165046. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények és eljárás hatóanyaguk előállítására

33 165046 34 és a szakmában jól ismert módszerekkel készíthetünk gyakorlati felhasználásra alkalmas herbicid készít­ményeket. Ezek a készítmények nedvesíthető porok, porozószerek, vizes és/vagy szerves oldószeres szusz­penziók, oldatok, emuigeálható koncentrátumok, tab­letták, vagy szemcsézett termékek alakjában készíthetők el. A készítményekben a hatóanyaggal és a növényekkel szemben közömbös vivőanyagokat és/vagy nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószer­ként ható felületaktív szereket is alkalmazhatunk. Ilyen felületaktív szerek ken' • •! >n\ w; .timmos vagy nem-ionos felületaktív szereket alkalmazunk. Az említett készítmények 2-99 súlyVí körüli mennyiségi arányban tartalmazhatnak egy-vagy többféle (1) általános képletű hatóanyagot, továbbá 20 súly%-ig menő mennyiségű felületaktív anyagot és/vagy kb. 98 súly%-ig menő mennyiségű közömbös szilárd vagy folyékony vivőanyagot. Porozószerekben 2—25% hatóanyagot alkalmazunk, szemcsézett, vagy tablettázott készítményekben 5—50% hatóanyagot, oldatokban vagy szuszpenziókban 10-50% ható­anyagot, nedvesíthető porokban 20—90% ható­anyagot és emulgeálható vagy egyéb koncentrá­tumokban a hatóanyagtartalom 90—99%-ig is terjedhet. Egyes esetekben a felületaktív anyag mennyisége a hatóanyag mennyiségének ötszöröséig terjedhet; az ilyen mennyiségben alkalmazott felület­aktív szerek lényegesen növelik a hatóanyagok hatásosságát. A felületaktív anyagot a hatóanvag» mellett, ilyen mennyiségi arányokban tartalmazó ké­szítményeket előnyösen a felhasználás előtt köz­vetlenül hígítható koncentrátumok alakjában alkal­mazhatjuk. Oldatok, szuszpenziók és emulgeálható koncent­rátumok készítésére szerves folyadékokként cél­szerűen alkoholok, glikolok, etilénglikol- és dietilén­glikol- mono- és -dialkil-éterek, ketonok, észterek, szulfonamidok, amidok, paraffin-szénhidrogének, aromás szénhidrogének vagy halogénezett szén­hidrogének alkalmazhatók. A hidroxil- vagy amino­csoportot tartalmazó folyadékok tárolás közben reagálhatnak a halogénmetil- csoportot tartalmazó aromás vegyületekkel, ezért a lehető legnagyobb stabilitás biztosítása érdekében az ilyen típusú hatóanyagok esetében kerüljük az említett fajtájú szerves folyadékok alkalmazását. Az alkalmazandó szerves folyadék megválasztása, adott esetben a ható­anyag reakcióképességétől es oldhatóságától, valamint attól függ, hogy a készítményt szuszpenzió vagy oldat alakjában kívánjuk-e elkészíteni. Általában az (I) általános képletű vegyületek vízben nem odlódnak eléggé ahhoz, hogy a készítményeket vizes oldatok alakjában készíthessük el. Nedvesithető porok, tablettázott és szemcsézett készítmények előállítására a hatóanyagokkal szemben közömbös szilárd vivőanyagként például természetes agyagok, szintetikus szilikátok és sziliciumdioxid­készítmények, valamint más, ilyen célokra általában alkalmazott anyagok használhatók. Az alábbi példákban néhány előnyös herbicid készítmény-összetételt ismertetünk, a találmány szerinti hatóanyagok és az említett segédanyagok alkalmazásával. E példákban a részek illetőleg százalékarányok — amennyiben más megadva nincs — súlvrészekben illetőleg súlyszázalékokban értendők. A) Példa Az alábbi anyagmennyiségeket alkalmazzuk: 4-ciano- 2,5-diizopropil­benzol-acetonitril 51% N-metil- N-oleil-taurinsav­nátriumsó 3% nátrium-linginszulfonát 2% 5 szintetikus sziliciumdioxid 44% A fenti anyagokat a megadott mennyiségű arány­ban összekeverjük és kalapácsos malomban homogén 0,25 mm lyukbőségű szitán átmenő keverékké i u őröljük. Az így kapott keverék 2 kg mennyiségét és 0,5 kg 80%-os „linuron" nedvesítőszert 200 liter vízben szuszpenzíóvá alakítunk; ezt a szuszpenziót kikelés előtti alkalmazásban használhatjuk fel szója-ültet­•• e, vényekben a gyomnövények irtására. A herbicidhatóanyag alkalmazásával és anélkül végzett összehasonlító kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a fenti összetételű szer hatásosan kiírtja az összes gyomnövényeket, anélkül, hogy bárminemű károsodást okozna a kultúrnövényben. A találmány szerinti, fenti összetételű szer alkalmazása esetén gyommentes táblákban kitűnő termékhozamokat kapunk. B) Példa Az alábbi anyagmennyiségeket alkalmazzuk: 2- szek.butil- 5-ciano-4-neopentil­benzil-acetonitril 25% diatomaföld 63%e metilezett cellulóz. 1% dioktil-nátriumszulfo-szukcinát 1%. szintetikus sziliciumdioxid 10% A fenti anyagokat a megadott mennyiségű arány­ban összekeverjük és kalapácsos malmon olyan szem­cseméretű homogén keverékké őröljük, hogy az 0,25 i mm lyukbusegű szitán átmenjen. Ugyanilyen mennyiségű arányú összetételben állíthatunk elő 4-terc.butil- 3-ciano-benzol- aceto­nitrilt hatóanyagot tartalmazó készítményt is, a fentivel azonos segédanyagok alkalmazásával. Az így kapott készítmény 8 kg mennyiségéhez 1,25 kg atrazin herbicid hatóanyagot adunk és 80% hatóanyagtartalmú nedvesíthető port készítünk. Ezt 250 liter vízben szuszpendálva, 1 hektár kukorica­-ültetvényre alkalmazhatjuk, a kultúrnövény kikelése előtti alkalmazású gyomírtószerként. Az így elkészített herbicid szerrel való kezelés kitűnő védelmet nyújt a széleslevelű és a fűszerű gyom­növények ellen egyaránt, anélkül, hogy a kultúr­növényen észrevehető károsodást okozna. A fenti összetételű szerrel kezelt kísérleti táblákon a kukorica gyommentes környezetben kitűnő terméshozamokat adott. C) Példa Az alábbi anyagmennyiségeket alkalmazzuk: 4-ciano- 5-izopropil-2-nitro­benzol-acetonitril 25% xilol 65% nonilfenoxi-polietilénglikol-éterek és alkilarilszulfonátok elegyéből álló felületaktív szer 10% 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom