165132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvízek tisztítására
165132 13 14 oldatokkal végezzük. Az eredményeket a 6. táblázatban ismertetjük. 6. ráblázat folytatása 100 eluálószer SzárazNitrogén-Hatásosság tartalom SzárazEluálószer Nitrogén-Hatásosság tartalom anyagtart. % mg/l g/l 10% B 60 180 3,5 25%H2 S0 4 50 150 3,1 1% NaOH 75 225 4,6 3,3% NaOH 90 270 5,5 3%Na2 C0 3 88 264 5,7 3% NH3 78 235 4,9 4% NaOH<3) 90 900 22. Megjegyzések: ^ Az oldószer szárazanyag-tartalmát leszámítva (2^ Hatásosság = eluált nitrogénmennyiség az abszorbeált nitf ogénmennyiség %-ában (3) Két oszlopon végzett sorozatkísérletek eredményei. Az első oszlopot eluáljuk. A táblázat az eluátum nitrogén- és szárazanyag-tartalmát mutatja be. A táblázat adataiból leolvasható, hogy a felhasznált ioncserélő hatásossága (az eluátum nitrogéntartalma az összes nitrogén %-ában kifejezve) igen nagy. A táblázatban az 50, ill. 100 ml eluálószer felvitele esetén észlelt értékeket tüntettük fel. A kísérletek alapján megállapíthatjuk, hogy 10%-os NaCl és 25%-os H2 S0 4 oldat'ok felhasználásával is viszonylag jó eredményeket érhetünk el, a legjobb eredményeket azonban a lúgos oldatok biztosítják. 8. példa Annak érdekében, hogy a cellulózalapú ioncserélő anyagok kapacitását a maximális mértékben hasznosítsuk, és ugyanakkor a távozó oldat permanganátfogyasztását a lehető legkisebb értéken tartsuk.'elónyösen úgy járunk el, hogy két oszlopot sorba kapcsolunk. Ebben az esetben az első oszlop eluálásával várhatunk addig, amíg a második oszlopról távozó folyadék permanganát-fogyasztása már elfogadhatatlanná válik. Ennek elérésekor az első oszlopot teljesen telíthetjük, és kapacitását jól hasznosíthatjuk. A 7. táblázat Permanganát-fogyasztás, Szűrlet térfogata, mg/1 ml 1. oszlop 2. oszlop után után 500 150 148 1500 212 168 3000 232 194 4000 240 200 6000 236 216 7000 240 216 9000 232 208 végzett kísérletek eredményeit a 7. táblázatban ismertetjük. A bevezetett víz permanganát-fogyasztása 320 mg/l, nitrogéntartalma 70 mg/l. A táblázat adatai azt mutatják, hogy a 2. oszlopról 5 távozó folyadék permanganát-fogyasztása viszonylag nagymennyiségű víz átvezetése után éri el csak az 1. oszlopról távozó folyadékét. Két sorbakötött oszloppal végzett ismételt kísérletekben (ha az 1. oszlopot eluáljuk) a 7. táblázat alsó sorának megfelelő 10 átlagértékeket kapunk. Megállapítható, hogy a fenti módon a művelet hatásossága nagymértékben fokozható, és az eluátum nitrogéntartalma és szárazanyag-tartalma az egy osz-15 lopós eljárásban kapott értékekhez képest jelentősen növelhető. 9. példa Tekintettel arra, hogy az 5-8. példákban ismertetett kísérletekhez ugyanazt az oszlopot használtuk fel, a különböző kísérletek lényegében az abszorpciós és elúciós szakaszok megismétlései voltak. Azt tapasztaltuk, hogy az oszlop permanganát-fogyasztást és nitrogéntartalmat csökkentő képessége még akkor sem csökken, ha az oszlopot 50 abszorpciós-elúciós ciklusnak vetjük alá. Az 52. kísérlet befejezése után az oszlopban tevő ioncserélő anyagból mintát vettünk, és meghatároztuk a minta nitrogéntartalmát. A minta nitrogéntartalma 0,04%, amely az oszlopba 30 töltött teljes ioncserélő anyagmennyiségre (5 g) vonatkoztatva 2 mg nitrogénnek felel meg. Ez az adat is alátámasztja a találmány szerinti szulfonált lignocellulóz-alapú anyagok nagy hatékonyságát. 35 10. példa Annak meghatározása érdekében, hogy a szulfonált lignocellulóz fizikai formája befolyásolja-e az anyag abszorpcióképességét, az előbb említett száraz, őrölt feltárt faanyagot ún. granulált feltárt faanyaggal 40 hasonlítjuk össze. A granulált feltárt faanyagot a következőképpen állítjuk elő: a szulfitos feltárási műveletben kapott pépet mossuk, víztartalmát kb. 50% szárazanyag-tartalom eléréséig csökkentjük, majd a pépet mechanikai úton foszlatjuk, és így kis 45 szemcseméretű, granulaszerű, rostos anyagot állítunk elő. Összehasonlító anyagként Korner malomban, illetve Alpine malomban szárazon őrölt feltárt faanyagot használunk. Mindkét típusú minta szemcseátmérője 2 mm. Az oszlopokban végzett kísérleteket 50 állandó és viszonylag nagy nyomómagasságon (a töltet alsó szélétől számítva kb. 1,2 m) hajtjuk végre. A granulált feltárt faanyagból álló tölteten a folyadék 1,71 l/cm2 óra sebességgel, míg a száraz, őrölt feltárt faanyagon kb. 0,01 l/cm2 óra sebességgel áramuk át, 55 azaz a granulált feltárt faanyaggal lényegesen nagyobb átáramlási sebesség biztosítható. A granulált feltárt faanyag fehérjemegkötő képességét a 3. példában leírtak szerint határozzuk meg. A 60 töltet fehérjetartalma savó átáramoltatása után 10,9%, ami igen kedvező érték. A találmány szerinti eljárással továbbá baktériumokat is elkülöníthetünk oldataikból úgy, hogy a baktériumokat a fenti műveletekben felhasznált szulfonált 65 lignocellulóz-alapú anyagon abszorbeáltatjuk. 7
