165173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink kinyerésére ferritekből
165173 lik, hogy a cink a vassal egyidejűleg oldódik, amikor ezeket az anyagokat a vizes kénsavval való lúgozáskor a cink elektrolitikus előállítására szolgáló üzemekben oldják. A 153 742 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás- eljárást ismertet cink előállítására ferritekből. Az.eljáijás lényege, hogy a főleg cink-ferritekből álló cinkérceket olyan alkalmas feleslegben vett kénsawal kezelik, hogy a f erritek szétesése után legalább 180/200-gramm/liter koncentrációjú oldatot kapnak. Az oldatot szinterezett pirittel vagy „flash-pörkölt" érccel kezelik, s így 3—5, g kénsav/oldat savtartalomig semlegesítik; a folyamatot 90—95 °C hőmérsékleten végzik. A szóban forgó savassági és hőmérsékleti viszonyok között a maradékok kezelése és az ezt követő semlegesítés alatt oldatba ment réz igen nagy része oldatban marad. Az így kapott oldatot a szóban forgó eljárásban általában elektrolitikus cink előállítására szolgáló berendezésekben használják fel. A berendezésekben a réz változó, többnyire azonban nagy mennyiségben bázikus sók formájában kicsapódik. A réz ismételt feloldására a semleges maradékot erős savval és meleg kilúgozással kezelik. A kezelés azonban a réz igen nagy mértékű „feketedését" okozza, s így nagy rézveszteséget idéz elő azáltal, hogy a réz a bázisos vasszulfát (jarosit) kísérőjeként szilárd halmazállapotban viszszamarad. A réz savas oldatban történő megkötésére fémcinket alkalmazni igen veszélyes, mivel az oldatok változó mennyiségű arzént és antimont tartalmaznak, s így fennáll annak a veszélye, hogy a kezelés során AsHs és SbH3 szabadul fel. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a ferritek megosztására szolgáló kezelést két vagy több lépésben végezzük. Az első lépésben a maradékot kisebb koncentrációjú savval hozzuk össze. A savkoncentrációt úgy választjuk meg, hogy a művelet végén a folyatékfázis savkoncentrációja legalább 5 g sav/liter legven. Az első lépésben kapott ferritmaradév ot második és utolsó lépésben olyan savval kemh'ük, amelynek savkoncentrációja kb. 300 gramm,/1 iter. . Amennyiben a találmány szerinti eljárást kettőnél több lépésben valósítjuk msT. akkor az első lépésben és a közbenső lépésekben a kezeléshez, gyenge sayat alkalmazunk. r, Á? első,lépésben alkalmazott fr^encte sav adott ecetben a második lépés végén kaoott folyadékfázis is lehet. Ebben az esetben a találmány szerinti eljárást,célszerűen,ellenáramú folyamat forírnajábaji.!valósítjuk meg. .A ferritmaradék kezelésének két lépésben történő megvalósítása számos előnmvel jár, ezek közül; a,.kénsavfelhasználás csökkenését kell kiemelni. A kétlépéses kezelés biztosítja a koncentrátum hiányos pörkölés következtében visszamaradt ZnS-tartalmänak' feloldását és a ferritek jobb oldását. •'<' A két vagy több lépésben végzett kezelés további előnye, hogy az eljárás során "agyobb koncentrációjú, ólom-ezüst keverék különíthető el. 15 20 25 A kapott ólom-ezüst keverék dekantálási és szűrhetőségi tulajdonságai is jobbak, mint az egylépéses eljárásban előállított hasonló terméké. A mellékelt ábrán a találmány szerinti eljárás 5 egy három lépésben megvalósított foganatosítási módját ábrázoltuk. Az ábrán az utolsó lépést szaggatott vonallal rajzoltuk meg, annak jelölésére, hogy ezt a lépést adott esetben el lehet hagyni, s így a találmány szerinti eljárást két lé-10 pésben lehet megvalósítani. A közbenső lépések számát kívánság szerint növelhetjük. Az első lépésben az 1 berendezésben a 2 maradékot gyenge savval kezeljük a fent megadott körülmények között, majd a terméket a 3 dekantálókészülékbe juttatjuk. A készülékből a 4 maradék a második lépcsőbe kerül, itt az 5 készülékben gyenge savval kezeljük. A terméket ezután a 6 dekantálókészülékbe visszük, innen pedig a 7 berendezésbe juttatjuk. A 7 berendezésben a maradékot kb. 300 gramm/liter koncentrációjú tömény savval kezeljük, végül a maradékot a 8 dekantálókészülékbe visszük át. Az eddigiekben feloldatlan maradék" értékes anyagokat tartalmaz, így ólmot és ezüstöt; ezeket a termékeket a 9 készülékben különítjük el. A 6 dekantálókészülékből származó oldat — mint a szaggatott vonallal jeleztük — az 5 berendezésbe, vagy a 6 dekantálókészülékből el,„ távozó oldat az 1 berendezésbe kerül. Így az első, ill. a második lépés során a második, ill. a harmadik lépésben keletkezett savat alkalmaztuk. Az 1 és 5 berendezésekbe adott esetbe a 10 visszavezetett savat is bevezethetjük. Az utolsó 35 lépésnek megfelelő 7 berendezésbe töményebb savat táplálunk be; kívánság szerint a töményebb savat a visszavezetett savhoz adhatjuk hozzá a fent ismertetett koncentráció biztosítására. 40 A 3 dekantálóberendezésből eltávozó 11 oldatot a vas elkülönítése céljából elvezetjük. A 6 dekantálókészülékből származó oldatot — miként szaggatott vonallal jelöltük — adott esetben ehhez az oldathoz adagolhatjuk. 45 Ha az eljárást csak két lépésben valósítjuk meg, akkor a második dekantálókészülékből származó maradék tartalmazza az ólmot, vasat és egyéb fémeket. Ez utóbbi esetben a második lépést megvalósító készülékbe tápláljuk be az erő-50 sebb savat. Szabadalmi igénypontok 55 1. Eljárás cink elkülönítésére ferritekből cinkelőállító berendezések főleg cink-ferritekből álló maradékainak kénsavas kilúgozásával, azzal j e 1-1 e m e z v e, hogy a kilúgozást legalább két lépésben valósítjuk meg, az első lépésben a ma-60 radékot 160—190 g/l koncentrációjú savval kezeljük, és az első lépés végén a kilúgozásra használt sav koncentrációját legalább 5 gramm/liter értéken tartjuk, majd az első lépésben kaoott maradékot 290—310 célszerűen 300 gramm/liter 65 koncentrációjú savval kezeljük.
