165237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi termőközegek tápanyagainak gazdaságosabb felhasználására és a mezőgazdaságban használatos vegyianyagok hatékonyságának fokozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1970. II. 27. (PA-1055) Közzététel napia 1972. X. 28. Megjelent 1976. VII. 10. 165237 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 7/00 A 01 n 7/02 A 01 c 21/00 A 01 g 9/10 A 01 g 31/00 Kádamé dr. Papp Klára egyetemi adjunktus 40%, dr. Bocz Ernő egyetemi tanár 30%, Bory Miklós, mezőgazdasági mérnök 309í, Budapest Eljárás növényi termőközegek tápanyagainak gazdaságosabb felhasználására és a mezőgazdaságban használatos vegyianyagok hatékonyságának fokozására A találmány tárgya eljárás a különböző minőségű talajokban és mesterséges termőközegekben lévő természetes tápanyagoknak, ill. a hozzájuk adagolt műtrágyáknak a növények által történő jobb felhasználására és ezzel egyidejűleg a mezőgazdaságban használatos egyéb vegyianyagok hatásának irányítására, ill. fokozására. A mezőgazdasági termesztés (növénytermesztés, kertészet, erdészet) távlati fejlesztése megköveteli az alkalmazott tápanyagok és vegyianyagok mennyiségének növelésével egyidejűleg azok hatékonyabb érvényesülését is. A nagyobb adagú növényi táplálóanyagok jobb érvényesülését helyes arányukon kívül szélesebb skálájuk (makro, mező- és mikroelemek) és az egyidejűleg használt serkentő és növényvédő anvagok is feltétlenül befolyásolják. A növénytermelés (szántóföldi, kertészeti—, erdőgazdasági teiineles, ret, iegeiu, stb.) szakterületén az eredeti termőközeg hosszú ideig a talaj volt. Csak később váltak ismertté az ezt helyettesítő különböző összetételű mesterséges táptalajok (kavics, homok, műanyaghabok, stb.), illetőleg a talajnélküli termesztésben a tápoldatok (hidrokultúrák). Az optimális tápanyagkeverékek, az ionantagonizmus törvényeinek figyelembevételével készült egyensúlyozott táparányok összeállítása érdekében évente több ezer kísérletet végeznek. A harmonikus tápanyag-aránynak azonban annyi tényezőre kell kiterjednie, hogy többnyire az csak szűk talajtípusra vagy növénycsoportra vonatkoztatható. 10 15 20 25 30 A mezőgazdasági technika abból indul ki, hogy egy-egy növényfaj (csoport, fajta stb.) termésepvsége milyen mértékben vonja ki a fontosabb növényi tápanyagokat a tenyészidő során a talajból, tz a módszer főként a makroelemek: nitrogén, foszfor, kálium (továbbiakban: NPK) hagyományos szántóföldi visszapótlásánál használatos. Az utóbbi évtizedek során a hiányzó mikroelemek pótlását is megkezdték, részben talajba történő adagolással, részben a növények leveleinek permetező trágyázása formájában. Alkalmazzák még a vetőmagvak mikroelemes kezelési módját (csávázás, granulálás); továbbá finom eloszlású hordozó anyaghoz kevert mikroelem-trágyázási formákat is ismerünk (pl. talkum alkalmazásával). Hazánkban, de több más külföldi országban is a mezőgazdasági üzemek technikai szintje, valamint az időjárási tényezők még nem teszik lehetővé a növényi tápanyagok (makro- mező- és mikroelemek) oldat lot mában toitenö biztonságos alkalmazását (gépcsoportok szükségesek, technológia pontos betartása, gazdaságosság, stb.), amint azt a folyékony N-műtrágyák kismértékű elterjedése is bizonyítja. Az adagolt növényi tápanyagok harmonikus összetételének elérését és sikeres alkalmazását gátolják a különböző talajtípusok speciális igényei; továbbá az a megfigyelés, hogy a makro-, ül. mikroelemek nem csak aktiváló, hanem gátlóhatast is kifejthetnek. Ismeretes, hogy pl. „a mikroelem trágyázás szélesebbkörű elterjedését ma még az is hátráltatja, hogy nem ismerjük eléggé más agrokémiai 165237