165039. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok tisztítására flotálással

3 165039 4 hogy csak víz és levegő oldata kerül az edényből a tartályba. Továbbá, mivel az oldat lényegében változatlan nyomás alatt kerül továbbításra, spontán módon nem képződhetnek levegőbuborékok. Az első fázisban egyszerűen egyáltalán nem is képződnek légbuborékok, azonban a víz lassan emelkedik a 5 tartályban, amíg a nyomás fokozatosan egy csökkent értéket ér el, úgyhogy enyhe légbuborékképződés következik be. Annak eredményeként, hogy ennek a folyamatnak lassú a kifejlődése, a buborékok nagyon kisméretűek, és mivel nagy mennyiségű levegőt ol- 10 dottunk a vízben, nagy mennyiségű buborék képződik. Mindezen tényezők eredményeként a találmány szerinti eljárás olyan hatékonyságú, amit a jelenleg ismert eljárásokkal soha nem lehetett biztosítani. 15 A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák; a részletes leírásból a találmány további jellemzői ? és előnyei is kitűnnek. A rajzokon: .>0 az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli példáját perspektivikus nézetben mutatja: a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés egy részletét — az 25 edényt — nagyobb méretarányban és vázlatos metszetben mutatja: a 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy további olyan kiviteli változatát tünteti fel perspektivikus 30 nézetben, amely igen előnyösen alkalmazható abban az esetben, ha szennyezett víz beérkező mennyisége változik. Valamennyi ábrán 10 hivatkozási számmal jelöltük a flotációs tartályt, 11 hivatkozási számmal pedig 35 az említett edényt. A szennyezett víz bevezetésére szolgáló, a 13 beömlővezetékkel ellátott 12 folyadékszivattyú és a 14 levegőszivattyú segítségével a szennyezett víz és levegő keverékét tápláljuk a 15 vezetéken át a 11 edénybe, amely a flotációs 40 tartályban olyan mélységben helyezkedik el, hogy a levegő es viz keveréke számára a megkívánt nyomást biztosítjuk. Továbbá az edény térfogata az időegység alatt szállított levegő és víz mennyiségének megfelelően van megválasztva, úgy hogy a keveréknek az \^ edényben a tartózkodási ideje elegendő hosszúságú, előnyösen legalább 3 perc. Megfelelő nyomás, valamint a levegő és víz közötti érintkezés megfelelő idejének megválasztásával a vízben elegendő mennyiségű levegő oldódik. Példaként említjük meg, hojrv C,Q amennyiben a nyomást kétszeresére növeljük, általában kétszeres mennyiségű levegő oldható a vízben. A levegő és víz keverékének a 15 vezetéken keresztül történő szállítását olyan sebesseggel kell végrehajtani, hogy a légbuborékok nagy biztonsággal ^ elérjék all edényt. E sebességnek nagyobbnak kell lennie, mint a légbuborékok emelkedési sebességének, célszerűen meg kell haladnia a 40 cm/sec-os értéket. A levegőt természetesen más módon is szállíthatjuk az edénybe. 50 Az edény szerkezeti megoldását a 2. ábra tűnteti tel leszteiescbbeii. Amint ebből az ábrából látható, a 15 vezeték nyitott vége közvetlenül a 11 edény feneke felett helyezkedik el. Mind a 15 vezeték külső felülete, mind all edény belső falai 16 bordákkal ,35 vannak ellátva, miáltal a 11 edény keverő szerkezetként funkcionálhat. Az edény felső részében a 17 nyílásokkal rendelkezik, amelyeken keresztül a víz és levegő keveréke kiáramolhat. E kiáramlást követően az oldat a gyűrűalakú 18 csatornán keresztül lefelé halad és a flotációs tartályban lévő vízbe az edény alsó részén lévő 19 nyílásokon keresztül áramlik be. Az oldat rendkívül lassan áramlik ki, mégpedig jelentős nyomásváltozás nélkül az edényben uralkodó nyomáshoz viszonyítva. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, hogy csak az oldat kerüljön a flotációs tartályban lévő vízbe, bármiféle járulékos * légbuborék nélkül, a 11 edény a 20 kivezető csővel van ellátva, amelyeken keresztül a felesleges levegő eltávozhat. Ennek különösen akkor van rendkívül nagy jelentősége, . amikor - amint ezt gyakran * megkövetelik - több levegőt kell betáplálni a 15 vezetéken keresztül, mint amekkora az a mennyiség, amely a vízben biztosan oldható. Normál esetben légpárna képződik a 11 edény felső részében. Amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy olyan sok keveréket táplálunk be a 15 vezetéken át, hogy az a légpárnát kiáramlásra kényszeríti, a 11 edényt járulékosan egy további kivezető csővel szerelhetjük fel, amely a túláramlás elleni védőszervként funkcionál. A gyűrűalakú 18 csatornát egy vagy több egymástól elkülönített vezetékkel helyettesíthetjük, amelyek a 17 nyílásokhoz vannak csatlakoztatva A berendezés még olymódon is felépíthető, hogy a 11 edénynek szükségszerűen kell a 10 flotációs tartályban elhelyezkednie. Amim az 1. es 3. ábrából kiiűiuk, a 10 tlotacios tartály felfelé szélesedik. A tartály előnyösen olymódon van kialakítva, hogy a 21 hivatkozási számmal jelölt hely után tovább és nagyobb mértékben szélesedik, és ezen a helyen nyomáscsökkenés lép fel, ami a vízben feloldott levegőt arra kényszeríti hogy rendkívül kisméretű légbuborékok formájában kicsapódjék, amelyek a képződött pehelyanyaghoz tapadnak. Ez azáltal érhető el, hogy valamilyen kicsapószert, például alumíniumszulfátot adagolunk a szennyezett vízhez még a 12 folyadékszivattyú előtt és előnyösen úgynevezett koagulánst táplálunk a 22 edényből a 23 adagolószivattyú segítségével a 15 vezetékbe. Mivel mind a kicsapószer, mind a koaguláns számára elegendő hosszúságú időt biztosítunk, hogy a 11 edényben lévő keverékre hassanak, a flokkuláció igen effektív. Mivel továbbá a flotációs tartályban nem alakulhat ki erős áramlás és a kismértékű légbuborékok nagyon lassan képződnek, a pelyhek nem mennek tönkre. Mivel ennél az eljárásnál nagymennyiségű levegő oldódik a vízben és ilymódon a légbuborékok nemcsak nagyon kis méretűek, hanem igen nagy 1 mennyiségben vannak jelen, az iszap kicsapása igen nagy hatékonysággal történik. ' A 10 flotációs tartály felső részében a 24 nyílással és a 25 kiszélesített résszel rendelkezik. A kiszélesített rész 26 fenékrészében a tiszta víz eltávolítására szolgáló 27 kivezető cső torkollik be. A kicsapott iszap a víz felszínére emelkedik a 24 nyílásnál, átbukik e nyilas 28 peremén és a kiszélesített rész 29 külső oldalán lefolyva a 30 csatornába jut, amely a kiszélesített részt körülveszi. Az iszap eltávolítására szolgáló 31 kivezetőcső e csatornába torkollik. A 28, 29, 30 és 31 hivatkozási számmal jelölt szerkezeti elemek segítségével az iszap eltávolítása folyamatosan történhet. Mindazonáltal arra is lehetőség van, hogy a 27 kivezető csőbe épített 32 szelep segítségével az iszapeltávolítást szakaszosan hajtsuk