165217. lajstromszámú szabadalom • Golyóstollbetét
3 165217 4 menyeire nem kell kitérnünk. Azt kell csupán megjegyeznünk, hogy a golyónak a későbbi fenékoldali támaszülésül szolgáló felülettel szembeni nyomásakor ezeken, az anyag zömülése következtében gömbfelület-részeket mutató alakzatok jönnek létre, amelyeket az adagolócsatornák között fennmaradó szigetekként lehet tekinteni. Az, hogy az egyes esetekben mekkora préselési nyomást kell alkalmazni, annak az anyagnak a tulajdonságaitól függ, amelyből az írócsúcs, illetve az ülésfelület készült, valamint függ még az adagolócsatornák kiindulási alakjától is. Sárgaréz esetén például természetesen lényegesen kisebb nyomást kell alkalmazni, mint abban az esetben, ha az írócsúcs acélból készült. A szakember könnyen megállapíthatja, hogy az egyes esetékben mekkora nyomóerőt célszerű alkalmazni. Amint már említettük, az a lényeges, hogy mindegyik adagolócsatornánál csupán egy szakasz legyen a kívánt keresztmetszetűre leszűkítve, mimellett ez a bizonyos szakasz a zömítési zónában lesz abban az esetben, ha a golyót bepréseljük. Azok a csatornaszakaszok, amelyek a leszűkített szakaszok felett (azaz a zömítési zónában képződött gömbfelületrészekből adódó alapfelület felett) helyezkednek el megtartják, illetve továbbra is rendelkezni fognak eredeti, lényegesen a 2.000 ju2 feletti keresztmetszeti méreteikkel. Abban az esetben, ha a golyót bepréseljük, a golyó részére szolgáló alapülésben előzőleg lényegesen 2.000 ß 2 feletti keresztmetszetű csatornákat készíthetünk. Az adagolócsatornáknak nagyobb keresztmetszettel - így például 10.000 ß2 feletti keresztmetszettel — való elkészítése az előzőekben említett ismert módszerekkel egyszerű módon megoldható. A találmány jelentős előnye abban mutatkozik meg, hogy mivel az adagolócsatornák csupán teljes hosszuknak egy részében mutatnak erősen lecsökkentett keresztmetszetet, az írómassza vagy paszta számára figyelemreméltó mértékben csökken az áramlási ellenállás. A találmányt a továbbiakban egy példaképpeni kviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben, ábráink segítségével, amelyek közül az 1. ábra erősen nagyított léptékben mutatja be az írócsúcs hosszmetszetét, ahol az adagolócsatornák kialakításának érzékelése céljából szaggatott vonallal a golyót is berajzoltuk, a 2. ábrán az 1. ábra nyílirányú nézetét látjuk, a 3. ábra az írócsúcs végét golyó nélkül, még erősebben felnagyítva mutatja be, perspektivikusan, ahol a könnyebb érthetőség kedvéért az irócsúcs falának egy részét kitörtük. Az összességében 1 jelű írócsúcsot egy hengeres — például sárgarézből készült - nyersdarab forgácsolással való megmunkálása útján készíthetjük el. Az 1 írócsúcsnak a golyó támasztóülésével átellenes végéhez csatlakozik az íróanyag befogadására szolgáló - nem ábrázolt - készlettartály. A készlet tartály, valamint a 4 golyó számára kialakított 2 és 3 ágyazóülés-felületeket körülvevő tér közötti összeköttetést egy központi 5' illetve 5" vezetőcsatorna biztosítja, amelynél az alapüléshez és így a 4 golyóhoz közvetlenül csatlakozó 5' csatornaszakasz kisebb átmérőjű, mint á készlettartályhoz csatlakozó 5" csatornaszakasz. Az 1 irócsúcs elülső homlokoldalából kiemelkedő résznek azon felületeit, amelyek a 4 golyó besajtolása és beperemezése után a gömbfelületként kialakított oldalsó golyóülést képezik, 2-vel jelöltük. Az 1 írócsúcsban 6 váll van kialakítva, amely az oldalsó golyóülés-felülettől a golyó alapülés-felületéhez az átmenetet képezi. A golyó alapülés-felületét 5 az egyes — 3 jelű — gömbrészlet-leiületek alkotják, melyek a 4 golyónak az 1 írócsúcsba való behelvezése előtt az alapülés-felületben kialakított 8 adagolócsatornák között helyezkednek el. Amint a rajzból világosan látható, az említett 8 10 adagolócsatornák csupán teljes hosszuknak egy részében szűkítettek, amikoris a 8 adagolócsatornák szűkítése olyan mértékig mehet végbe, hogy azok hosszanti oldalfalai a szűkítési szakaszban összeérnek. A jelenleg a piacon található, illetve kapható a DIN szab-15 ványok szerint kialakított golyóstollaknál 1 mm golyóátmérő esetében az adagolócsatornák hosszúsága kb. 200 ß. Az adagolócsatornáknak a találmány értelmében 2.000 ß2 illetve 1.000 ß2 keresztmetszeti érték alá szűkített szakasza ezen összhossznak csupán törtrészét, például 20%-nál kisebb részét teszi ki. A 3 ágyazóülés-felületek gömbrész-felületekként való kialakítása azon zömítőnyomás eredményeként jön létre, amellyel a golyót az írócsúcs gyártása során 25 az alapülésfelülethez nyomjuk. Ezáltal egyidejűleg létrehozzuk a 8 adagolócsatornáknak a zömítési zónában való szűkítését is. Ilymódon az is lehetséges, hogy a betét előállítása során a golyót úgy préseljük be, hogy az adagolócsatornák eredetileg lényegesen 30 nagyobb keresztmetszete 2.000 ß 2 illetve 1.000 iu2-nál kisebb értékre szűküljön. így például el lehet érni a rajzokon bemutatott elrendezést. De az is lehetséges, hogy ezen elrendezést valamilyen más j5 módon — például szikraforgácsolással, különleges előalakítószerszámmal, stb. — hozzuk létre. A 4 golyó beperemezése után az oldalsó 2 ágyazóülés-felület, valamint a 3 alapülés-felület között gyűrűalakú 7 gyűjtőhorony adódik az író-40 anyag részére, amely az előzőleg említett 6 váll útján jön létre az 1 írócsúcs homlokoldali kiemelkedésében. A 8 adagolócsatornák száma célszerűen nagyobb, mint az ismert írócsúcsok esetében szokásos. Ezek száma előnyösen legalább nyolc. 45 A fentiekben ismertetett írócsúcs előnyösen alkalmazható olyan golyóstollaknál, illetve golyóstoll-betéteknél, amelyek a DIN méreteivel rendelkeznek, s melyeknek olyan íróanyag-készlettartályuk van, melynek belső keresztmetszete 10 mm2 -nél kisebb, s y ahol a készlettartály olyan pasztaszerű íróanyaggal van megtöltve, amelynek viszkozitása 37 C° hőmérsékleten nem kisebb 10 Poise-nél és előnyösen nem nagyobb 250 Poise-nél. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Golyóstollbetét készlettartállyal az előnyösen pasztaszerű íróanyag számára, s a készlettartály elülső 6Q végéhez csatlakozó, a golyó részére oldalsó és fenékoldali gömbalakú ágyazóülést alkotó írócsúccsal, ahol a készlettartály másik vége közelében nyílással rendelkezik és olyan csökkent belső keresztmetszetű, hogy ha a golyóstollat írócsúcsával felfelé tartjuk, az 6í> íróanyag az írócsúcsban ható kapilláris-erők hatására nem fut ki az említett nyíláson, továbbá ahol a fenékoldali ágyazásban (az alapülésben) a golyó felé
