165179. lajstromszámú szabadalom • Ausztenites mangán acél főleg vasúti sínek, vasúti járművek kerekeinek és kerék abroncsainak előállításához

165179 tes mangánacélokhoz viszonyítva, ha csökkent­jük a találmány szerinti acél széntartalmát, ak­kor nem következik be az alkotóelemek termi­kus labilitása 300 °C és 900 °C között. A találmány szerinti mangánacélban a man­gántartalom célszerűen 13 súlyszázalék felett van, mert akkor gyakorlati tapasztalatok sze­rint fokozódik az anyag szilárdsága anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnénk az anyag termikus stabilitását. A találmány szerinti acél előnyös tulajdonsá­gait az anyagból előállított öntött és/vagy ková­csolt részekben is tapasztaljuk. Az 1. ábra két acél próbatest Charpy-ütőszi­lárdságát tünteti fel az idő függvényében. A mérés előtt a próbadarabok nyers változatát 1000°C hőmérsékleten üzemelő kemencéből 650 aC hőmérsékletű második kemencébe raktuk át. A próbatesteket ebből a második kemencéből egymástól eltérő időben vettük ki és ezeket edzésnek vetettük alá. Ezt követte a próbates­tek forgácsoló megmunkálása, majd az ütőszi­lárdság mérése. A zérus időértékhez tartozó ütő­szilárdság az 1000 °C-ról történő edzés után köz­vetlenül mérhető. Az ábrán feltüntetett A-görbe a találmány szerinti olyan ausztenites mangán­acélra jellemző, amely 0,8 súlyszázalékban sze­net és 14,2 súlyszázalékban mangánt tartalmaz. A B-görbe pedig a kereskedelemben beszerezhe­tő, eddig ismert ausztenites mangánacélokat jel­lemzi, mégpedig 1,3 súlyszáza'ék szén és 13,8 súlyszázalék mangánacél ötvözőelemekkel. Az ábrából világosan látható, hogy kezdeti kisebb eséstől eltekintve a találmány szerinti acélötvö­zet ütőszilárdsága hosszú időtartamon át alig változik. Az ennek megfelelő hőmérsékleten 90 percig metallográfiai vizsgálatnak kitett próba­testéken alig észleltünk karbidkiválásokat. Az A- és B-görbék egybevetéséből látható módon ez a tulajdonság kedvezőnek bizonyul a keres­kedelmi forgalomban jelenleg beszerezhető mangánacélokhoz viszonyítva. Az alábbiakban feltüntetett táblázat az egy­mástól eltérő alkotóelemekből álló és egymás­tól eltérő edzési hőmérsékletnek kitett A—L próbatestek Charpy-ütőszilárdságát tünteti fel. Ezek közül az A, E és I próbatestek összetétele felel meg a találmány szerinti anyag összetételé­nek. A többi próbatest ötvözése a kereskedelmi forgalomban jelenleg beszerezhető ausztenites mangánacélokra jellemző. Minden egyes próba­testnél a megfelelő edzési hőmérséklethez tarto­zó ütőszilárdságöt három vizsgálat átlagolásával határoztuk meg. A táblázatban feltüntetett hő­fokok azt a hőmérsékletet jellemzik, amelyről a próbatesteket lehűtöttük az edzés során, ezt a hőfokot különböző lineáris sebességgel, hűtve 1000°C-ről fél órán át értük el. A próbatesteket ezután forgácsolással munkáltuk meg. 4 Táblázat 35 40 45 50 55 60 65 10 15 20 25 30 Próba db c% 0,80 1,01 1,16 Mn% 11,9 11,9 11,9 Charpy­(Joules) 1 2 -ütőszilárdság és edzési hőfok c% 0,80 1,01 1,16 Mn% 11,9 11,9 11,9 Charpy­(Joules) 1 2 3 4 130 118 5 A c% 0,80 1,01 1,16 Mn% 11,9 11,9 11,9 154 143 169 162 3 4 130 118 128 B c% 0,80 1,01 1,16 Mn% 11,9 11,9 11,9 154 143 169 162 169 160 36 C c% 0,80 1,01 1,16 Mn% 11,9 11,9 11,9 193 197 183 12 62 28 16 D 1,31 12,0 193 197 183 12 7 9 5 E 0,82 1,04 12,9 13,3 194 187 216 205 183 207 203 F 0,82 1,04 12,9 13,3 194 187 216 205 190 217 68 G 1,14 1,29 0,80 12,9 225 224 66 27 18 H 1,14 1,29 0,80 12,8 243 13 13 10 8 I 1,14 1,29 0,80 14,2 215 201 202 191 223 227 197 J 1,04 13,6 238 234 202 191 223 227 89 K 1,15 13,7 246 204 52 34 13 12 26 L 1,30 13,8 221 22 52 34 13 12 10 Edzési hőmérséklet 1 .. .. 1000 °C; 2 . .. 800 °C 3 .. .. 750 °C; 4 .. ,. 700 °C 5 . . ,. 600 °C A 2. ábrán a táblázatba foglalt A, B, C és D próbatestekre a öharpy-ütőszilárdságot az edzési hőmérséklet függvényében tüntettük fel. A 3. ábra hasonló összefüggést mutat I, J, K és L próbatestekre. Annak ellenére, hogy a talál­mány szerinti acélötvözet tulajdonságai „az esz­ményi" 1000 °C edzéstartományban kismérték­ben nem olyan előnyösek, mint a kereskedelmi forgalomban eddig beszerezhető acélötvözeteké, ezeket a viszonylag kedvezőtlenebb tulajdonsá­gokat azonban a találmány szerinti acélötvöze­tek változatlanul megtartják akkor is, ha az edzés hőmérsékletét csökkentjük, szemben a ke­reskedelmi acélokkal, amelyeknél ezek a tulaj­donságok, az edzési hőmérséklet csökkenésével romlanak. A 4. ábra a találmány szerinti acélötvözet mangántartalmának hatását tünteti fel az ütő­szilárdságra, mégpedig a táblázatban feltünte­tett A, E és I próbatesteknél. A fenti acélok szakítószilárdsága az edzési hőmérséklet és idő függvényében hasonlóan változik, mint az ütőszilárdság. Ennek következ­tében a szakítószilárdságokat feltüntető görbék alakja a 2., 3. és 4. ábrákhoz hasonló. A találmány szerinti acél felhasználása még további műszaki előnyökkel jár. Az eddigi gyakorlatban kereskedelmi acél he­gesztésénél a hőhatásnak kitett övezetben rideg karbid kiválása következett be, sőt felrakó he­gesztésnél maga a hegesztési varrat is tartalma­zott rideg karbidszemcséket. Ennek következté­ben felrakó hegesztésnél ezen kiválás elkerülé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom