165030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés textilfonalak egyenletlenségeinek meghatározására

3 165030 4 A fonaltovábbító szerv lehet textilgép fonaltovábbító szerve is. A találmány szerinti eljárással ill. berendezéssel közvetlen összefüggés nyerhető a finomságra vonatkoztatott nyúlás vagy húzóerő és a finomság értéke b között, és ebből az összefüggésből következtetni tudunk a fonal fizikai tulajdonságai változásának okára, így pl. a finomságra vonatkoztatott húzóerő értékének változásai közvetlenül visszavezethetők a fonalszerkezet változásaira, ahol a fonalszerkezet H befolyásának foka korrelogramból kiolvasható. Keresztkorrelációs függvény két időfüggvényből az alábbi összefüggés szerint képezhető: I T 'í K xy (r) = ÜTM— - f X (t) • y (t - r) • dt ahol K xv (T) a keresztkorrelációs függvény ?( X(t) az 1. mérési érték (pl. finomság) középérték nélkül vett időfüggvénye y (t) a 2. mérési érték (hányados) középérték nélkül vett időfüggvénye időeltolás idő A kereszt- teljesítményspektrum a keresztkorrelációs függvény Fourier-transzformált alakja: + oo S xy (*>) = —— J K xy (r) e

juY •n -°° ahol S xy (CJ) u a teljesítményspektrum OJ körfrekvenciájú értéke körfrekvencia T időeltolás . t K xy (r) keresztkorrelációs függvény Az alábbiakban két kiviteli példára vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon: 1. ábra egyik kiviteli alak tömbvázlata 2. ábra másik kiviteli alak tömbvázlata 3. ábra első kiviteli alak vázlata. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli példában 1 fonal haladási irányát nyfl jelzi. Az 1 fonal előbb első iC fonaltovábbító 2 szerven majd — önmagában ismert felépítésű — 3 erő-mérőadó érzékelő terén fut át. Ezután az első fonaltovábbító szerv sebességénél nagyobb beállítható sebességgel forgó második fonaltovábbító 4 szerven, majd a második tonaltovábbító szerv mögött elrendezett 5 finomság-mérőadó érzékelő terén jut át. A két fonaltovábbító közötti fonalszakasz a mérőszakasz, amelyben a fellepő nyúlást illetve húzóerőt mérjük. A mérőadók kimenő jele — ^ célszerűen villamos jellé alakítás után - első 6 számítóegység bementére jut, amelynek kimenő jele a fonalra ható húzóerő és a fonal vastagsága hányadosának felel meg. A 6 számítóegység kimenőjele a kimenetére kapcsolt 7 regisztrálóval regisztrálható. A 6 számítóegység kimenete és az 5 finomság-mérőadó kimenete késleltető tárolóval ellátott második 8 számítóegység bemenetére is rá van kapcsolva, amely keresztkorrelációs függvény szerinti kimenőjelet képez. A második 8 számítóegység kimenetére 9 regisztráló van kapcsolva. A 2. ábrán feltüntetett kiviteli példában a 3 erő-mérőadó és az 5 finomság-mérőadó egyaránt az első és második fonaltovábbító, 2, 4 szervek közti mérőszakaszban van elrendezve. Az első fonaltovábbító 2 szerv sebessége a fonalat húzó erőtől függ. A második fonaltovábbító 4 szerv sebessége állandó. Az erő- mérőadó és a finomság-mérőadó az előző példában leírt módon van az első 6 számítóegységhez kapcsolva, amelynek kimenőjele a fonalra ható húzóerő és a fonal finomsága hányadosának felel meg. Az előző példában leírt módon van a 9 regisztrálóval ellátott 8 számítóegység is az első 6 számítóegység kimenetéhez és az 5 finomság-mérőadó kimenetéhez kapcsolva. A fonaltovábbító 2, 4 szervekkel egy-egy 11 sebesség-mérnadó van összekapcsolva. A sebességméróadók kimenete harmadik 12 számítóegység bemenetére csatlakozik, amely számítóegység a relatív sebességkülönbségnek megtelelő kimenőjelei képez. Ez a relatív sebességkülönbség a fonal nyúlásával arányos. A harmadik 12 számítóegység és az első 6 számítóegység negyedik 13 számítóegységgel vannak összekötve, amelynek kimenőjelét 14 regisztráló rögzíti. Ennek a kimenőjelnek információtartalma a fonal rugalmassági modulusával lineráris összefüggésben van, tehát a fonal fizikai tulajdonságainak lényeges jellemzője. Az x (t) és y(t) függvények K xy (r) keresztkorrelációs függvényé alakítása többféle műszaki megoldással megvalósítható. így pl. a két mérőjellel analóg feszütlségeket megfelelő analóg-digitális átalakítás után digitális számítógépbe tápláljuk, amelyből a korrelációs integrál képzéséhez a szorzás művelete előtt a kívánt r időeltolással korábban betáplált adatokat hívunk le. Ez esetben az időeltolást a számítógép megfelelő programozásával érjük el. Egy másik lehetőség az időeltolás megvalósítására, hogy az x(t) és y(t) mérőjeleket kétcsatornás mágnesszalagos jelrögzítőn frekvenciamodulált analóg jel alakjában tároljuk Az egyes csatornák lejátszófejeit a mágnesszalagos jel rögzítőn egymáshoz képest a mágnesszalag mozgásirányában eltolva rendezzük el. A szorzás és integrálás ezesetben analóg számító— géppel (szorzó es integráló eiositók) valósítható meg. Lehetséges olyan megoldás is, amelyben a mérőjeleket két külön mágnesszalagos jelrögzítőn tároljuk, és ezeket az egyik szalag megfelelő hosszúságú szakasszal történő el—állítása után egymással szinkronban visszajátszuk. Az időeltolást mindenesetben legalább az egyik mérőjel tárolásával és a másik mérőjelhez képest T időeltolással késleltetve történő kiolvasásával valósítjuk meg. Az eljárást megvalósító berendezés 8 számítóegysége erre alkalmas késleltető tárolóval van ellátva, amely legalább a számítóegység egyik bemenetére jutó jelet tárolja és a másik bemenetre jutó jelhez 2