165061. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtató rendszerű hűtőtorony,fóliaszerű, legalább megközelítőleg függőleges csőelemekből kiképzett hűtőszerkezettel

165061 3 Kiképzésüknél nem alkalmazhatók nagy fesztávú fe­szített szerkezetek. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbö­lése és olyan hűtőtorony létesítése, ahol a csőelemek­ből kialakított hűtőszerkezetnél biztosított a csövek­nek mind a külső, mind a belső felületén a teljes vízfilm kialakulása, továbbá amelynél biztosított, hogy a csőelemekben kialakult vízfilm vize egy másik csőelem vizével keveredni tudjon és így egyenletes illetve térben egyenletesen elosztott hűtőhatás jöjjön létre. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a hűtőfelületet szolgáltató csöveket helyenként megszakítjuk, illetve több rétegben elhelyezett csőelemeket alkalmazunk, mely rétegek között levő hézagokban keresztirányú áramlás is létrejön a keveredés biztosítására és az egyes rétegekről a más rétegre átkerülő víz is önma­gával keveredik. A találmány tehát elpárologtató rendszerű hűtőtorony, fóliaszerű, legalább megközelí­tőleg függőleges csőelemekből kiképzett hűtőszerke­zettel. A találmány lényege, hogy a hűtőszerkezet függőleges csőelemei egyenlő és/vagy különböző hosszúságban egymás mellett elhelyezve, rétegeket alkotnak és egymás felett több csőelemekből álló réteg van elrendezve és több csőeleme rétegen átha­toló, azokat egymáshoz képest rögzítő csövei vannak. Előnyösen legalább az egyes rétegek csőelemei a függőlegestől eltérően vannak elrendezve. A találmány szerinti hűtőtoronynál a csőelemek­nek mind a külső, mind a belső felületei vízfilmmel vannak ellátva és a jó szellőztetés révén a teljes vízfilm résztvesz az elpárologtató hűtésben. A csőelemeknek több rétegben való elrendezése következtében biztosítva van a film alakjában lefelé áramló víz felszakítása és ismételt vízfilmmé alakítása, amivel kiküszöböltük az ún. rövidzárási jelenséget és az esetleges szennyezés által a levegőáramból kizárt felületekről lekerülő, le nem hűlt víznek lehűtött vízzel való keveredését. A vízfilm a csőelemeknek mind külső, mind belső oldalán egyenletes. Az egyes csőelemrétegek közötti vízszintes rés biztosítja a víz és a levegő bizonyos keresztirányú áramlását, ami tovább csökkenti a szennyeződés veszélyét, valamint a hiányos vízelosztás hibájából keletkező víz és légoldali hátrányokat. A hűtőszerkezet levegőoldali ellenállása kisebb, mint az ismert összefüggő csövekből álló hűtőszerke­zetes hűtőtornyok esetén. A hűtőtorony hűtőszerkezete illetve a csőelemek mind légtechnikailag, mind hőtechnikaüag ismert módszerekkel méretezhetők és a méretezési adatok a mérési adatokkal azonos eredményt mutatnak. A találmány szerinti hűtőtorony a hűtéstechnikai előnyökön kívül statikai előnyöket is eredményez. A többrétegű elhelyezés illetve a keresztirányú rések lehetővé teszik a merevség fokozását, azaz a rétegek inerciális tulajdonságának növelését, anyagtöbblet fel­használása nélkül. A hűtőszerkezet ily módon nagy fesztávú alátámasztásra alkalmas blokkok kiképzését te­szi lehetővé akár támasztott, akár függesztett kivitelben. 4 A csőelemekből olyan hűtőszerkezet jön létre, amelynél a kettő illetve többtámaszú tartóként kiala­kított rétegek egymáshoz való rögzítése lehetővé teszi az előfeszítés alkalmazását és így az alátámasztási 5 pontok távolsága jelentősen növelhető a blokkok teherbírásának növelése mellett. Pl. az ismert Hámon betétek által igényelt fesztávolság 3— 4-szerese érhető el. A csőelemekből kialakított csekély fajlagos anyag-10 szükségletű hűtőszerkezet a vékony fal ellenére is biztosítja a nagyobb fesztávolságuk miatt fellépő nagyobb nyomóerő felvételét a héj elemek kihajlási veszélye nélkül. Azáltal, hogy legalább az egyes rétegek csőelemei a 15 függőlegestől eltérően vannak elrendezve, a hűtőfelü­letek közötti vízcsepp áthullás teljes egészében kikü­szöbölhető, amihez csupán arra van szükség, hogy a csőelemek két—három százalékkal legyenek a függőle­geshez képest megdöntve. így tulajdonképpen a teljes 20 alapterület hűtőfelülettel van letakarva. A kismértékű ferde elrendezés a csőelemek hűtőfelületének kihasz­nálási fokátjavítja, ugyanakkor a levegő keresztirányú áramlását és intenzív keveredését fokozza anélkül, hogy a légoldali ellenállás növekedne. 25 A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti hűtőtorony csőele­mekből kiképzett hűtőszerkezetének kiviteli példája, míg 30 a 2. ábra az 1. ábra szerinti hűtőszerkezet egy részletének nagyobb léptékű rajza. Amint az 1. ábrából látható, 2 csőelemek több rétegben vannak hűtőszerkezetté összeállítva, amely rétegek egymáshoz, a rétegen áthatoló 1 és 3 csövek-35 kel vannak rögzítve. Az egymás utáni rétegeket összekötő csövek tehát az 1 és 3 csövek egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. Az ábra szerinti kiviteltől eltérően a 2 csőelemek különböző hosszúsá­gúak lehetnek és ezáltal a hagyományos melegvíz-el-40 osztó rendszerről lekerülő víz különböző szinten éri el az ábra szerinti függőleges vagy közel függőleges tengelyű fóliaszerű 2 csövek felső élét, illetve külső vagy belső oldalát. A 2 csőelemek falain lefelé áramló vízfilm a 45 csőelem alsó élét elérve onnan leszakad és újabb elosztásban kerül az eggyel lejjebb fekvő 2 csőelem réteg egyes csőelemeinek külső, illetve belső felüle­tére. A 2 csőelemek hengerpalástjának vonalában össze-50 erősítve térbeli rácsszerkezetet alkotnak és az egyes rétegek között az összekötő 1 és 3 csövek hosszának megfelelő rés marad szabadon az itt kialakuló kereszt­áramlás és páradiffúziós jelenségek biztosítására. A 2. ábrán nagyobb léptékben látható a 2 cső-55 elemek és az 1 rétegeket összekötő 1 cső csatlakozása. A találmány szerinti hűtőtoronynál a hűtendő víz útja a következő. A legfelső rétegnél az 1 cső belső falán érkező melegvíz a réteg belsejében a 2 csőelem külső falára vándorol át. A réteg felső síkjára érkező 60 víz viszont az egyes 2 csőelemek külső és belső falán 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom