165174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fúrt kutakkal harántolt rétegek megnyitására, kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1972. IX. 14. (BA—2803) Közzététel napja: 19)74.1. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. 165174 Nemzetközi osztályozás: E 21 b 43/00 Feltalálók: Dr. Varga Elemér, a műsz. tud. kandidátusa, Budapest, 25%, Dr, Martos Ferenc, a műsz. tud. doktora, Budapest, 10%, Németh László vegyészmérnök, Tatabánya, 10%, Meckl Ferenc fizikus, Tatabánya, 5%, Dr. Hornyos János, a műsz. tud. kandidátusa, Budapest, 25%, Dr. Bán Ákos, a műsz. tud. kandidátusa, Budapest, 15%, Simon Sándor műsz. gazd, szaktanácsadó, Budapest, 10% Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest, 50%, Kőolaj és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, Budapests 50% Eljárás fúrt kutakkal harántolt rétegek megnyitására, kezelésére A föld felszíne alatt elhelyezkedő különböző földtörténeti korú, részint üledékes rétegek pórusaiban, repedéseiben, kavernáiban elhelyezkedő — rétegviszonyok között folyadék, vagy gáz halmazállapotú — ásványi kincsek felkutatására, feltárására fúrt kutak kiképzése az eddigi hagyományos eljárással úgy történik, hogy a különböző egymás alatt elhelyezkedő tárolórétegek átfúrása után a fúrószerszámmal kiképzett lyukba acél béléscsövet építenek és a béléscső, valamint a lyukfal közötti teret elcementezik. Ezt azért teszik, hogy a fúrás szelvényének állékonysága biztosítva legyen és a különböző tartalmú harántolt rétegeket egymástól izolálják, vagyis hogy a fúrás során összenyitott rétegek mindenféle kommunikációja, illetve hidrodinamikai kapcsolata megszűnjön. Ezután kerül sor a feltárásra érdemes tárolórétegek nyitására és kezelésére. Ritkán, de előfordulhat olyan eset is, rendszerint mészkőtároló kőzetek esetén, hogy a tároló szakasz jó állékonysága miatt nem kerül sor annak béléscsővel való kiképzésére. Ez esetben a tárolóréteg nyitott lyukszakaszú, lényegében ideális Ivukkikénzés mellett sem kielégítő, akkor mindazokra a rétegnyitási és rétegkezelési műveletekre itt is éppen úgy sor kerül, mint a béléscsővel kiképzett rétegszakaszoknál. G4z- és hidrodinamikai összefüggésekből egyértelműen megállapítható, hogy a tárolórétegek-10 15 80 25 30 bői a kutakba történő beáramláshoz szükséges nyomásenergiák nagy hányada a kút körüli zónában vész el, azért, mert a beáramlási felületek a kút felé haladva gömbsugaras áramlás esetén harmadfokú összefüggés szerint, síksugaras áramlási jelleg esetén a sugár négyzetével csökkennek. Ily módon tehát mindenféle rétegnyitási, rétegkezelési módszer alkalmazásának célja az, hogy a rétegből a kútba történő beáramlási felületeket hatékonyan növelje. Tárolórétegek nyitása és kezelése hagyományos módon az alábbiak szerint történhet: Ügynevezett golyós perforátorral, amely egy perforátortestből áll és palástja mentén 1 fm-en rendszerint 24 db lövedék kilövésére kialakított robbanótöltettel rendelkezik. Indításkor a perforator a lövedéket átlövi a béléscsőfalon és a mögötte elhelyezkedő cementpaláston a feltárandó rétegbe. A lövedék behatolási mélysége nem haladja me? a 10—15 cm-t, a lövedékek átmérője pedig 6—12 mm közötti. Hátránya, hogy a lövedékek egy részs rendszerint nem hatol be a tárolótérbe, vagy át sem üti a béléscsövet, mivel valamennyi lövedék részére nem biztosítható a merőleges becsapódás feltétele stb. A lövedékek egy része ilv módon a kútban marad (amely esetleg talptisztítást igényel). Nagyobb gondot okoz, ha a lövedékek egy része a béléscsőbe részben behatolva me?áll és a lyukszelvényt egyenetlenül szűkíti. Ezek a lövedékek a kútmunká-165174