165200. lajstromszámú szabadalom • Csúszásgátló szerkezet járműkerekekhez

166200 átmérőjű kerekekhez alkalmazható, amelyekre könnyen felszerelhető. A külső gyűrű, amely a tárcsa körül fekszik^?" a tárcsára koncentrikusan van elrendezve és ki­sebb átmérőjű, mint az abroncs átmérője. Ez a 5 tárcsa több, sugárirányban elrendezett vezető­elemmel rendelkezik, mégpedig annyival, ahány vezetőhasíték a tárcsán ki van alakítva. A karok szögben meg vannak hajlítva és csuk- . lóik vannak. A kar egyenes szakasza a gyűrű 10 veEetőelemében sugárirányban csúszóan van el­rendezve, míg a behajlított szakasza íves. A két . szakasz közötti szög maximálisan 90° és a külső szakasz az abroncs futófelületére fekszik és a csúszásgátló szervet alkotja. A karok egyenes 15 szakaszai keresztmetszetükben a vezetőelemek sugárirányú hornyaihoz vannak igazítva és sza­bad végükön egy szilárd vagy mozgathatóan el­rendezett csappal vannak ellátva, amely csap az egyik excentrikus vezetőhasítékban tud mozog- 20 ni. Így a három elem, azaz a központi tárcsa, kül­ső gyűrű és a karok egymással össze vannak kapcsolva és így az egész szerkezet együttesen a kerékre felhelyezhető, amikor a csapok a veze- 25 tőhasítéknak a központi tárcsa középpontjától legtávolabb eső részétől helyezkednek el és a karok íves szakaszai legkülső helyzetükben van­nak. A kerékre történő felhelyezés után a tár­csát mindaddig forgatjuk, míg a csapok az ex- 30 centrikus vezetőhasíték íves szakaszának leg­belső végét el nem érik, miközben a karok egye­nes szakaszai sugárirányban befelé eltolódnak és ennek következtében a karok íves szakaszai az abroncs futófelületéhez közelednek, illetve 35 arra felfekszenek. Ebben a helyzetben a csapok a vezetőhasítékok sugárirányú részének kezde­tén fekszenek és így lehetővé válik, hogy a ka­rokkal együtt sugárirányú lengést végezzenek, ami által az abroncs deformációját követik. 40 Az excentrikus vezetőhasítékok olyan hosszú­ak, hogy a csap a sugárirányú rész kezdetében fekszik, amikor a kar íves szakasza érintkezésbe kerül a futófelülettel. Amikor viszont a csap a vezetőhasíték ellenkező végén helyezkedik el, 45 akkor a kar íves szakasza a futófelülettől oldó­dik és lehetővé válik a szerkezet fel- és leszere­lése. A tárcsa elfordítása közvetlenül kézi úton vagy egy fogashajtóművel történhet, amikor is 50 a tárcsa széle fogazott szakasszal rendelkezik és a külső gyűrű egy ezen szakaszba kapaszkodó fogaskerékkel van ellátva. Ebben az esetben, ha a fogaskereket forgatjuk, elfordul a tárcsa és a csapok a vezetőhasítékban eltolódnak, amikor is 55 a behajlított karok a futófelülethez közelednek vagy attól távolodnak. A tárcsa forgatása kézzel is lehetséges függetlenül attól, hogy az egy fo­gas- vagy csigahajtóművel is rendelkezik. A továbbiakban ismertetésre kerülő kiviteli 60 példánál a kar csapja szabad végén egy fejjel van ellátva, amely nagyobb, mint az excentrikus vezetőhasíték szélessége, de kisebb, mint a ve­zetőhasíték sugárirányú meghosszabbításának végén .levő bővülő rész. így megakadályozható, 65 hogy a csap a vezetőhasíték valamelyik helyén kicsússzon, de ugyanakkor a csapot a bővülő résznél ki lehet a vezetőhasítékból húzni. Ennél a kwiteli péWánST -á "gyűrű vezetőele­mei sugárirányú hornyokkal vannak ellátva, amelyeken a karok csúsznak, így elérhető, hogy a három elem, illetve a főrészek könnyen össze­rakhatok és szétszedhetők. A behajlított "kar. íves szakasza olyan kialakí­tású, hogy a csúszásgátló etemet alkotó belső rész kicserélhető, ennek következtében ez a rész tetszőleges anyagból állhat és kialakítású lehet a különböző útviszonyokhoz való igazodás cél­jából. A találmány további jellemzőit, szerkezetét és a szerkezet működését részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra kerékre szerelt szerkezet elölnézete. A 2. ábra a szerkezet oldalnézete. A 3. ábra a kerék metszete a rászerelt szerke­zettel. A 4. ábra a tárcsa elölnézete. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti V—V vonal men­tén vett .metszet. A 6. ábra a külső gyűrű elölnézete. A 7. ábra a 6. ábra szerinti VII—VII vonal mentén vett metszet. A 8. ábra a behajlított kar oldalnézete a csuk­lóval együtt. A 9. ábra egy kar felülnézete, míg a 10. ábra egy kar profilnézete. Mint ahogy á rajz 1., 2. és 3. ábráiból látható, a csúszásgátló szerkezet egy 1 központi tárcsá­ból, 2 külső gyűrűből áll, amely a tárcsával kon­centrikusan van elhelyezve és az átmérője ki­sebb, mint a 3 abroncsé. A szerkezetnek további részei a 4 behajlított karok. Ezen szerkezeti ré­szek úgy vannak elrendezve, hogy oldalról a ke­rékre felhelyezhetők. Mint ahogy a 4. és 5. ábrák szemléltetik, az 1 központi tárcsa egy sor excentrikus 5 vezetőha­sítékkal van ellátva, melyek az ábrázolt példá­nál enyhén ívesek és a tárcsa középpontjához legközelebb eső 6 részük bővülő 7 végekkel su­gárirányban nyúlnak. A tárcsa 23 központi ré­sze és további részei ki vannak stancolva a súly­csökkentés céljából, mint ahogy az a 4. ábrán látható. A tárcsa szélén 8 fogazott szakasz van kialakítva. A 6. és 7. ábrákon feltüntetett 2 külső gyűrű több 9 vezetőelemmel rendelkezik, mégpedig annyival, ahány 5 vezetőhasíték az 1 tárcsán ki van alakítva. Ezen túlmenően a 2 külső gyűrű 10 csappal van ellátva, amelyen 11 fogaskerék vagy orsó van elrendezve, amely az 1 központi tárcsa 8 fogazott szakaszával áll kapcsolatban. Ezen berendezés súlyának kiegyenlítésére . a szemben fekvő 22 ponton egy ekvivalens töme­gű ellensúly van elhelyezve. A 9 vezetőelemek egy~ e gy frontális 12 sugárirányú horonnyal rendelkeznek. A tárcsa forgatására és a szerke­zet rögzítésére 18-cal jelölt szerkezet szolgál. A 8., 9. és 10. ábrákon feltüntetett karok szög­ben hajlítottan vannak kialakítva és egy 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom