeni elpárolgása folytán nyomást gyakorol] a segédfolyadék felszínére. A töltési időszakban lekondenzált hűtőközeg - amely a 18 fal külső felülete mentén helyezkedik el — a segédfolyadékban bekövetkező kismértékű nyomáscsökkenés hatására párologni kezd és a gőzbuborékok csekély fajsúlya következtében felfelé, azaz a segédfolyadék felszíne fölötti tér irányába haladnak. E gőzbuborékokat í a 17 segédtartályból az 1 hidrofor tartályba áramló segédfolyadék nem tudja magával ragadni, ugyanis a segédfolyadéknak a 21 perem és 20 fedő test közötti résben történő áramlási sebessége igen csekély, így az említett résbe jutó folyadék szívó hatása elenyésző. Az említett csekély áramlási sebesség annak következménye, hogy a 19 összekötő cső keresztmetszete lényegesen kisebb, mint a 21 perem és 20 fedő test közötti rés beömlési felületét 4
