165238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjék előállítására metánból mikrobiológiai úton

165238 kerülő ásványi anyag-tápoldatban 1%, az 1. táblázatban felsorolt szubsztrátumot oldunk, a kapott oldatokat beoltjuk a vizsgálandó baktériumtörzs tiszta tenyészetével, majd a mikroorganizmus növekedését Skermann: „A Guide to the Identification of the Genera of Bacteria" (Williams and Wilkins, baltiumore, 1959) c. szakköny 217. és következő oldalain leírt módszerrel vizsgáljuk. A kapott eredményeket az 1. táblázatban közöljük. Ásványi anyag-tápoldatként Kaserer-oldatot (Kaserer: Zbl. Bakt. II. rész, 15. kötet (1906), 573-576. oldal) alkalmazunk, amelyhez literenként 1 ml Hoagland A-Z oldatot (E.G. Pringsheim: „Algenreinkulturen, ihre Herstellung und Erhaltunk" (Fischer-Verlag Jena, 1954) 1-109. oldal), adunk. A Kaserer-oldat összetétele a következő: viz K2

HP0

4 NH4

C1 MgS04

.7H

2

0 FeCl3 100 ml 0,05 g 0,10g 0,02 g nyomokban A Hoagland A-Z-oldat összetétele a következő: Desztillált víz JJC1 CuS04

.5H

2

0 ZnS04

.7H

2

0 H3

B0

4 A12

(S0

4

)

3 SnCl3

.H

2

0 MoS04

.6H

2

0 MnCl2

.4H

2

0 Co(N03

)

2

.6H

2

0 Ti02>

. KI Szubsztrátum 3. nap 7. nap 21. nap Szénhidrátok Glükóz Fruktóz Galaktóz Mannóz Ribóz Arabinóz Laktóz Maltóz Szacharóz Keményttő Inulin Cellulóz + + + ± ± Alkoholok Metanol Etanol Propanol Buta no I Izoamilalkohol Benzilalkohol 10 15 20 25 18 liter 0,5 g 1,0 g 1,0 g ll,0g 1,0 g 0,5 g 1.0 g 7,0 g l.Og l,0g 0,5 g Az 1. táblázatban a következő jelöléseket alkalmazzuk: — nem hasznosítja a tápanyagot ± kismértékben hasznosítja a tápanyagot + nagymértékben hasznosítja a tápanyagot 1. sz. Táblázat Í0 i5 W 45 50 55 60 Ö5 Aldehidek Formaldehid Acetaldehid Benzaldehid Zsírsavak Hangya sav Ecetsav Propionsav Aminosavak Glicin Cisztin Alanin Fenilalanin Általános reakciók Indolképzés Metilvörös-vizsgálat Kataláz Oxidáz McConkey táptalaj Lakmusztej Zse lat in-e rfolyósltás ± ± ± A táblázat adataiból látható, hogy a vizsgált anyagok, azaz szénhidrátok, alkoholok, aldehidek, szírsavak és aminosavak közül csak a zsírsavak bomlanak le viszonylag értékelhető mértékben, ezzel szemben a többi anyagot a baktérium egyáltalán nem vagy csak kismértékben hasznosítja. Ennek megfelelően az M 102 baktériumtörzs nagymértékben szubsztrátumspecifikus, azaz metánon kívül alig értékesít más szénforrást. Az M 102 baktériumtörzs növekedési jellemzőinek további vizsgálata érdekében meghatározott szerves vegyületekből a korábbi kísérletben felhasznált ásványi anyag-tápoldattal 1%-os oldatokat állítunk elő. A kapott oldatokat beoltjuk az M 102 törzs tiszta tenyészetével, és az elegyet fermentorban önmagában ismert módon tenyésztjük (optimális pH=7; optimális hőmérséklet = 27 C°; a tenyésztést rázás közben végezzük). összehasonlítás céljából olyan növekedési vizsgálatokat is végzünk, amelyekben az ásványi anyag-tápoldathoz nem adunk szerves vegyületet, és ehelyett a beoltott táptalajt 1 rész metánból és 1 rész levegőből álló gázeleggyel kezeljük. A baktériumnövekedést zavarosságméréssel vizsgáljuk. A mérést 420 nm hullámhosszon végezzük, vizsgálandó anyagként a 3,5, ül. 7. nap után kivett mintákat használjuk. A kapott eredményeket grafikusan értékeljük. Az így kapott növekedési görbéket az 5. ábrán tüntettük fel. Az alábbiakban a növekedési kísérletekhez felhasznált szerves vegyületeket, valamint az 5. ábrán 2