165015. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hőszolgáltató erőművek hűtésére hűtőbízzel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés naP)

a:

1971. X. 14. (CA-314) Közzététel napja: 1974.1. 28. Megjelent 1976. V. 15. 165015 Nemzetközi osztályozás: F 28 d 1/00 Feltaláló: Csaba Gábor mérnök 50%, Halzl József mérnök 25%, Torma Miklós mérnök 25%, Budapest Tulajdonos: Energiagazdálkodási Intézet Budapest Berendezés hőszolgáltató erőművek hűtésére hűtővízzel 1 A találmány berendezés hőszolgáltató erőművek hűtésére hűtővízzel. Mint ismeretes, ellennyomású hőszolgáltató erőművek csak akkor tudnak villamos energiát termelni, amikor a hőfogyasztók hőenergiát igényelnek. Ugyanez vonatkozik a lakótelepek fűtésére alkalmazott 5 fűtőturbinákra is, amelyeknek értékelhető teljesítőképessége a hőszolgáltatás szünetelésével járó üzemszünet vagy a hőfogyasztás korlátozottsága miatt kicsiny. A találmány célja e nehézség kiküszöbölése, 10 nevezetesen olyan eljárás es Derendezés létesítése, amely lehetővé teszi, hogy a hőszolgáltató turbinákat fűtési időszakon kívül is járathassuk és ezzel nemcsak értékelhető teljesítőképességüket növeljük meg, hanem a gázturbinás csúcserőművekhez viszonyítva 15 üzemköltséget is megtakarítsunk. A feladat a hőszolgáltató erőművek hűtésének gazdaságos biztosítása csúcsidőben. A találmány alapja az a fölismerés, hogy a hűtővizet nem szükséges az atmoszférikus nyomáshoz tartozó 100°C telítési hőfok alá hűteni, 20 mivel az ellennyomású turbinákból kiáramló viszony lag nagynyomású gőz magas hőfokon kondenzálható. Ez elehetővé teszi, hogy a kondenzátorból távozó hűtővíz 100°C hőmérsékletre hűljön. A hőelvonás tehát forrás útján érhető el, úgy hogy a hűtés sem 25 jelentős beruházási költségekkel járó hőcserélő felületeket, sem nagymennyiségű pótvizet nem igényel. A hűtővíz kigőzölgési helye szerint több megoldásra van lehetőség. Egyik megoldás abban van, hogy a jrj hűtővíz fojtószelepen át nyílt felszínű edénybe engedjük, ahol egy része elpárolog és a hűtővíz maga 100°C hőmérsékletre hűl le, miközben egy része elpárolog. További megoldás lényege, hogy a hűtővíz egy részét hőcserélő felületen elgőzölögtetjük, ami jó hőátadási tényezőt biztosít. A hűtővíz másik része fojtószelep után forrás útján adja le hőjét (kigőzölög), amint ezt az előbbi megoldással kapcsolatban leírtuk. Más megoldás abban van, hoy a nyílt felszínű elgőzölögtető edényben a kondenzálódó gőz csőkígyón át adja át melegét a hűtővíznek. A találmány szerinti megoldás jellemzője tehát, hogy a hűtővizet az erőmű elvonandó hőjével nyitott elgőzölögtető edényben atmoszférikus nyomáson forrásba hozzuk és a forrással járó vízveszteséget pótoljuk. A találmány szerinti eljárás foganatosításához olyan berendezést alkalmazhatunk, amelynek önmagában ismert módon hőszolgáltató erőmű fűtőturbinájához csatlakoztatott hőcserélője van, a hőcserélő vízoldala azonban a találmány értelmében az erőmű hűtővízkörébe van iktatva és a hűtővízkörben elgőzölögtető edény van elrendezve. Már ebből is látható, . hogy a találmány szerinti megoldás előnye a/ ismert hűtésekkel szemben a kis beruházási költség, amelynek árán kis vízigény mellett is megfelelő hűtést biztosíthatunk, szemben az ismert hűtésekhez viszonyítva, amilyen a hőszolgáltató erőművek csúcsideji hűtésére mindezideig alkalmazott frissvíz hűtés, nedves hűtőtorony hűtés, vagy légkondenzációs (száraz hűtőtornyos) hűtés. Célszerű, ha az. elgőzölögtető edény magasabban van elrendezve, mint a hőcserélő, mert ebben az 165015