165193. lajstromszámú szabadalom • Magnetostrikciós kapcsoló-, mérő vagy szabályozóelem

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 165193 Bejelentés napja: 1970. II. 18. Közzététel napja: 1974. II. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. (FA—864) Nemzetközi osztályozás: H 01 h 55/00; G 03 f 7/00 • Tulajdonos: FÁBIÁN PÁL oki. villamosmérnök, Szeged Magnetostrikciós kapcsoló-, mérő- vagy szabályozóelem A jelfogók feladata, hogy külső villamos vezérlésre egy vagy több érintkezőt zárjanak vagy bontsanak. A legelterjedtebb típusok az elektromágneses működési elvet alkalmazzák, olyképp, hogy a vasmagra helyezett tekercs gerjesztésekor a mozgórészt (horgonyt) magához húzza, és a horgony elmozdulásakor érintkezőket mozgat. Ennek az ismert megoldásnak hátránya, hogy a felhasznált energia több mint 99%-a hővé alakul és csak igen csekély része használható fel a mozgás elvégzésére. Emellett a helyszükséglet és súly is nagy, mert a jelfogók méretének kb. 60%-át, súlyának kb. 80—90%-át a mágneses kör és a tekercs foglalja el, illetve teszi ki. A találmány célja a fenti hátrányok megszüntetése vagy csökkentése, a találmány segítségével tehát kis súlyú és helyszükségletű, csekély áramfogyasztású és emellett olcsó, tömeggyártásra alkalmas jelfogó állítható elő. A létrehozott elmozdulás pedig nemcsak áramkörök nyitására és zárására, hanem egy mutató- vagy szabályozóelem működtetésére is felhasználható, a találmány tárgya tehát kapcsoló-, mérő- vagy szabályozóelem. A találmány lényege, hogy a szükséges elmozdulást olyan lemez segítségével hozzuk létre, mely egy részén, előnyösen a végén rögzített. illetve befogott, keresztmetszetében. pedig változó magnetostrikciós állandóval rendelkezik; ha 10 15 20 25 30 ezen a lemezen áramot bocsátunk át, annak szabad vége elhajlik, mert a magnetostrikciós hatás által létesített hosszabbodás vagy rövidülés a keresztmetszet mentén változó. Ezt az elhajlást használjuk fel kapcsolásra, illetve mozgatásra vagy szabályozásra. A találmányt a rajz kapcsán részletesebben magyarázzuk meg. A rajzon az 1. ábra az említett lemezt vázlatosan, távlati ábrázolásban szemlélteti a találmány szerinti elv ismertetése végett. A 2. ábra a gyakorlatban jól alkalmazható lemezt mutat, a 3. ábra pedig azt a példaképpeni kivitelt szemlélteti, melynél nem egyszerű sík lemezt, hanem több egymás mellé helyezett hullámos lemezt alkalmazunk. Az 1. ábrán látható lemezen hosszirányban vezetünk át egyen- vagy váltakozó áramot bármilyen a rajzon fel nem tüntetett érintkezők vagy kapcsok segítségével, így az áramirányra merőleges síkokban a ferromágneses anyagban záródó mágneses tér alakul ki, az erővonalakat az l-es számmal jelöltük. A lemez anyaga a hosszirányra, tehát az áram haladási irányára merőleges síkokban — folyamatosan vagy esetleg rétegesen — változó magnetostrikciós állandóval rendelkezik, ezáltal a mágneses tér kialakulásával egyidejűleg a lemez egyes rétegeiben egymástól eltérő hosszváltozások jönnek létre. A. lemez egyik vége, pl. a rajz szerinti bal oldali 4 vége rögzített, tehát befogott (amit az 1. 165193