165105. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fénycsőbúrák felfűtésére és kiégetésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971.1. 26. (NA-892) Közzététel napja: 1974.1. 28. Megjelent: 1975. XII. 31. 165105 Nemzetközi osztályozás: H 01 j 9/00 Feltaláló: MOELLER Heino, mérnök, Berlin Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB NARVA, Berliner Glühlampenwerk, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Berendezés fénycsőburák felfűtésére és kiégetésére 1 A találmány tárgya berendezés (a továbbiakban kiégetőkemence) fénypor-szuszpenzióréteggel bevont fénycsőburák kiégetésére (a továbbiakban égetendő anyag), amellyel a fénycsőbúra belső felületére felvitt világító-réteget felfutjuk, rekristallizáljuk, majd az 5 égetendő anyagot hosszanti tengelye teljes hosszában feszültségmentesítjük és kiegyenesítjük. Már ismeretesek olyan kiégetőkemencék, amelyeknek asztalszerű alsórészük,1 süvegszerű fedelük és megfelelő égetőrendszerük van. Ezek a szerkezeti 10 részek különbözőképpen alakíthatók ki. Az asztalszerű alsórész céljára olyan vándorrostélyszerkezetet is alkalmaznak, amelyeknek fémből vagy kerámiából alkotott görgői motoros meghajtással vagy anélkül egymás mögött vannak elrendezve. Ennél a 15 megoldásnál a motormeghajtással forgatják a görgőket, amelyek az égetendő anyagot továbbítják. Azoknál a megoldásoknál, ahol nincs motoros meghajtás, a vízszintes síkhoz szögben elrendezett vándorrostélyt vagy kézi hajtású továbbítószerkezetet alkal- 20 máznak. Alkalmaznak elszívóberendezéssel vagy anélkül kiképzett süvegszerű fedeleket. Ismeretes egy, a füstgázok elszívására használt olyan elszívóberendezéssel ellátott fedél, amelyhez a már említett rostély- 25 szerkezet alatti gázlángsorok alkotta hevítőrendszer van társítva. A felfűtendő fényporréteget az égetendő anyag üvegfalán belül átvezetett hőenergia hevíti. Ezen megoldás hátránya abban van, hogy az üvegfalon belül kialakuló hőmérsékleti gradiens követkéz- 30 tében a külső felületen meglevő és különben veszélytelen repedések meghosszabbodnak és az üvegbúra falán átmennek. Megállapítható volt, hogy az égetendő anyagot a fedél elszívóberendezése ellenére is károsan befolyásolta a füstgázok jelenléte. Ha az ilyen berendezés füstgázelszívóval nem rendelkezne, úgy az égetendő anyag nagymérvű selejteződésével kellene számolni. Ha a süvegszerű fedél úgy van kialakítva, hogy közte és az asztalszerű alsórész között nagyfelületű légbevezető nyílás van, pl. az égetendő anyag ki-, és bevezetésére, nem kerülhető el, hogy a kiégetőkemence égetőterében az egyenlőtlen hőmérsékleteloszlás miatt az égetendő anyag minősége ne károsodjon. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az asztalszerű alsórésznek görgősrostélyszerkezetként való kialakítási módja miatt amúgy sem lehet meggátolni, hogy a hideg levegő beáramoljon. Ismeretesek továbbá olyan kiégetőkemencék, amelyeknél az ismertetett szerkezeti megoldást oly módon módosították, hogy ízzítószervként izzó kerámiacsöveket alkalmaznak. Az egyik ismert megoldásnál a kerámiaelemeknek az égetőtér felőli felülete parabola alakú konkáv üreggel rendelkezik, amelyben változtatható irányítású ízzítószerv van elhelyezve. Ebbe az ízzítószervbe bevezetett gáz-levegő keveréket meggyújtva helyezik üzembe a kiégetőkemencét. A gáz-levegő keverék a konkáv üreg teljes hosszában ég. A kerámia kövek felületének hőmérséklete 950-1000 165105 1
