165175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta, krisztályos penicillin-aciláz előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I A bejelentés napja: 1972. X. 13. (BA—2813) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1971. X. 14. (P 21 51 236.7) 1972. IV. 13. (P 22 17 745.3) A közzététel napja: 1974. II. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. 165175 Nemzetközi 0sztáiy.0gÉs,; C 07 g 7/02® Feltaláló: Dr. KUTZBACH Carl vegyész, Wuppertal, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: BAYER AKTIENGESELLSCHAFT, cég Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás tiszta, kristályos penicillin-aciláz előállítására ; 1 A találmány a tiszta, kristályos penicillin-aciláz enzimnek az Escherichia coli mikroorganizmusokból történő kinyerésére és előállítására vonatkozik. A penicillin-aciláz (penicillin-amidáz, peni- 5 cíllin-dezaciláz) már huzamosabb idő óta ismert enzim (vö. K. Skaguchi és S. Murao, J. Age. Chem. Soc, Japan. 23, 411, 1950), amely az „Enzyme Comission" nemzetközi nyilvántartásban EC 3.5.1.11 szám alatt szerepel, és amely 6- io -amino-penicillánsav és fenílecetsav képzése közben hidrolizálja a benzilpenicillin 6-helyzetű amidkötését. Ennek az enzimnek a jelenlétét már számos különféle baktérium és gomba sejtjeiben kimu- 15 tatták (vö. J. M. T. Hamilton—Miller, Bact. Rev. 30, 761, 1966). Az E. coli mikroorganizmusból nyert penicillin-aciláz enzim széles körű specifikusságot mutat; a benzilpenicillin mellett számos további penicillinféleség, mint p-hidroxi- 2© benzil-penicillin és ampicillin, valamint különféle, az amid-nitrogénatom alifás vagy aromás csoportokkal helyettesített fenilecetsav-amidok és ezek alfa-szénatomon vagy benzolgyűrűben helyettesített származékainak hidrolízisére képes 85 (vö. M. Cole, Biochem. J, 115, 733. 1969; Kaufmann W. és Bauer K., Nature 203, 520, 1964). Ennek az enzimnek a hatását világszerte ipari méretekben hasznosítják 6-amino-nemcillánsavmak benzilpenicillinből történő előállítására. En- 3 * nek az eljárásnak a gyakorlati megvalósítása. edr dig vagy az enzimet tartalmazó teljes mikroorganizmus-sejtek alkalmazásával (vö. 1111 778 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás, C. A. 75, 76782, C. A. 74, 86394, S. A, 70, 76461, C. A. 58, 13093 és C. A. 57, 10359) vagy pedig a sejtekből extrahált, de tovább nem tisztított enzim (vö. 3 297 546 sz. USA-beli szabadalmi leírás) vagy a tisztítatlan, bentonitra adszorbeált enzim (vö. 3 446 705 sz. USA-beli szabadalmi leírás) felhasználásával történt. Az utóbb említett leírás példái csupán a Bacillus megaterium, valamint Streptomyces-fajok sejtjeiből nyert penicillin-aciláz felhasználását ismertetik, és így ebből a leírásból nem meríthető útmutatás az E, coli mikroorganizmusból nyert enzim felhasználására vonatkozólag. A fehérjék és enzimek bentoniton való adszorpciója önmagában ismeretes ugyan (vö. SF, Colowick, N. O. Kaplan, Methods in Enzyp mology, I. köt. 96. old.), eddig azonban csak igen ritka esetekben sikerült az így adszorptív úton megkötött enzimet jó hozammal és megnövelt tisztasági fokban ismét ekiálni az adszorbensből. A teljes sejteknek vagy az extrahált, de tisztítatlan enzimnek az említett célra történő felhasználása azonban különféle hátrányokkal jár. Ilyen hátrányként mutatkozik különösen a kiindulási anyagként alkalmazott penicillin egy részének a ny«rs enzünkészítményben \jel#nJewß 165175