165064. lajstromszámú szabadalom • Elektróda kopásálló fémek munkadarabok felületére való felhegesztéséhez
165064 Emellett a fém nem szóródik szét, könnyen formálható, valamint por és salakzárvány-mentes. A találmány további részleteit kiviteli példák és rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a szalagalakú elektróda teljes képét, a 5 2. ábra az elektróda metszetét mutatja. A szalagalakú elektróda betétének elkészítéséhez ferroötvözet, vagy tisztafém formájú krómot, mangánt és szilíciumot használnak. Használnak ezenkívül grafitot, nikkelt, valamint alumíniumot és magnéziumot, 10 célszerűen egyforma súlyszázalékban tartalmazó ötvözet alakjában. Valamennyi alkotórészt por alakban használják. A 2 betét (2. ábra) alkotóit összekeverik, és a kis széntartalmú acélból készült 4 bemélyedésekkel ellá- 15 tott 3 burkolatba töltik. Az alumínium-magnézium porból és egyéb alkotókból álló betétanyag felhasználása lehetővé teszi a nyílt ívvel történő felhegesztést, csökkenti a fém szóródását, javítja a hegesztőanyag-felvitelt és meg- 20 akadályozza a hegesztőanyag pórusosságát. Nyílt ívvel történő folyamatos hegesztés a szalagelektróda (féltermék) ide-oda mozgatásával gyakorlatilag korlátlan kitérési nagyság mellett megvalósítható, ami által egy átfutás alatt tetszőleges szélességű 25 varrat készíthető. Emellett elmarad a salakkéreg munkaigényes eltávolítása, amely az előmelegítés és a hegeszti" alatti felmelegítés hőmérsékletét 400—500 C°-nál magasabbra nem engedte emelni. A nyílt ívhegesztéssel történő felhegesztés azt is 30 lehetővé teszi, hogy a hegesztő-berendezést leegyszerűsítsük, mivel a por hozzávezetését és elvezetését végző berendezés fölösleges. Ha az említett betétösszetételhez még maximum 8 súly% mennyiségben vanádiumot, wolframot és mo- 35 libdént is adagolunk, a hegesztő anyag kopásállósága — mint azt a kísérletek bebizonyították — mintegy 20-30%-kal növekszik. Az említett alkotókat egymással kombinálva adagolhatjuk. Az elektróda legkedvezőbb összetétele súlyszáza- 40 lékban: por alakú granulált ötvözet 45-60 (króm 30-60; mangán 1-3,5, szilícium 2-6; nikkel maximum 8; karbon 3-5,5; vas 17-36), grafit 0,5-3; alumínium-magnézium por 0,5—2; és a maradék kis széntartalmú acélból készült burkolat. 45 Ebben az esetben az ötvözet alkotóit előbb összeolvasztják, majd hidraulikus, vagy pneumatikus úton granulálják. Ezáltal a hegesztőanyag szemcsenagysága egyenletesebb lesz, valamint elmaradnak a széttörés, őrlés és 50 szitálás munkaigényes műveletei. A leírt összetételű elektróda porbetétes huzal töltésére is alkalmas, de a legelőnyösebben szalagalakú burkolatban használható fel. A szalagalakú elektródák készítésére használatos gép sokkal nagyobb (kétszeres, vagy háromszoros) termelékenységgel dolgozik, mint a betétes huzalt gyártó. Ezenkívül a szalagalakú elektródaanyag (nyerselektróda) töltési foka (az elektródaanyag súlyának százalékában kifejezett töltőanyag súly) sokkal nagyobb, eléri a 67-70%-ot. , Egy ilyen szalagformájú elektródaanyag (nyerselektróda) kiváló merevséggel rendelkezik az ívzónába való vezetéséhez. Ezáltal biztosítva van a varrat felvitele. A kísérletek tanulsága szerint a találmány szerinti elektródával történő felhegesztéskor a teljesítmény 30 kg/óra értékre emelkedett. Emellett a hegesztési folyamat mind por alatti, mind pedig nyilt ívnél igen stabil. Az elektródaanyag 1 kg hegesztési anyagra eső (fajlagos) felhasználása optimális hegesztési eljárás esetén (700—1000 amper) nem haladja meg az 1,08 kg-ot. A hegesztőanyag igen könnyen formálható. Por alatti hegesztésnél és nyílt ívnél sem tapasztalható pórusosság, vagy salakzárvány. Az elektróda mindkét említett eljárásnál biztosítja a hegesztőanyag megfelelő kémiai összetételét: C - 1,5-4%, Cr - 12-35%, Ni maximum 5%, Mn 1-7%, Si - 1^1%, W vagy V, vagy Mo maximum 8%. Ez a szalagalakú elektróda messzemenően felhasználható a kohóipar, ércbányászat és útépítés területén használatos berendezések gyorsan kopó alkatrészeinek felrakóhegesztésére. Szabadalmi igénypont Elektróda kopásálló fémeknek munkadarabok felületeire főként nyílt ívvel történő felrakóhegesztésére, kis széntartalmú acélból készült burkolatból és benne levő krómot, mangánt és szilíciumot, vasötvözet vagy színfém alakban, valamint grafitot, nikkelt, továbbá célszerűen azonos mennyiségű alumíniumból és magnéziumból álló ötvözetet tartalmazó betétből, azzal jellemezve, hogy összetétele: 30-60 súly%, krómból, 1-3,5 súly% mangánból, 2-6 súly% szilíciumból, maximum 8 súly% nikkelből, 3-3,5 súly% karbonból és 17-36 súly% vasból álló granulált por alakú ötvözet 45—60 súly%, grafit 0,5—3 súly% alumínium-magnézium por 0,5—2 súly% és a kis széntartalmú acélból készült burkolat 35-54 súly% 1 rajz (2 ábra) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75-1367 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas