165035. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő rendszer, különösen erőművekhez

SZABADALMI W5035 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY já^tn^Sk. Nemzetközi osztályozás #pÍ3% ^ F 28 b 9/00 |p|f Bejelentés napja 1971. XI. 5. (EE-1969) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL — - — Közzététel napja 1973. XII. 28. Megjelent 1976. VI. 4. Feltaláló: dr. Heller László oki. gépészmérnök, dr. Forgó László oki. gépészmérnök, Horváth Mihály oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Energiagazdálkodási Intézet, Budapest Hőcserélő rendszer, különösen erőművekhez 1 A találmány hőcserélő rendszer, különösen erőművekhez, valamint eljárás e hőcserélő rendszer működtetésére. Ismeretes, hogy például gőzturbinás erőművek hűtővizének visszahűtésére egyre inkább alkalmaznak léghűtéses felületi hőcserélőket. Indításuk illetőleg üzemük kedvező időjárás esetén viszonylag egyszerű feladat. Hideg időben azonban különösen a többjáratú hőcserélők indítása nagy nehézségekkel járhat, amelyek roncsolódásokat is okozhatnak. A hőcserélőkben ugyanis viszonylag nagyszámú párhuzamos kapcsolású cső van. Azok a csőkötegek, amelyekben a hűtővíz üzem közben lefelé áramlik, befagyhatnak, ha a hőcserélőket kellőképpen nem légtelenítették és a csövekben visszamaradt levegő a víz áramlását megszakítja. A hőcserélők kellő légtelenítése végett feltöltésüket vizzel lassan kellene foganatosítani. Lassú feltöltéskor azonban a feltöltés során a hideg hőcserélőkbe vezetett viz befagyhat a csövekbe. Ezért a hőcserélőket hideg időjárás esetén gyorsan kell feltölteni, ugyanekkor azonban gondoskodni kell megfelelő légtelenítésűkrn] is Javasolták már a hőcserélőknek fordított irányban, vagyis hátulról történő feltöltését és ezzel a légtelenltes biztosítását. A lordított irányban foganatosított feltöltés azt jelenti, hogy például bemenetükön és kimenetükön bebocsátó szeleppel ellátott kétjáratú hőcserélőket, amelyek a szabadban vannak fölállítva, úgy töltenek fel, hogy előbb a hőcserélők kibácsátó szelepét nyitják és ezzel előbb visszavezető águkat töltik föl, mégpedig olyan irányban, amely a normális üzemben föllépő áramlás irányával ellentétes. A hőcserélők bebocsátó szelepét csak ezután, vagyis bizonyos késleltetéssel nyitják. Ezzel elérik, hogy a hűtővíz a feltöltés során a hőcserélők valamennyi járatában fölfelé áramlik és a maga előtt elhelyezkedő levegőt kiszorítja. A kiszorított levegő légtelenítő szelepeken át távozhatik, amelyek a hőcserélőkön fönt vannak elrendezve. így a hőcserélők járataiban nem rekedhet meg olyan levegő, amely üzemzavarokat okozhat és a hőátadást hátrányosan befolyásolhatja illetőleg hideg időben a viz befagyását és ezzel a hőcserélők szétroncsolódását válthatja ki. A hőcserélők fölszálló ágában megrekedt levegőt a normális vízáramlás a légtelenítő szelepek felé sodorja. Azok a légbuborékok azonban, amelyek a leszálló ágban maradnak vissza, a normális vízáramlás irányával szemben fölfelé szállva igyekeznek elérni a légtelenítő szelepeket. Eközben a lefelé áramló vizbe ütköznek, amely visszatartja őket, úgy hogy fogvatartásuk helyén vesztegelnek és mintegy légdugót alkotnak, amely a vízáramlást a kérdéses csövekben megszakítja. Ha a feltöltést fordított irányban foganatosítják, légdugók képződését és ezzel a vízáramlás megszakadását el lehet kerülni. A fordított irányban történő feltöltés mindezideig abban állt, hogy a hőcserélőket illetőleg párhuzamosan kapcsolt hőcserélőkből álló hőcserélő csoportokat kézzel vagy önműködően működtetett négy elzáró szervvel, például szeleppel látták el. Ezek közül 30 két szelep rendeltetése az volt, hogy a hűtővíz járatát a bemenetnél és a kimenetnél elzárja. A másik két 10 15 20 25 165035