165133. lajstromszámú szabadalom • Ciklusos étereket tartalmazó herbicidek
165133 5 6 A találmány szerinti készítmények más hatóanyagokat, pl. egyéb peszticid, főként inszekticid, akaricid, herbicid vagy fungicid tulajdonságokkal rendelkező vegyületeket tartalmazhatnak. A találmány részleteinek szemléltetésére a követ- 5 kező példákat soroljuk fel: 1. példa 2-acetil-4-benzüoximetil-2,4-dimetil-1,3-dioxolánxom (A és B izomerek) 10 20 g 3-benziloxi-2-metilpropán-l,2-diolt, 10 g bután-2,3-dion-mónoximot és 0,2 g p-toluolszulfonsavat 50 ml benzolban forráspont-hőmérsékleten melegítünk Dean és Stark csapda alatt 16 óra hosszat. 15 Amikor a csapdában már összesen 0,8 ml víz gyűlt össze, akkor az oldószert a reakciókeverékből eltávolítjuk és a maradékot szilikagélen kromatografáljuk, 4:1 arányú metilénklorid és éter elegyét alkalmazva. Az így kapott termék IR és NMR spektroszkópia 20 alapján izomer keveréknek bizonyult. A keverék ismételt petroléteres átkristályosítás után (60—80 C° forráspontú Oldószer) az A típusú tiszta izomerhez jutunk, amelynek olvadáspontja 83-84 C°. Analízis (CiS H 2 i N0 4 összegképletre számítva) 25 Számított: C: 64,5%, H: 7,6%, N: 5,0% Talált: C: 64,7%, H: 7,4%, N:5,l%. Az izomer keverék átkristályosításából kapott anyalúgokat csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és a maradékot petroléterből átkristályosítjuk. Ily 30 módon kb. 75% B izomert és 25% A izomert tartalmazó termékhez jutunk (NMR spektroszkópia alapján). A B izomert IR spektrumban mutatkozó 3380 cm- abszorpciós sávval jellemezzük. 35 2. példa 2-acetil-4-benziloximetil-4-etil-2-metil-1,3-dioxolán-0-(N- etilkarbamoil)-oxim 0,6 g 1. példához hasonló módszerrel előállított 40 2-acetil-4-benzfloximetil-4-etil-2-metil-l,3- dioxolánoximot 25 ml metilénkloridban 0,2 g etilizocianájtal és 2 csepp trietilaminnal kezeljük. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot petroléterben felvesszük. Az oldatot dekantál- 45 juk a fel nem oldott trietilaminról, majd a kívánt termék előállítása céljából az oldatot bepároljuk. Analízis (CJ9 H 28 N 2 O s összképletre számítva.) Számított: C: 62,6%, H:7,7%, N: 7,7%, Talált: C:62,6%, H: 8,0%, N: 7,3%. 50 3. példa 2-acetil-4-benziloxirnetil-2,4-dimetil-1,3-di-oxolán-0-propargiloxim 1,49 g 1. példa szerint készült 50:50 izomer 55 keverék arányú 2-acetil-4-benziloximetil-2,4-dimetil-1,3- dioxolán-oximot 20 ml dimetilformamidban 0,12 g nátriumhidriddel nátriumsójává alakítunk át. A só oldatához 0,6 g propargilbromidot adunk és a keveréket 16 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagy- 60 juk. Ezután a keveréket vízre öntjük és éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatokat megszárítjuk, majd az étert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot szilikagélen kromatografálással tisztítjuk, eluálószerként metilénkloridot, majd 4:1 metilénklo- 65 'rid-éter keverékét alkalmazunk a kívánt termék előállítása céljából. Analízis (C« H23 N0 4 összegképletre számítva) Számított: C: 68,1%, H: 7,3%, N:4,4%, Talált: C: 68,3%, H:7,2%, N:4,2%. 4. példa Az 1-3. példa szerintihez hasonló módszerrel további vegyületeket állítunk elő, amelyeknek fizikai tulajdonságait és analízis adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze. 5. példa Herbicid hatásosság A herbicid hatásosság értékelése céljából a találmány szerinti vegyületeket a következő reprezentatív növényi csoportban próbáljuk ki: kukorica (Zea mays, Mz), rizs (Oryza sativa, R), kakaslábfű (Echinochloa crusgalli, BG), borsó (Pisum sativum, P), gyapot (Linum usitatissium, L), mustár (Sinapis alba, M), cukorrépa (Beta vulgaris, SB). A kísérleteket preemergens és posztemergens módon végeztük. A preemergens kísérletekben a találmány szerinti folyékony készítményeket olyan talajra permeteztük, amelybe az előbb említett növényfajták magjait elvetettük. A posztemergens kísérleteket két típus szerint végeztük, éspedig talajkezelő készítményt és levélpermet készítményt alkalmaztunk. A talajkezelési kísérletnél a fenti fajtába tartozó növénycsemetéket tartalmazó talajt átitatjuk a találmány szerinti vegyületet tartalmazó folyékony készítménnyel, míg a levélpermet kísérletnél a növénycsemetéket ilyen készítménnyel bepermetezzük. A kísérleteknél használt talaj gőzzel sterilizált, módosított John Innes komposztkeverék, ahol a tőzeg felét lazán vermikulittal töltjük ki. A kísérleteknél használt készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a vegyületek acetonos oldatát, amely 0,4 súly% Triton X-155 kereskedelmi néven forgalomba hozott alkilfenil-etilénoxidot kondenzátumot tartalmaz, vízzel felhígítjuk. A növénypermet és a talajkezelési kísérleteknél az acetonos oldatokat egyenlő térfogatmennyiségű vízzel hígítjuk. A kapott készítményeket két dózisszinten — amely hektáronként 10 és 1 kg hatóanyagnak felel meg - alkalmazzuk olyan térfogatú folyadékban, amely hektáronként 400 liter permetlének felel meg. A talajimpregnálásos kísérletnél 1 térfogat acetonos oldatot 155 térfogat vízzel hígítunk és a kapott készítmény hektáronként 10 kg hatóanyagnak megfelelő dózisszinten hektáronként mintegy 3000 liter térfogatmenynyiségű permetlének megfelelő oldatban alkalmazzuk. A preemergens kísérletnél kontrollként kezeletlen bevetett talajt, a posztemergens kísérletnél növénycsemetékettartalmazó kezeletlen talajt alkalmazzunk. A vegyületek herbicid hatását a talaj átitatása után 7 nappal, a levélpermetezés után 11 nappal vizuálisan értékeljük és az eredményeket 0-9 közötti skálaértéken fejezzük ki. 0 skálaérték azt jelzi, hogy a szer nem fejt hatást a kezelt növényekre, a 2 skálaértéknél a növények száránál és levelében a friss súly kb. 25%-os csökkenése észlelhető, 5 skálaértéken a súlycsökkenés kb. 55%-os, 9 skálaértéken a súlycsökkenés 95% stb. A kísérletek eredményeit a következő 2. táblázatban fejezzük ki. 3
