165046. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények és eljárás hatóanyaguk előállítására

3 165046 4 benzol-acetonitril-származékok, mégis hasznos szelektív herbicid hatással rendelkeznek, a kultúrnövények között fejlődő egynyári fűszerű gyomnövények irtására. Az (I) általános képletű cianobenzol-acetonitrilszármazékok előállítása önmagukban isméit eljárási r, műveletekkel történik. Az egyszerű cianobenzol-acetonitrilek például a megfelelő dialkilben/olok brómozása, a kapott brómdialkilbenzolok klórmetilezése, majd az így kapott termek halogenatomjainak cianocsoportokra való kicserélése útján állíthatók elő \Q Ezt a reakciósort vázlatosan a csatolt rajz szerinti (A) reakció képletsor szemlélteti. A cianobenzol-acetonitrilek nitrálás útján a megfelelő mononitro illetőleg dinitro-vegyületekké ala- , kíthatók át, például a csatolt iajz szerinti (ti) vázlatos reakcióképletben szemléltetett módon. Ez a nitrálás önmagában ismert módon, például tömény salétromsav vagy nitrónium- tetrafluoroborát nitrálószerként való alkalmazásával folvtatható le. A halo- ,,, génezett cianobenzol-acetonitrilek a megfelelő 2,4-dihalogen-, 3,6-dialkil- benzilhalogenidekből állíthatók elő, a csatolt rajz szerinti (C) vázlatos reakcióképletben szemléltetett módon. A szintézisük egyszerűen kivitelezhető volta, >5 továbbá nagy aktivitásuk folytán különösen előnyösek a csatolt rajz szerinti (II) általános képletű cianobenzol-acetonitril-származékok; e képletben R, ésR3 egymástól függetlenül 2-5 szénatomos alkil- ..Q csoportot, klór- vagy brómatomot vagy nitrocsoportot képvisel. Amint az általános képletekből is látható, a (II) általános képlet az (I) általános képletnek egy olyan szükebbkörü esetét képezi, amelyben A helyén ciano- ,. metíl-csoport, B helyén cianocsoport, R2 és R

4 helyén pedig hidrogénatom áll. A (II) általános képletű vegyületek körében a legnagyobb aktivitást azok a vegyületek mutatják, amelyekben R, 3-5 szénatomos alkilcsoportot vagy nitrocsoportot, K, 3—5 szénatomos alkilcsoportot képvisel. A lentebb ismertetett cianobenzol-acetonitril-származékok szintézisében közbenső termékként szereplő halogénbenzolhalogenid-származékok herbicid hatóanyagként való alkalmazhatóságuk szempontjából ugyanolyan sorrendben bizonyultak különösen előnyösnek, mint a megfelelő cianobenzol-acetonitrilek, mégpedig ugyanazon okokból. A találmány szerint alkalmazásra kerülő hatóanyagok egyaránt jól alkalmazhatók kikelés előtti és kikelés utáni időszakban, valamint talaj-kezelésre a t)5 kultúrnövény elvetése előtti időszakban is. Jó irtó hatást mutatnak ezek a hatóanyagok számos különféle gyomnövénnyel szemben, emellett kitűnő szelektivitással hatnak a gyomok ellen olyanfajta kultúrnövény-ültetvényekben, mint a kukorica, szója, búza, 60 gyapot és rizs. Különösen előnyösen alkalmazhatók ezek a hatóanyagok kikelés előtti alkalmazásban 0,27—11 kg/ha hatóanyag-mennyiségnek megfelelő mennyiségi arányban; az adott esetekben legelőnyösebben alkalmazható • mennyiség a kultur- ,j5 növény és az irtandó gyomnövény fajtájától, a talaj minőségétől, a környezeti viszonyoktól, valamint magának a hatóanyagként alkalmazott vegyületnek a minőségétől is függ. Bizonyos körülmények között, mint például az alkalmazás utáni tartós esőhiány esetében, előnyös, ha a hatóanyagokat a talajba visszük be \/ ni vegyületek egves típusai kikelés utam alkalmazásban is igen előnyösek; ilyen ,. alkalmazásban 1 • iU kg/ha mennyiségben alkalmazzuk őket gyomnövények irtására; különösen abban az időszakban, amíg az irtandó gyomnövények fiatalok, előnyösen legfeljebb a kétleveles fejlődési állapotot érték el. Jó eredménnyel alkalmazhatunk egyidejűleg két vagy több találmány szerinti hatóanyagot is. A találmány szerinti herbicid készítményekkel különösen jó eredménnyel írthatók a következő gyomnövények: ujjasmuhar (Digitaria fajok), kakaslábfű (Echinochloa crusgalli), vadköles (Echinochloa colonum), ecsetpázsit (Setaria-fajok), boszorkányfü (Panicum capillare), aszályfü (Eleusine indica), disznoparéj (Amaranthus retroflexus), vadmustár (Brassica-fajok), lósóska (Rumex eristus), Johnson-fű (Sorghum halepense), rozsnok (Bromus secalinus), pelyhes rozsnok(Bromus tectorum). feketefű (Alopecurus mysuroides). Ezek a vegyületek jól alkalmazhatók másfajta herbicid hatóanyagokkal kombinálva is. Különösen alkalmasak ilyenfajta kombinációkra a következő ismert herbicid hatóanyagok linuron (márkanévvel: Lorox), atrazín(Aatrex), amiben (AmiUn» :.*l) (2,4—díklór-fenoxiecetsav) molinát (Ordram), propanil (Stam vagy Rogue). Az ilyen típusú kombinációkkal szélesíthető a hatásosan írüialo gyomnövények spektruma, emellett csökkenthető az egyes herbicid hatóanyagok felhasználandó mennyisége és ezáltal csökkenthető a kultúrnövénnyé! szemben esetleg fellépő károsodás mértéke, valamint a hatóanyagok szükségesnél hosszabb ideig való megmaradása a növényeken. A találmány szerinti herbicid készítmények az említett kombinációk esetében is a szokásos alkalmazási alakokban készíthetők el. Eljárhatunk azonban olymódon is, hogy a találmány szerinti (I) általános képletű hatóanyagot csak közvetlenül az alkalmazás előtt, a permetezőkészülék tartályában keverjük össze a kombinációban alkalmazandó ismert herbicid szerrel. Az alábbi példákban ismertetjük közelebbről az új a halogénbenzilhalogenid-származékok és cianobenzol-acetonitril-származékok előállítási módját. A példákban szereplő részek és százalékok - amennyiben más megadva nincs - súlyrészeket, illetőleg súlyszázalékokat jelentenek. 1, példa 3-bróm- 4-izopropil-benzilklorid, 3-bróm-2-izopropil-benzilklorid és 4-bróm-3-izopropil-benzilklorid előállítása. 99 rész 2-bróm-izopropilbenzol, 20 rész paraformaldehid és 10 rész cinkklorid elegyébe mechanikai keverés közben száraz hidrogénklorid-gázáramot vezetünk gyors ütemben, 50-60 C° hőmérsékleten. Az elegyet ugyanezen a hőmérsékleten további 3 óra hosszat keverjük, majd diklórmetánnal hígítjuk a reakcióelegyet. Szűrés után a kapott szürletet híg vizes sósavoldattal, majd semleges reakcióig híg vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, azután szárítjuk és bepároljuk. A maradékot „Florisil" ad-